Csökkentek a kórházi várólisták, de a java még hátravan
Tovább csökkentek a várólisták a kórházakban, idén pedig csaknem ötezer beteggel tudnak többet megműteni - hangzott el Ónodi-Szűcs Zoltán budapesti sajtótájékoztatóján. Szerinte túl vannak a nehezén, nem úgy mint a járóbeteg-ellátás esetében, ahol most kezdik meg a várólisták mérsékléshez szükséges első lépéseket. Kérdésünkre reagálva az egészségügyért felelős államtitkár elmondta, a tavaly novemberi kórház-konszolidációs pályázatra elkülönített tizenöt milliárd forintot olyan intézmények között osztották szét, amelyek garantáltan megvalósítják a hatékonyságnövelő intézkedéseiket. Nyáron vizsgálják meg, hogy beváltak-e az elképzelések.
Több mint a felével csökkentek 2012 óta a kórházi várólisták. 2012-ben több mint 70 ezren vártak műtétre, ma ez a száma kicsivel 28 ezer alatt van - közölte Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár budapesti sajtótájékoztatón, csütörtökön. A várólista-csökkentő programra eddig összesen 12 milliárd forintot fordítottak. Idén öt milliárd jut erre a célra. A várólisták egy része továbbra is hektikus, ezeket az egyedi ügyeket már nem egy általános szabállyal, hanem egyedi döntéssel, fenntartói oldalról kell orvosolni. A továbbikban már csak finomhangolásra lesz szükség az államtitkár szerint. Kifejtette, ma Magyarországon egy év alatt 180 ezer műtétet végeznek el, vagyis hatszor akkora a kapacitás, mint amennyi beteg ma várólistán van.
Kiss Zsolt - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódjának - a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója hangsúlyozta: csökkent a várólistások száma, de a várható várakozási idő is csökkent, például szürkehályogműtétre a korábbi 600 nap helyett 90 napot, csípőprotézis-műtétre 658 nap helyett 311-et, térdprotézisműtétre pedig 906 helyett 371 napot kell várni. Hozzátette: a tényleges várakozás még ennél is kevesebb, a várható várakozási idővel ellentétben például csípőprotézis- műtétre 137 napot vártak, térprotézisműtétre 181 napot, szürkehályogműtétre 51-et. Mint mondta, az idei évre tervezett 5 milliárdból azokra a várólistákra koncentrálnak, amelyeken még mindig hosszú a várakozási idő. Ez plusz 4500 beteg műtétét jelenti. Ezek nagy része protézis műtét lesz.
Jól állunk európai viszonylatban
Magyarországon a legrövidebbek a várólisták a különböző műtéteket illetően - emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán. Az OECD-adatok alapján hazánk Európában az ötödik helyen szerepel a kórházi várólisták tekintetében. Egyes műtétek esetében még dobogós is Magyarország, míg öt évvel ezelőtt, a várólista-csökkentési programot megelőzően ez nem volt így.
A járóbeteg-ellátásban lévő várólisták bonyolultabbak
A következő évek legnagyobb kihívása, hogy hasonló módon a műtéti várólistákhoz, szabályozással, kontrollal és forrásbevonással hogyan tudják javítani a betegek érzetét, hogy minél rövidebb ideig kelljen várakozniuk ambuláns betegellátásra - fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán. Ennek egyik első eleme lesz, hogy az e-health programon belül, több mint három milliárdot fordítanak majd a rendszeren belül működő előjegyzési napló fejlesztésére. Ennek a bonyolultsága és az esetszám is nagyságrendekkel nagyobb a kórházi várólistákhoz képest - hangsúlyozta az államtitkár. Komplex feladat lesz, és jóval komplikáltabb is, de Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ez az, ami sokat lendíthet a betegek érzetén a járóbeteg ellátásban.
"Várólistán" a kórházak igényei
57 milliárdnyi igénye lenne a kórházaknak, de itt is „van egy várólista” – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a PestiSrácok.hu érdeklődésére. Mint ismert, tavaly novemberben történt egy újabb adósságrendezés a hazai kórházak életében, a 30 napnál régebbi számlák rendezésére kaptak 45 milliárd forintot. Az összesen 60 milliárd forintból a fennmaradó 15 milliárdra pedig hatékonyságnövelő tervekkel pályázhattak a menedzsmentek. Az államtitkár kifejtette, ezt az összeget végül azok között az intézmények között osztották szét, amelyek garanciát tudtak vállalni, hogy az ötletükkel valóban eredményesebb gazdálkodás tudnak elérni. Az intézményeknek július 1-ig kell majd elszámolni, hogy a bevezetett intézkedés mennyire volt hathatós. Ha pozitív eredményt hoz – csökkenti az újabb „eladósodás” mértékét vagy megakadályozza az adósság spirál elindulást – valószínűleg újabb forrást biztosítanak majd a folyatáshoz, tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán. A pályázatokon látszik, hogy az intézmények egy része felismert és átlátta, hogy miről szól ez az egész valójában. Ezek nem csak a gazdálkodásban nézték meg, hogy mit lehet tenni, hanem szakmai együttműködéseket is megpróbáltak összehangolni. Jó példa erre a soproni Erzsébet Oktató Kórház és a szombathelyi Markusovszky Kórház együttműködése az onkológia területén, mondta az államtitkár.
Címlapfotó: Reviczky Zsolt
