Pesti Srácok

Országos vastagbélszűréssel a korai halálozás ellen

Országos vastagbélszűréssel a korai halálozás ellen

Újabb fronton indul küzdelem a korai halálozás visszaszorítására Magyarországon. Ősztől elindul az országos vastagbélszűrés program, amelyre 6,57 milliárd forint áll rendelkezésre uniós és magyar forrásból - jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere kedden, Budapesten. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár pedig arról beszélt, hogy a cél az, hogy 2019-ig 10 százalékkal csökkenjen a halálozások száma, ami évente 500 ember életét jelentené.

Bár az elmúlt években jelentős változás indult meg a hazai demográfiai helyzetben: nőtt a születések száma, és csökkent a halálozásoké, az a kiindulópont, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas a korai halálozás - közölte Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. Leszögezte, további javulást szeretnének, amely nem csak a születések számának emelkedéséből fakad, hanem abból, hogy tovább tudnak élni azok, akik ma idő előtt meghalnak. Nem állunk jól a korai halálozásban, viszont az elmúlt években nőtt az egészségben eltöltött éveknek a száma, amely közelít az Európai Unió átlagához, ami 61,8 év, a 2014-es magyar adat pedig 60,8 év. Javítani kell a korai halálozáson, ezért országossá terjesztik ki az eddig "pilot" programként működő vastagbélszűrést - közölte Balog Zoltán. Magyarországon évente 10 ezren betegednek meg vastagbélrákban, és ezen betegek csaknem fele veszti életét. Az emberi erőforrások minisztere kiemelte, az új szűrési programmal azt szeretnék elérni, hogy a halálozási arány tíz százalékkal csökkenjen. Balog Zoltán kitért arra, hogy például Csehországban a célzott szűréseknek köszönhetően harmadával tudták csökkenteni a végbélrák okozta halálozást, és szintén előrelépést jelenthet a megelőzésben, ha a felsőfokú végzettségű szakápolók is bekapcsolódhatnak egyes gyógyítási folyamatokba. A szűrések mellett fontos az egészségtudatosságra nevelés is, ezért különböző pályázati programokkal kiírásával szeretnék támogatni a szabadidősportokat, és felhívni a figyelmet a tudatos gyógyszerfogyasztásra és az egészséges táplálkozásra. A miniszter ismertetése szerint az év végéig húsz szűrőbuszt állítanak "szolgálatba", és hétmilliárd forintot fordítanak a menzák megújítására.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Prevenció nélkül nem lesz javulás

PestiSracok facebook image

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy áttörést kell elérni a népegészségügy területén, amelynek legjobb eszköze a prevenció. Jelezte, hiába költenek 800 milliárd forintot meghaladó összeget a szakellátásra, és hiába emelkedett ez a forrás hat éven keresztül 300 milliárd forinttal, ha a népegészségügy területén nem lesz áttörés, akkor az ellátórendszer nem tud megfelelni annak a kihívásnak, ami a lakosság öregedéséből származik. Úgy fogalmazott,

Az államtitkár kiemelte az egyéni felelősséget is, mint mondta, az egészségi állapotért nagyban felelős, hogy ki milyen életmódot folytat. Szentes Tamás országos tisztifőorvos az országossá terjesztendő vastagbélszűrési programról elmondta, az 50-70 éves korosztályt szólítják majd meg a házi orvosokon keresztül. A folyamat két lépcsős lesz, először székletmintát vizsgálnak, és ha a laboreredményben eltérés mutatkozik, akkor kerül sor a kolonoszkópos vizsgálatra - mondta. A vizsgálatot két évente kell megismételni. A szűrőközpontok Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Győrben, Egerben Székesfehérvárott lesznek, de ezek nem direkt betegfogadó helyek, hanem a vizsgálatok koordinálásra alkalmasak - mondta Szentes Tamás tisztifőorvos. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: az érintett korosztály 1,8 millió embert jelent, és az uniós program 2019-es zárása után a magyar kormány finanszírozza a vastagbélszűrést, és akkortól már kötelezővé tennék a házi orvosoknak a programban való részvételt. Jelenleg, az uniós finanszírozás alatt a házi orvosok jelentkezhettek a programba plusz finanszírozásért.

Kérdésünkre, hogy mennyi idő alatt szeretnék elérni a betegségben elhunytak számának csökkenését, Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, a vállalásukat 2019-ig, az uniós program végéig kell hozzák, de a cél a csehországi példa, vagyis, hogy harmadával kevesebben haljanak meg vastagbélrákban. Ilyen mértékű csökkenéshez azonban több kell majd két évnél - szögezte le az egészségügyért felelő államtitkár, aki bízik abban, hogy a hosszútávú prevencióval elérik a 30 százalékos mérséklődést. Balog Zoltán mindezt azzal egészítette ki, hogy akkor tudnak az előbb említett számok működni, ha a következő három évben az 50-70 év közötti korosztály legalább 70 százaléka részt vesz a programban. Hozzátette, hogy a projektet megelőzte egy kísérleti szakasz, amely 50 százalékos részvétellel zajlott.

Címlapfotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.