Pesti Srácok

Országos vastagbélszűréssel a korai halálozás ellen

Országos vastagbélszűréssel a korai halálozás ellen

Újabb fronton indul küzdelem a korai halálozás visszaszorítására Magyarországon. Ősztől elindul az országos vastagbélszűrés program, amelyre 6,57 milliárd forint áll rendelkezésre uniós és magyar forrásból - jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere kedden, Budapesten. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár pedig arról beszélt, hogy a cél az, hogy 2019-ig 10 százalékkal csökkenjen a halálozások száma, ami évente 500 ember életét jelentené.

Bár az elmúlt években jelentős változás indult meg a hazai demográfiai helyzetben: nőtt a születések száma, és csökkent a halálozásoké, az a kiindulópont, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas a korai halálozás - közölte Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. Leszögezte, további javulást szeretnének, amely nem csak a születések számának emelkedéséből fakad, hanem abból, hogy tovább tudnak élni azok, akik ma idő előtt meghalnak. Nem állunk jól a korai halálozásban, viszont az elmúlt években nőtt az egészségben eltöltött éveknek a száma, amely közelít az Európai Unió átlagához, ami 61,8 év, a 2014-es magyar adat pedig 60,8 év. Javítani kell a korai halálozáson, ezért országossá terjesztik ki az eddig "pilot" programként működő vastagbélszűrést - közölte Balog Zoltán. Magyarországon évente 10 ezren betegednek meg vastagbélrákban, és ezen betegek csaknem fele veszti életét. Az emberi erőforrások minisztere kiemelte, az új szűrési programmal azt szeretnék elérni, hogy a halálozási arány tíz százalékkal csökkenjen. Balog Zoltán kitért arra, hogy például Csehországban a célzott szűréseknek köszönhetően harmadával tudták csökkenteni a végbélrák okozta halálozást, és szintén előrelépést jelenthet a megelőzésben, ha a felsőfokú végzettségű szakápolók is bekapcsolódhatnak egyes gyógyítási folyamatokba. A szűrések mellett fontos az egészségtudatosságra nevelés is, ezért különböző pályázati programokkal kiírásával szeretnék támogatni a szabadidősportokat, és felhívni a figyelmet a tudatos gyógyszerfogyasztásra és az egészséges táplálkozásra. A miniszter ismertetése szerint az év végéig húsz szűrőbuszt állítanak "szolgálatba", és hétmilliárd forintot fordítanak a menzák megújítására.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Prevenció nélkül nem lesz javulás

PestiSracok facebook image

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy áttörést kell elérni a népegészségügy területén, amelynek legjobb eszköze a prevenció. Jelezte, hiába költenek 800 milliárd forintot meghaladó összeget a szakellátásra, és hiába emelkedett ez a forrás hat éven keresztül 300 milliárd forinttal, ha a népegészségügy területén nem lesz áttörés, akkor az ellátórendszer nem tud megfelelni annak a kihívásnak, ami a lakosság öregedéséből származik. Úgy fogalmazott,

Az államtitkár kiemelte az egyéni felelősséget is, mint mondta, az egészségi állapotért nagyban felelős, hogy ki milyen életmódot folytat. Szentes Tamás országos tisztifőorvos az országossá terjesztendő vastagbélszűrési programról elmondta, az 50-70 éves korosztályt szólítják majd meg a házi orvosokon keresztül. A folyamat két lépcsős lesz, először székletmintát vizsgálnak, és ha a laboreredményben eltérés mutatkozik, akkor kerül sor a kolonoszkópos vizsgálatra - mondta. A vizsgálatot két évente kell megismételni. A szűrőközpontok Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Győrben, Egerben Székesfehérvárott lesznek, de ezek nem direkt betegfogadó helyek, hanem a vizsgálatok koordinálásra alkalmasak - mondta Szentes Tamás tisztifőorvos. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: az érintett korosztály 1,8 millió embert jelent, és az uniós program 2019-es zárása után a magyar kormány finanszírozza a vastagbélszűrést, és akkortól már kötelezővé tennék a házi orvosoknak a programban való részvételt. Jelenleg, az uniós finanszírozás alatt a házi orvosok jelentkezhettek a programba plusz finanszírozásért.

Kérdésünkre, hogy mennyi idő alatt szeretnék elérni a betegségben elhunytak számának csökkenését, Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, a vállalásukat 2019-ig, az uniós program végéig kell hozzák, de a cél a csehországi példa, vagyis, hogy harmadával kevesebben haljanak meg vastagbélrákban. Ilyen mértékű csökkenéshez azonban több kell majd két évnél - szögezte le az egészségügyért felelő államtitkár, aki bízik abban, hogy a hosszútávú prevencióval elérik a 30 százalékos mérséklődést. Balog Zoltán mindezt azzal egészítette ki, hogy akkor tudnak az előbb említett számok működni, ha a következő három évben az 50-70 év közötti korosztály legalább 70 százaléka részt vesz a programban. Hozzátette, hogy a projektet megelőzte egy kísérleti szakasz, amely 50 százalékos részvétellel zajlott.

Címlapfotó: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?