Összeült a nemzetközi hisztikommandó, amely szerint majdnem minden magyar vezető korrupt
Az "állítsuk meg Brüsszelt!", az nekem "állítsuk meg Európát!" jelent, pedig Magyarországnak több Európára van szüksége! - vágta oda a hallgatóságnak a Transparency International által szervezett monstre nemzetközi korrupcióellenes konferencián Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója, aki a korrupció letörésére közös Európai Ügyészség létrehozását sürgette. A nagy seregszemlére meghívást kapott a híres-hírhedt román korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezető főügyésze is, aki a nagy melldöngetés mellett csak arra nem válaszolt, hogy miért folytatnak brutális boszorkányüldözést az erdélyi magyar polgármesterek és tisztviselők ellen, miközben valódi korrupciós ügyet egyik esetben sem tudtak rájuk bizonyítani. A nap fénypontjáról, a Jobbikkal kiegészült baloldali pártok antikorrupciós kerekasztaláról külön cikkben tudósítunk, de a korábbi felszólalók közül még érdemes kiemelni az egyre inkább radikalizálódó Tölgyessy Pétert, aki szerint a Fidesz átitatta a közéletet korrupcióval, és Magyarországon "nincs olyan önkormányzati vezető, aki ne lenne sáros".
Kérdéses, hogy önálló uniós ügyészség hiányában bíróság elé kerülnek-e az elkövetők, akiknek a felelősségre vonása a tagállamokra hárul, akik gyakran vonakodnak fellépni az európai uniós kasszát megcsapolók ellen. Románia példája ugyanakkor azt igazolja, hogy meggyőző eredményeket tudnak felmutatni a csalás, a pénzügyi visszaélések és a korrupció elleni küzdelemben. Többek között ezek a megállapítások hangzottak el az évente több tízmillió forint Soros-pénzzel kitömött Transparency International (TI) Hungary által szervezett „Hatékony küzdelem a korrupció ellen – jó gyakorlatok az Európai Unióban" című konferencián.
Sajnálatos, hogy sem a Legfőbb Ügyészség, sem pedig a kormánypárti kutatóintézetek képviselői sem vállalták a részvételt, pedig közel fél tucat meghívót küldtünk ki - ezzel nyitotta meg Martin József Péter, a Transparency International (TI) Hungary ügyvezető igazgatója a tanácskozást. Hozzátette: "Szeretnénk azt hinni, hogy mindez a véletlen műve, nem pedig a civil törvény hatása."
A tanácskozáson elhangzott, az Európai Unió pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 2015-ben 3200 millió euró, a csalások összértéke 680 millió euróra rúgott. Kérdéses, hogy önálló uniós vádhatóság hiányában bíróság elé kerülnek-e az elkövetők, akiknek felelősségre vonása a tagállamokra hárul, akik pedig vonakodnak felelősségre vonni azokat.Románia példája azonban megoldást kínál minden európai ország számára - emelte ki az ügyvezető igazgató.
Nem hatékony a korrupció üldözése?
Martin József Péter igazgató szerint a tagállamoknak kiemelt felelősséget kellene vállalniuk a korrupciós felszámolásában, mivel a nemzeti bíróságokon indult eljárásokat lassan folytatják le, továbbá az is nagy problémát jelent, hogy a csalások üldözésére nem fordítanak elegendő energiát. A hiányosságokat az OLAF csak korlátozott mértékben tudja orvosolni, de nem mindig tehet büntetőeljárásokat, feljelentéseket, leginkább adminisztratív nyomozást végeznek. Az OLAF 888 millió euró visszafizetését javasolta 2015-ben. Magyarország mintegy tízezer dollárhoz jutott hozzá, a támogatások összege folyamatosan növekszik, Szlovákia után második a támogatott országok listáján. A Transparency International igazgatója szerint átlagosan 25 százalékkal túlárazottak az EU-s projektek, úgy vélik: nem hatékony a korrupció üldözése. Javaslatuk szerint egy közös európai ügyészség létrehozása növelné a biztonságot, az ötletet 16 tagállam támogatja. Kétséges ugyanakkor, hogy a jelenlegi 16 tagállam megerősített együttműködéseként létrejövő uniós ügyészség mekkora tényleges hatást lenne képes kifejteni. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője azt hangsúlyozta, hogy az Unió legnagyobb kihívása a korrupció, ami aláássa a legitim intézményekbe vetett bizalmat.
A román DNA az új isten, persze a magyarüldözésről szó sem esett
Laura Codruta Kövesi, a Román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezető főügyésze előadásában azt hangsúlyozta, tíz-tizenöt éve országában a korrupció rendszerszintű jelenség volt, de 2005-ben az állam elhatározta, hogy fellép ellen, és létrehozta a DNA-t. 2006-ban még csak 360 ember került bíróság elé korrupciós vádakkal, 2016-ban ez a szám már 1271 volt – közölte. Megjegyezte: miniszterek, volt tárcavezetők ellen is nyomoznak, 2013-2016 között egy miniszterelnök és hat miniszter ellen is született bírósági ítélet korrupció miatt, tehát aktívan harcolnak “a magas szintű korrupció ellen” is. A főügyész előadásában kiemelte, hogy a civil szervezetek és a polgárok tiltakozásának hatására a kormány kénytelen volt a DNA hatáskörét szűkítő szabályokat visszavonni. Az NGO-k tehát hatékonyan működnek Romániában.
Titkosszolgálati módszerekkel dolgoznak
A DNA a román legfőbb ügyészség szervezeti autonómiával rendelkező alegysége, amely – a tízezer eurós csúszópénzt vagy 200 ezer eurós kárt meghaladó – korrupciós ügyekben illetékes, illetve minden olyan esetben, amelyben a gyanúsítottak köztisztviselők. A DNA 2015-ben hatszor több köztisztviselő ellen indított bűnvádi eljárást, mint Kövesi 2013-as kinevezése előtti évben. A főügyész arról is beszélt, hogy a bűnözésből származó vagyonok elkobzásának hatékonyságát növelni kell, javaslata szerint a törvényhozóknak ki kellene terjeszteni a beismerő vallomáson alapuló vádalku lehetőségét több korrupciós bűncselekményre, példaként vesztegetést, és a pénzmosást említette. A DNA-ban független ügyészek dolgoznak, akik nyomozati tevékenységükhöz titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak, a DNA-sok tevékenységébe nem szólnak bele, de duplán ellenőrzik azokat. A DNA az igazságszolgáltatás új eleme, saját költségvetéssel bíró szervezet. Az ügyészek a DNA-tól kapnak fizetést, csak a főügyésznek tartoznak elszámolással. Munkatársaik között pénzügyi szakemberek is vannak, akik titkos lehallgatásokat, bankszámlafelügyeletet is végezhetnek. Kövesi szerint "nehéz lekövetni a vagyont az elkobzásnál", azonban bizakodásra ad okot, hogy a DNA elérte azt, hogy a mások által birtokolt javakat is elkobozhatnak.
A PestiSrácok.hu szerette volna szembesíteni Laura Codruta Kövesit a magyar házelnök, Kövér László portálunknak elmondott véleményével, hogy a DNA valójában Soros György hálózatának elitkommandója, amellyel az a céljuk, hogy lecserélhessék a döntéshozó elitet az általuk támogatott ügynökökre, illetve, hogy hogyan terjedhet ki az állítólag korrupcióellenes hadjárat az erdélyi magyar közösség vezetőinek folyamatos fenyegetésére és megfélemlítésére, de kollégánknak nem adtak lehetőséget a kérdés feltevésére.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a DNA visszaélt hatalmával és túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor vizsgálatot indított a büntető törvénykönyvet és perrendtartást módosító január végi sürgősségi kormányrendelet ügyében - állapította meg a román Alkotmánybíróság 2017 márciusában közzétett indoklásában, amely kimondja, hogy a sürgősségi kormányrendeletek időszerűségének megítélése kizárólag a törvényalkotó hatáskörébe tartozik, és az ilyen rendeleteket csak a parlament bírálhatja felül. Az indoklás szerint a rendelet elfogadása nem eshet a büntetőjog hatálya alá, a bűnvádi eljárás elindításával pedig az ügyész megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. A kilenc alkotmánybíró közül nyolc egyetértett ezzel az állásponttal, egyedül a legfelsőbb bíróság volt elnöke, Livia Stanciu fogalmazott meg különvéleményt.
Az OLAF-vezér az Európai Ügyészség létrehozását sürgette
Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója a konferencián beszédében kiemelte, hogy az önálló Európai Ügyészség egységessé tenné a közösségi költségvetés védelmét, ami felgyorsítaná az uniós pénzforrásokat károsító csalások elkövetőinek a felkutatását és megkönnyítené a bíróság elé állítását. Az OLAF főigazgatója hozzátette: „az Európai Unió saját szerveként működő ügyészség létrehozásával a közös kassza többé nem lenne kiszolgáltatva annak, hogy a tagállamok erőfeszítései a korrupció és a visszaélések elleni fellépés terén nem mindig elégségesek.” Hangsúlyozta: antikorrupciós intézkedésekre van szükség. Ukrajna példáját említette, ahol az oligarchák és a kormány közötti viszony miatt az emberekben nagy harag alakult ki.Magyarországon is átláthatatlanság van, ezért beszélhetünk a civil kontroll fontosságáról. Nincs független felügyeleti szerv, hogy a polgárok belelássanak a folyamatokba, így lesz rendszerszintű a korrupció, ami a közbizalmat is tönkreteszi
- tette hozzá.
Az OLAF elnöke szerint is az Európai Ügyészség felállítása lenne a megoldás, amihez egyébként már Olaszország is kész lenne csatlakozni, és kíváncsi a magyar kormány döntésére
Az Állítsuk meg Brüsszelt! nekem azt jelenti, hogy állítsuk meg Európát. Több Európára van szükség, hogy közösen lépjünk fel, de ez nem magyarellenesség. Európai szinten kell összefogni, hogy képesek legyünk függetlenül fellépni a nemzetközi korrupcióval szemben. Szükségünk van egymásra
- zárta előadását az OLAF elnöke.
Tölgyessy szerint 2010 óta tombol igazán a korrupció Magyarországon
Kesslert követte Tölgyessy Péter alkotmányjogász, aki szerint a korrupció 2010 után kezdett el jelentősen növekedni hazánkban. Véleménye szerint Magyarországon a Fidesz kormány itatta át a közéletet korrupcióval. Ahhoz az elvhez tér vissza, hogy vegyék el a "rosszaktól", azaz a baloldali elittől, a külföldiektől, a multiktól, amijük van és "adjuk oda a jó magyaroknak". Tölgyessy azt hangsúlyozta, hogy az uniós támogatás a legkönnyebben lenyúlható pénz. Nem szokványos beszerzések, hanem unikális beruházások, amik éltetik a rendszert.
Teljesen logikus, hogy az Európai Ügyészség a mostani magyar rezsim számára nem kívánatos
- mondta.
Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy szerinte Magyarországon nincs olyan önkormányzati vezető, aki ne lenne sáros és személy szerint ő azt gondolja, hogy nem is támogatják a szabad sajtó működését sem ezek a vezetők. Külön kerekasztal foglalkozott a korrupció elleni önálló magyarországi ügyészség lehetőségével, a vitában Jávor Benedek kifejtette, hogy a rendszerszintű korrupció visszaszorításában Magyarországon hatékony eszközökre van szükség, ezért szorgalmazza az Európai Ügyészség hatáskörének valamennyi tagozatára történő kiterjesztését.
A Fidesz szerint valójában a migránspolitikát támadják
A Fidesz-frakció a konferenciával kapcsolatban közleményében úgy reagált: "a Soros által pénzelt szervezet, a brüsszeli bizottság emberei és az ellenzéki pártok ma is egy asztalhoz ültek, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra". A Fidesz szerint minden témát és minden eszközt felhasználnak arra, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar bevándorláspolitikára. A kormánypárti képviselőcsoport felháborítónak tartja, hogy az a Transparency beszél átláthatóságról és szervez konferenciát a korrupcióról, amelyik még a választ is megtagadja az olyan újságírói kérdésekre, hogy mennyi külföldi pénzből működik, és pontosan mennyivel támogatja Soros György a szervezetet. Úgy vélik: a "Soros-szervezet" ma azokkal az ellenzéki pártokkal ül egy asztalhoz, akik amellett, hogy a bevándorláspolitikában is "úgy táncolnak, ahogy Soros fütyül", tele vannak kirívó korrupciós ügyekkel. Éppen az OLAF leplezte le, hogy a szocialisták az uniós pénzekből megvalósult metróberuházás harmadát ellopták, a Jobbik Kovács Bélája pedig idegen hatalmak pénzéért cserébe az EU ellen kémkedett - tették hozzá.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
