Nem csak a Jobbiknak lenne szüksége szebb múltra
Szebb múltat! Magyarország álomtörténete 1929 – 1941 címmel jelent meg idén Rácz András könyve a Magyar Menedék kiadó jóvoltából. Azért jóvoltából, mert speciális kiadványról beszélünk, melyben a tudomány és a fantázia ugyanolyan erővel bír, bár nem sci-fi-ről van szó, hanem inkább egy derűs határrevízióról, a mi lett volna ha tematika köré szervezett kocsmai beszélgetések tudományos igényű rendszerezéséről. A szerző arra akarja rávenni az olvasót, hogy merjen szebb múltat álmodni a magyaroknak, még akkor is, ha erre az elmúlt századra tekintve vajmi kevés oka van.
Az eddig főként társadalomtudományi és történelmi könyvek írásával foglalkozó Rácz András Szebb múltat! című új kötetével léptéket váltott és persze nem minden előzmény nélkül megalkotta a Capote-féle tényregény ellenpontját. Truman barátunk ugye minden tény vagy tényszerű részlet aprólékos felsorolásával és beépítésével alkotta meg egy eredeti történés betegesen pontos leírását, elbeszélését, addig András barátunk pedig a tudomány által eddig ismert tényekből, adatokból gyúrt új, derűs valót.
A szerző a 20. század egy általa szabadon választott tizenhárom évéről ad számot úgy, ahogy sohasem történt meg.
Az álomtörténelem könyv olvasásával megerősödhet bennünk a gyanú, hogy az 1526 óta tartó magyar borongós históriából, a keleti és nyugati hatalmak, érdekek, szövetségek satuszorításából úgy tűnik, egyetlen út vezet az önállósódás, a szabadság és a tökéletes magyar megoldás felé: a fantázia. No meg a ráadás, a régi jó bevált magyar szellem találékonysága, ami a lehetetlen helyzetekből is kiutat talál és a saját javára fordít. Az író által e kötetben felölelt, már-már szinte meseszerűen szép 1929-től 1941-ig tartó időszak számos dicső döntést eredményezett. Rácz András képzelőereje még a legnagyobb államférfiakét is felülmúlja, hiszen olyan alternatíváját kínálja a huszadik századi magyar történelemnek, melyben a lehető (és megvalósult) legrosszabb kényszerdöntések helyett sorra a legjobbakat hozták az ország vezetői.
A Szebb múltat! tehát egy markáns pszeudo-valóság, egy alternatív történelem a kor vezető közéleti alakjaitól, a nemzetközi politikai életben jelentős szerepet játszó országok és szövetségeken át a korabeli sajtóból ismert kisebb-nagyobb gazdasági-művészeti-tudományos élet hírességeiig tartóan. Ezekkel épül fel a történelemkönyvekből ismert megtörtént események és folyamatok magyarok számára optimálisnak mondható változata. Az író módszere sajátságos, bár néhány hasonlóan firnyákosan alkotó history-hackertől már ismerten az, ahogy sokszor nem tövestül tépi ki az eredeti történés gyökerét, hanem csupán néhány fokkal eltájolja arrébb, s így teszi hihetővé; hihetőbbé, mint az utódállamokban akadémiai szinten folytatott múltgyártás.
Munkája rendkívül alapos és részletes, melyeket a korabeli újságcikkek, fotográfiák, plakátok, jellegzetes stílusa is erősít. Bevallhatjuk nyugodtan, hogy a könyv az átlagmagyar történelemtudásán olyan könnyedén átment volna, mint eredeti, ha nem árulják az olvasónak, hogy ez bizony egy áltörténelmi retusált összegzés. A korszak legfontosabb magyar gondolkodóitól, íróitól, költőitől, újságíróitól, publicistáitól örökölt vízióban például az Horvátországgal újra unióra lépő független magyar állam első embere, a Szent Koronával uralkodóvá koronázott Horthy Miklós (lásd címlap).
Mindezekkel együtt ne feledjük, hogy a szerző mert olyan bátor lenni, hogy az egész munka alapjaként megjeleníti azt a vágyat, mely oly régóta feszül sok magyar szívben: kiküszöbölni a magyar tragédiákat: a trianoni nemzetvesztést, a második világháborúban való részvételt, a holokausztot, a semlegesség elmaradását és a kommunista diktatúrának megágyazó kataklizmákat – a XX. századot.
