Pesti Srácok

Gulyás Gergely: A Sargentinik az európai közösségek sírásói (videóval)

"Konszenzusos álláspont a magyar országgyűlésben, hogy uniós tagságunkat nemzeti érdeknek tekintjük. A kormány azonban az uniós tagság fontossága melletti kiállás mellett úgy érzi, hogy kötelessége a nemzeti érdekek mellett is kiállni, ezért a jövőben is meg fogjuk fogalmazni az észrevételeinket, kritikáinkat" - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt az európai ügyek bizottsága előtti meghallgatásán. Hozzátette, jelen pillanatban is olyan ügyek vannak az Európai Parlament előtt amelyek meghatározzák Magyarország jövőjét. Az ellenzéki képviselők többek közt a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárásról és a Sargentini-jelentésről kérdezték a miniszterjelöltet. Bana Tibor a jobbik képviselője arra is utalást tett, hogy a jelentés indokolná, hogy a magyar kormány elmozduljon irányába. Judith Sargentiniről és jelentéséről Gulyás Gergely azt mondta, "a Sargentinik az európai közösségek sírásói". A Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt a meghallgatást követően uniós és aktuális ügyekben interjút adott a PestiSrácok.hu-nak.

"Ismerjük a soros elnökségi jelentést, amely a kötelező kvóták bevezetése mellett foglal állást. Ezt a magyar kormány semmiképp sem fogja elfogadni" - fogalmazott Gulyás Gergely. Hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni-szerződés megfelelő keret a nemzeti érdekérvényesítésre. A migráció kérdése nemzeti hatáskör és az is kell maradjon. A miniszterjelölt megjegyezte, hogy a kötelező betelepítési kvóta kapcsán úgy tűnik, nem lesz konszenzusos megállapodás az unióban. A magyar kormány kötelességének érzi, hogy a kérdésben a nemzeti érdekeket képviselje. Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy 2019-ben európai parlamenti választások lesznek, melynek eredménye meg fogja mutatni, hogy ténylegesen az európai polgárok között milyen a támogatottsága a bevándorlásnak.

Szorosabb lehet az uniós költségvetés

Az Európai Unió következő hét éves költségvetéséről a miniszterjelölt azt mondta, hogy ha lesz konszenzusos álláspont, és az Európai Parlament elfogadja a költségvetést, arra Magyarország is nyitott, abban az esetben, ha a tárgyalások során sikerül abban megállapodni, hogy az agrártámogatások ne csökkenjenek. Továbbá amit e kérdésben képviselünk az az, hogy a következő uniós ciklusban a kis- és közepes vállalkozások nagyobb támogatásokban részesülhetnének. Gulyás Gergely expozéjában kitért a Brexitre is, amely következtében jövő tavasszal az unió második legerősebb tagállama távozik. Ez nyilvánvalóan azt hozza magával, hogy vagy növelni kell a befizetéseket, vagy kevesebb pénz lesz az uniós költségvetésben.

PestiSracok facebook image
Gulyás Gergely bizottsági meghallgatása; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A magyar kormány nyitott arra, hogy növeljük a befizetéseket, ha a tortából minden tagállam azonos méretű szeletet vesz ki - fogalmazott a miniszterjelölt. Hozzátette, az eddigi tárgyalások sajnos nem ebbe az irányba mutatnak. Hozzátette, a kohéziós támogatásokat nem könyöradományok. Magyarországot ezek a támogatások megilletik, befizetők vagyunk, megnyitottuk a piacunkat, lemondunk a vámbevételről.

Fair Brexit

Brexit témakörben Gulyás továbbá megjegyezte, hogy Magyarország már kifejtette álláspontját, miszerint fair Brexitre van szükség. Magyarország kölcsönösen előnyös megállapodásban érdekelt az EU és az Egyesült Királyság között. Ellenzéki képviselők, köztük Bana Tibor, Oláh Lajos, Ungár Péter többek közt a Magyarország ellen zajló kötelezettségszegési eljárásról, a Sargentini-jelentéről, a CEU Egyetem sorsáról és az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok Brexit utáni helyzetéről kérdezték a miniszterjelöltet. Gulyás Gergely a meghallgatást követően villáminterjút adott a PestiSrácoknak. Nézzék meg a kérésekről és válaszokról, valamint az azt követő interjúból videó összeállításunkat, amivel hamarosan frissítjük cikkünket.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.