Pesti Srácok

Szerencsére már a „nyócker” sem a régi

Szerencsére már a „nyócker” sem a régi

Az ellenzék ostobaságai, ahogy Juncker alkoholizmusa vagy az „integráció” „sikerei” már rég nem szolgáltatnak beszédtémát jobboldali körökben. Az ellenzék budapesti jelentéktelenedése sem izgat fel bennünket túlságosan, de a nyolcadik kerületi polgármester választásnak vannak olyan tanulságai is, amelyek kívül esnek az ellenzék nevetségességén.

Természetesen az ellenzéki pártok azért nem merték felvállalni az egyenkénti indulást, mert akkor világossá vált volna az eredményből, hogy egyenként mindannyian jelentéktelen szereplők még Budapesten is. Valamint egy olyan embert is nehezen találtak, aki a biztos bukta tudatában városi kampányolással tölti a júniust. Ugyanis a bukás borítékolható volt, olyan egyértelmű okokból, amelyek nyilvánvalóságát a liberális város- és kerületi vezetések tucatjai bizonyították be szerte az országban.

Budapestet és kerületeinek nagy részét húsz évig liberális elvek alapján vezették. Liberálison ebben az esetben nem a korrupció és az ambiciózus alkalmatlanság elegyét értem, hanem azt, hogy a szabadrablás után megmaradó aprót a liberális ideológia helyi elterjesztésére költötték. A belpesti liberálisok szerint ugyanis a nagyvárost a kutyakaki, a húgyszag, a hajléktalan, a drogos és a gazdasági migráns teszi, valamint olyan kulturális rendezvények, amelyeken mindenki felháborítónak találja bármelyik előző probléma felszámolásának bármilyen ötletét.

A nyolcadik kerület egy ocsmány hely volt évtizedekig, éppen a vezetésük alatt, amelynek identitását a sokszínűségének ünneplése és önkormányzatának kiváló sajtója adta. Annyi mindent köszönhetünk Gyurcsány Ferenc politikai zsenijének, többek között azt, hogy még a teljesen elvakult pesti liberális és baloldali szavazókat is fel tudta annyira dühíteni és el tudta annyira idegeníteni, hogy egy történelmi pillanatban még a Fideszre is képesek voltak szavazni. Revelatív élmény lehetett a lakosság számára, amikor ennek következtében kiderült, hogy mégsem lesznek kénytelenek életük végéig egy pöcegödör-szeméttelep kombóban élni.

PestiSracok facebook image

A lassú, de mégis látványos javulás évei következtek, egy ambiciózus polgármester és egy liberálisokat nem tartalmazó testületi többség kellett hozzá, hogy a kerület a továbbiakban ne adjon örömmel otthont magassági falrapisilési versenyeknek.

A helyi Fidesz ugyanis nem csak ideológiai, hanem a mindennapi élet problémái felől is megtekintette a kerületben élők előtt álló kihívásokat. Majd radikális döntést hozott. Úgy döntött, hogy néhányat segít megoldani, eltakarítani, megkönnyíteni, a többiről meg legalább elismeri, hogy tényleg pocsék ügy. Iróniamentesen ezt nevezhetjük lokális politizálásnak is.

Ez volt Kocsis Mátéék titka. A valódi, problémaorientált helyi politizálás. Annak a felismerése, hogy ha az önkormányzat tudja, mit akar, akkor akarhat olyasmit is, ami működik, meg olyat is, amiről évtizedekig azt mondták a libsik, hogy lehetetlen. A multikulturalizmust is lehet akarni, ahogy az örökmozgót is, de azok az istennek se fognak működni. De a közbiztonság az javítható, ha az ember például kedveli a rendőrséget és hagyja dolgozni. És nem áll mindig azoknak a pártjára, akik valakin segíteni akarnak vagy akin segíteni kell, hanem azoknak az érdekeivel foglalkozik, akiknek nem kell segítség. Mert az egész ostoba liberalizmus lényege ez volt a „nyóckerben”, hogy hagyni kell tobzódni a másságot. Addig, amíg minden normális ember meg nem unja azt, hogy bátorság, sőt merészség kell az utcára történő kilépéshez.

A liberálisoknak hála, a nyolcadik kerületnek voltak a legnyilvánvalóbb és bizonyos értelemben a legkönnyebben megoldható problémái, már amennyiben persze az éppen nem lehetetlent könnyűnek minősítjük. Ez az elv megszívlelendő általánosan is a Fidesz számára. Közbiztonság, köztisztaság, javuló közhangulat, érzékelhető gazdasági fejlődés, és a liberális hülyeségek egyből a helyükre kerülnek. Országosan is a javuló hangulat lehet a legnagyobb fegyverünk.

Budapest is nyerhető a Fidesz számára, ami a liberális szubkultúrák további visszaszorulását és a liberalizmus teljes magyarországi térvesztését vetítheti előre. Jó nyaralást!

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.