Migrációs konferencia: Olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később lehetetlen lesz megállítani (videó)
A hétvégi nagyszabású nemzetközi MCC Budapesti Migrációs Konferencián közel húsz ország több, mint ötven előadója fejti ki álláspontját a migrációval kapcsolatban, vagy számol be kutatási eredményeiről. A szombati nap kiemelten érdekes volt, hiszen a reggeli órákban beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Nicolas Sarkozy, Franciaország volt elnöke, Alexander Downer, Ausztrália volt külügyminisztere, illetve Václav Klaus, Csehország korábbi államfője is. A rendezvényen Orbán Viktor azonnali cselekvésre szólított fel a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében. Václav Klaus kifejtette: a tömeges migráció korunk legnagyobb kihívása, ez nem kérdés, hanem nyilvánvaló tény. Ezt megerősítve Nicolas Sarkozy hozzátette: Európa az összefogás szinonimája, de most megosztott.
Néhányan nem vagyunk nagy rajongói az európai parlamentnek
– jelentette ki Václav Klaus, Csehország korábbi államfője beszédének elején, és egyben gratulált a szervezőknek a rendezvény miatt, amely szerinte az EU-választások előtt különösen fontos. A politikus úgy véli, a demokráciához kellene egy “démosz”, egy nép, de ez nincs jelen az európai szinten jelen pillanatban.
Klaus kijelentette: a tömeges migráció a legnagyobb problémája korunknak, és arról is beszélt, hogy ugyan a rendezvény elnevezésében (Korunk legnagyobb kihívása?) kérdésként szerepel ez, ő maga mégis úgy véli, hogy oda felkiáltójel kellene.
Klaus szerint Európa politikailag korrekt politikusainak a körében új divat terjed: az, hogy azt mondják, vége a tömeges migrációnak. Úgy véli, a veszély egyre nagyobb, és viták helyett a politikailag korrekt politikusok titulusokat aggatnak azokra, akik nem értenek velük egyet: ilyen jelző például a “propagandista”. A cseh politikus szerint fontos, hogy amikor migrációról beszélünk, akkor ne az egyes migránsok egyéni vágyait nézzük, hanem gondoljuk át, hogy a tömeges bevándorlás milyen hatással lehet Európára. Klaus kiemelte: a kohézió, a koherencia, a kultúra, a szociális rendszer van igazán veszélyben.
Az európai politikusok úgy csinálnak, mintha nem látnák a veszélyt
– jelentette ki. Hozzátette: ha meglenne a szándék, az európai országok elég erősek lennének ahhoz, hogy megállítsák a tömeges bevándorlást. Klaus szerint két oka lehet annak, hogy valaki bevándorlók tömegeit invitálja Európába: az egyik az együttérzés és a sajnálat, a másik pedig a multikulturalizmusba, illetve a heterogén társadalomba vetett hit.
Európának nem állampolgárai vannak, hanem lakói, hiszen csak saját nemzeteinknek lehetünk az állampolgárai
– jelentette ki, amikor az egységes európai civilizációról beszélt.
Orbánnak győznie kell a választáson, hogy befolyásolni tudja az európai politikát
– jelentette ki beszéde végén.
Az európai politikusok katasztrofális döntéseket hoztak
Alexander Downer, volt ausztrál külügyminiszter saját hazáját hozta fel követendő példának. Úgy véli: sok döntés, amit európai politikusok hoztak, katasztrofális helyzetet teremtett. Ausztráliában ugyanezeken a vitákon vannak túl.
Mi, ausztrálok döntjük el, kik jönnek az országunkba, és mi döntünk a körülményekről, amelyek keretein belül érkeznek
– jelentette ki. Downer elmondta: Ausztráliában kiszámolják, hány migránst tudnak befogadni, akiket el is tud tartani a gazdaságuk, és ezután eldöntik, hogy kikre van szükségük, kikkel szeretnének együtt élni. A választás mindig a képzett munkaerőre esik.
Az ausztrálok nem hisznek a nyitott határokban, abban hisznek, hogy ők ellenőrzik a határaikat
– mondta.
Ha valaki illegálisan, vagy embercsempészek által akar bejutni az országba, akkor vagy visszaküldjük oda, ahonnan jött, vagy elhelyezzük őket egy tranzitzónában. Az egyetlen dolog, ami nem történhet velük, hogy bejönnek az országba
- jelentette ki. Downer elmondta: nem ért egyet a liberálisokkal azzal kapcsolatban, hogy Ausztráliát kellene megváltoztatni. Úgy érzi, inkább a migránsoknak kellene integrálódniuk.
Sarkozy szerint nem kell folytatni a "szociális terrorizmust"
Nicolas Sarkozy azt hangsúlyozta, hogy Európának joga van ahhoz, hogy határai legyenek, és joga van ezeket a határokat megvédeni. Ha egy Európán kívüli ország európai segélyekben akar részesülni, küzdenie kell az illegális bevándorlással szemben. A politikus arra is kitért, hogy nem lehet folytatni a "szociális turizmust" Európában; a külföldiekre vonatkozó szabályokat harmonizálni kell, hogy ne az alapján válasszanak új hazát az emberek, hogy hol a legkedvezőbbek a segélyek.
A volt francia elnök úgy fogalmazott: Magyarország "édesapám országa", nagy történelme van, bátor nemzet, mélységesen európai ország az értékeinél, a kultúrájánál és a történelménél fogva, továbbá demokratikus ország.
Ha valaki háromszor egymást követően megnyeri a választást egy instabil világban, az tiszteletet érdemel
- tette hozzá, a Fidesz és Orbán Viktor 2010-es, 2014-es és 2018-as parlamenti választási győzelmére utalva.
Kifejtette: még soha nem volt ennyire szükségünk Európára, de Európa még sosem volt ennyire megosztott, mint most; sokan azért fordulnak el Európától, mert úgy gondolják, Európa gyenge, és ennek oka a megosztottság. Közölte: az uniós tagállamoknak össze kell fogniuk, akkor is, ha nagyon különböznek egymástól, ugyanis kompromisszum nélkül nem működhet Európa.
Azonnali cselekvésre szólított fel Orbán Viktor
Orbán Viktor úgy látja: a migráció, a határvédelem, az európai egység ügyében most kell cselekedni, mert ha az európai politika nem hoz azonnali döntéseket, akkor olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később lehetetlen lesz megállítani.
Most kell döntéseket hozni, mert egyébként 20, 30, 40 év múlva olyan következményekkel néznek szembe az utódaink, talán még mi magunk is, amit bánni fogunk
- jelentette ki a miniszterelnök. Idézte azt az ENSZ-adatot, amely szerint 13 év alatt félmilliárd emberrel fog emelkedni Afrika lakossága, kis híján annyival, mint amennyi az Európai Unió lakosainak mostani száma, közben pedig az afrikai és az európai élet színvonala közötti különbség inkább nőni fog.
Így az Afrika felőli migrációs nyomás bizonyosan erősebb lesz
- jelezte. A kormányfő ezért közölte:
Afrikát nem öt év múlva, hanem most kell elkezdeni fejleszteni, hogy a segítséget vigyük oda, és ne a baj jöjjön onnan ide.
Emellett még most kell helyreállítani Kelet és Nyugat egységét a migráció ügyében, mert később lehetetlen lesz - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy a migráció időhorizontja évtizedekben mérhető. Azt is mondta a kormányfő: be kell ismerni, hogy az EU jelenlegi vezetői, mostani struktúrái képtelenek a migráció ügyét megoldani. Ezért szerinte - egyetértve Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel - bele kell nyúlni a rendszerbe: az Európai Bizottságtól el kell venni a migráció ügyét és a határvédelem jogát, és létre kell hozni a schengeni övezet belügyminisztereiből álló testületet, amely választ ad a migráció kérdésére.
Ha legalább ennyit elérnénk az európai választásokat követően, akkor már érdemes volt megrendezni az európai választásokat
- jegyezte meg.
A magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat
A miniszterelnök szerint míg Nyugat-Európában ma a legfontosabb kérdés az őslakosoktól civilizációs értelemben különböző néptömegekkel való együttélés menedzselése, addig Közép-Európában nincsenek ilyen tömegek, és minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy ne is legyenek.
Ebből az következik, hogy az európai politika nyugati és keleti fele elmegy egymás mellett
- mondta, de hozzáfűzte azt is, hogy ebben a küzdelemben a magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat, mert a nyugatiakkal ellentétben a magyarok nem akarják ráerőltetni a saját megközelítésüket a Nyugatra.
Természetellenes vezető szerepünk a migrációs vitában
Orbán Viktor előadásában természetellenesnek nevezte, hogy Magyarország ma vezető szerepet játszik a migrációs vitában, hiszen sem az ország, sem a hadsereg mérete, sem az egy főre jutó GDP nagyságrendje nem indokolja ezt. A hadseregről külön megjegyezte: bár minőségi, de méreteit tekintve nem fenyegető jellegű.
Ha a törökökkel beszélgetünk, akkor azt szoktam mondani, hogy annyi katonánk van, mint nekik hétvégén szökésben.
Szerinte Magyarország "hírneve" földrajzi, történelmi következmény, mivel mind kelet, mind dél felé határország, és akkor játszik kiemelt szerepet, amikor keletről vagy délről veszély fenyegeti Európát.
Ezért került Magyarország az újságok címoldalára 1956-ban, és most ugyanez a helyzet: amikor a migránsok nem a tengert, hanem a szárazföldet választják, akkor szükségszerűen Magyarország déli határai felől jönnek
- fejtette ki. Közölte:
sem Magyarország, sem a politikai vezetői - ideértve engem is - nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában.
Van elég munka Magyarországon, de nincs mit tenni, mert a magyarok nem akarják még egyszer átélni, hogy egyik napról a másikra 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozzon az országon. Ezért épült kerítés, és ezért fordult szembe a kormány az európai mainstreammel.
Az intézmény jó dolog, az erős politikus pedig rossz
A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy Európában 30-40 év alatt felépült az a koncepció, amely szerint a társadalmakat, különösen a közös európai világot intézményeknek kell vezetniük, nem személyeknek. Így az európai politikai koncepcióban az intézmény jó dolog, az erős politikus pedig rossz, és minden erős vezető, aki vállalkozik a lehetetlennek tűnő dolgok megoldására, negatív megítélést kap, "a teljes európai soft power megtámadja".
A kormányfő becslése szerint Európai nyugati felén e "soft power", vagyis a politika körüli világ - például agytrösztök, NGO-k, egyetemek és a média - 85 százalékban baloldali, liberális, és képes összehangoltan cselekedni. Ezért ha egy nyugat-európai azt gondolja, amit egy magyar, és úgy mondja el, mint egy magyar, azt másnap reggel "ez a 85 százalék" kicsi darabokra tépi szét - fogalmazott, megjegyezve: Közép-Európában inkább 50-50 százalék az arány, sőt, talán egy kissé inkább keresztény-konzervatív irányba mozdul el.
"Itt, Közép-Európában túlélem, de Nyugaton nem"
Ezért én túl tudom élni azokat a mondatokat, azt a megközelítést, amit használok. (...) Itt, Közép-Európában túlélem, de Nyugaton nem
- mondta. Úgy vélte: dacára annak, hogy szerinte a magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és neki, talán még sohasem volt. Magyarországnak ezért kulcskérdés - folytatta -, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely azt mondja, amit a magyarok. Várakozása szerint ez Olaszország lehet, éppen azért, mert Olaszország is határország, tengeri határország.
Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi
- hangsúlyozta Orbán Viktor.
Mindenki számára káros folyamatok
George Borjas, a Harvard Kennedy School közgazdász professzora az integrációt helyezte beszéde középpontjába: arról beszélt többek között, hogy nem mindegy, hogy kik és hogyan jönnek, mert az meghatározza az ő integrációs képességüket, és meghatározza, hogy hogyan járulnak hozzá az ország fejlődéséhez.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára az EU-n belüli lehetséges kompromisszumokról beszélt, illetve kifejtette: az EPP "bevándorláspárti ága" és a Soros támogatta baloldali pártok nem tudták kizáratni a Fideszt. Felhívta a figyelmet arra, hogy érdekes helyzetben vagyunk, miután az EB helyzetértékelése és kommunikációja szerint Európa jól kezelte a migrációs válságot. A politikus szerint a migrációs válság igenis itt van velünk: Törökországban például már 4 millió ember van, aki a kontinensre szeretne jönni. Az államtitkár szavazásra bocsájtotta kérdést, hogy ki szeretne egy napos tengerpartra menni nyaralni. A többség feltette a kezét, a politikus pedig ezután a migrációs problémákra utalva feltette a kérdést: miért kellene nekünk együtt menni nyaralni? Úgy véli, a kontroll nélküli népességmozgás, ami a nyitott határok miatt következik be, mindenki számára káros. A politikus szerint át kell alakítani a jogrendszerünket, ugyanis az jelen pillanatban katalizálja az illegális bevándorlást.
Uralni kell a kommunikációs csatornákat és ki kell építeni az infrastruktúrát, ami kimondja: nem jutalmazzuk azokat, akik az illegális csatornákat használják
– mondta.
Portálunk a helyszínen interjút készített Szánthó Miklóssal. Az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta: a bevándorlási válság kapcsán az európai multikulturalizmus vágyálmáról is beszélünk. Ennek kapcsán ott van az is, hogy mit gondolunk Európa keresztény hagyományairól és gyökereiről.
A videót készítette: Tihanyi Rita és Dezse Balázs
Vezető kép: MTI/Illyés Tibor
