Pesti Srácok

Trükközéssel tarthatta meg a kutatóintézeteket az Akadémia

Trükközéssel tarthatta meg a kutatóintézeteket az Akadémia

Trükközéssel, vélhetőleg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szabályzatával ellentétesen sikerült megszavazni/megszavaztatni hétfőn a közgyűléssel azt, hogy a kutatóintézetek ne kerülhessenek ki az Akadémia szervezeti egysége alól – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az első voksoláskor a jogosultak csaknem fele egyetértett azzal, hogy a kutatóintézetek ne tartozzanak az MTA-hoz, majd a levezető Vékás Lajos alelnök újabb döntést erőltetett át a már megszavazott kérdésben. Az értő szemek, fülek „kapcsolhattak”, és másodjára már több, mint hatvanhárom százalékos eredménnyel betonozták be a régi, számos világhírű tudós által sztálinista berendezkedésnek tartott modellt. A balliberális sajtó a piti trükközést természetesen a kormánynak lekevert, újabb hatalmas pofonként értelmezi.

Az MTA hétfői közgyűlésének leginkább a közvélemény érdeklődésére számot tartó pontja volt a kutatóintézetek sorsáról szóló szavazás. A kormány, és Palkovics László szakminiszter álláspontja szerint az Akadémia, a kutatások rendszere meghaladta önmagát, és bár az MTA prominenseinek állítása szerint a világ élvonalában van, a valóságban a nemzetközi publikációk, szabadalmak, tanulmányok területén sem rúg labdába már nagyon régen, ez pedig fokozottan igaz a használható tudásbázis létrehozására. A kormány szerint utóbbi megteremtése létkérdés a jövőre nézve, és erre nem kevesebb, hanem épp lényegesen több pénzt adna. Az MTA vezetői azonban nem akarják feladni a kényelmes, biztos, teljesítményt nem követelő kifizetőhelyeiket, ezért inkább elhitették a sajtó és a közvélemény erre fogékony részével, hogy a kormány az Akadémia létére tör. A hétfői voksolás három lehetőséget vázolt fel: az első szerint a kutatóintézeti hálózat az Akadémián belül maradna, de önálló köztestületi szervként, saját költségvetéssel. A második elképzelés, hogy az Akadémián kívüli, önálló szervezet lenne, a harmadik lehetőség szerint az Országgyűlés felügyelete alá kerülne, és a német, francia, amerikai rendszer mintájára a mindenkori kormányzat határozhatná meg azokat a kiemelt területeket, amelyek elsőbbséget élveznének. Utóbbiról a közgyűlés hétfőn nem is szavazott, mert az első elképzelés győzött Vékás Lajos – a szabályokat vélhetőleg felrúgó – trükközésének köszönhetően.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!