Pesti Srácok

Kovács Zoltán: a fake news elleni küzdelem csak akkor fontos az EBESZ-nek, ha a jobboldal van hatalmon

Kovács Zoltán: a fake news elleni küzdelem csak akkor fontos az EBESZ-nek, ha a jobboldal van hatalmon

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az Abouthungary.hu oldalra publikált cikkében reagált arra, hogy hétfő este Harlem Désir, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, azaz az EBESZ médiaszabadság képviselője úgy fogalmazott, hogy félti a magyar sajtószabadságot a járványügyi vészhelyzet kapcsán felmerülő magyar szabályozási kérdéseket illetően.

A francia politikus elismeri, hogy a vészhelyzet esetén az álhírek terjedésének a különleges jogrendből adódó eszközökkel is gátat kell szabni, azonban a büntetőjogi szankciók kilátásba helyezése szerinte túlzás. Véleménye szerint ez megnehezítené a "független sajtó" munkáját.

fogalmazott Désir. Kovács Zoltán úgy reagált erre, hogy az EBESZ képviselője csak kritizál, azonban érvei már nincsenek, amivel alá tudná támasztani az állításait. A magyar politikus úgy fogalmazott, hogy a szervezet valamilyen rejtélyes okból csak akkor óvja a sajtószabadságot, amikor egy országban a jobboldal van hatalmon, egy baloldali vezetésű államnál sokkal elnézőbbek. Úgy fogalmazott, hogy a különleges jogrend, amelyet a kormány pénteken az Országgyűlés elé tárt, majd hétfőn az ellenzék megpuccsolt, csak azt a célt szolgálta volna, hogy további intézkedésekkel támogassák a kormány munkáját, amellyel a magyar lakosságot védték volna meg, és lassították volna a koronavírus elterjedését.

PestiSracok facebook image

– írja az államtitkár. A tervezetben konkrétan le volt írva, hogy az számít valótlan hírnek, ami alááshatja vagy megnehezítheti a koronavírus elleni védelmi intézkedések hatékonyságát. Igen, emiatt aggódik a francia politikus.

Harlem Désir francia Európa-ügyi államtitkár beszédet mond a Paris Match magazin francia-svájci fotóriportere, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja, Jean-Pierre Pedrazzini emlékművénél a fővárosi II. János Pál pápa téren 2016. november 7-én. Pedrazzinit 1956 októberében géppisztolysorozat érte, amikor a Köztársaság téren egy sebesült gyermek segítségére sietett, november 7-én a kórházban belehalt sérüléseibe. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Kovács Zoltán emlékeztet rá, hogy a francia Szocialista Párt korábbi vezetője sokkal elnézőbb volt tavaly, mikor alig fogalmazott meg kritikát Albánia szocialista miniszterelnöke, Edi Ramával szemben, aki pénzbírságot szabott volna ki az álhírek terjesztőire. Emiatt Désirt amúgy többen is kritizálták. Az Európa Tanács és az Európai Bizottság mély aggodalmának adott tavaly hangot az üggyel kapcsolatban, akkor úgy fogalmaztak, hogy az albánok törvénye összeegyeztethetetlen a nemzetközi és az emberi jogi normákkal. Désir akkor Tiranába utazott és finomította az EBESZ álláspontját, csak ötleteket adtak az albán vezetésnek, hogyan is kellene módosítani a törvényüket, amit végül pár nappal később az albán parlament el is fogadott. Kovács Zoltán elmondta, ő nem az albán joggal akar foglalkozni, hiszen a magyar törvényjavaslat különleges, és a járványügyi vészhelyzet alatt élne, és csak a rendkívül veszélyesen hamis hírek terjesztőivel szemben lépnének fel olyan szigorral.

– írta az államtitkár.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.