A Momentum román szövetségesei lábbal tiporják az erdélyi autonómiát
Az autonómiáról nincs mit beszélni, az soha nem lesz törvény által elfogadva Romániában – ezt Dan Barna, a magyarországi Momentum Mozgalom román kebelbarátja, testvérpártjuk vezetője jelentette ki nemrégiben a Székely Nemzeti Tanács által a román parlament elé benyújtott autonómiatervezettel kapcsolatban. Hasonlóképpen nyilatkozott a szintén Momentum-kedvenc Dacian Ciolos is, aki szerint az autonómiatervezet támadás a románok és a magyarok ellen is. Bár Fekete-Győr András és ifjú gárdája nem rejti véka alá szoros kapcsolatukat ezekkel a pártokkal és pártvezetőkkel, idehaza a határon túli magyarok legnagyobb barátaiként tetszelegnek. Ugyanakkor nem elég a Facebookon játszani a hőst; ha valóban kiállnak a külhoni magyarok mellett, tisztázniuk kell, román politikus testvéreik miért tiporják lábbal az autonómiát.
Napok óta áll a bál Romániában a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, valamint Klaus Iohannis román államfő magyarellenes kirohanása miatt. Mint arról be is számoltunk, a román szenátus szerdán azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) két magyar képviselője által beterjesztett törvényjavaslatot utasította el, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek. Az ülést soron kívül hívták össze, miután Iohannis egy szokatlanul éles hangvételű nyilatkozatban azzal vádolta meg a román pártokat, hogy képviselőik a magyaroknak akarják átjátszani Erdélyt, illetve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „megvette” őket. Kirohanását azzal indokolta, hogy a tervezetet a román alsóház lényegében hallgatólagosan elfogadta, mivel lejárt a törvény megvitatására megszabott határidő. Úgy is fogalmazhatnánk: a román államfő lényegében nagyon erőteljes üzenetben kvázi felszólította a román politikusokat, hogy azonnal gáncsolják el az autonómiatervezetet.
A román elnök szavait megdöbbenéssel fogadta a hazai politikumnak a határontúli magyarság iránt érzékeny része. Elsőként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált Iohannis szavaira, aki civilizálatlannak és gyűlöletkeltőnek nevezte a román elnök nyilatkozatát, és több tiszteletet követelt a magyarságnak. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára közleményében is megerősítette portálunknak adott nyilatkozatát, amelyben a szász származású román elnöknek azt javasolta, a romániai németség elmúlt száz évben végbement eltűnését nézve érdemes lenne elgondolkodnia azon, hová vezet, ha egy nemzeti közösség teljesen elveszíti identitását és önállóságát. Iohannis kijelentéseit a magyar pártok közül a Fidesz és az LMP is kommentálta, és míg a nagyobbik kormánypárt bocsánatkérésre szólította fel a román elnököt, az LMP megjegyezte: a román politikusokat ismerve már azon sem lepődhetnénk meg, ha a koronavírus-járványért is a magyar kisebbséget tennék felelőssé.
Mit mond a Momentum itthon az autonómiáról?
Érdekes módon mintegy két nap késéssel, de a Momentum Mozgalom is csatlakozott a Iohannis ellen tiltakozókhoz. Fekete-Győr András, a párt vezére persze nem állta meg, hogy a botrány hullámain egy kis politikai tőkét kovácsoljon, így szőtt bele mondandójába néhány keresetlen és esetlen magyar aktuálpolitikai utalást. Fekete-Győr többek között arról írt:
megtapasztaltuk már Magyarországon, hova vezethet, ha a hatalmukat féltő pártok újabb és újabb ellenségképet találnak maguknak: 2004-ben még pont a határon túli magyarokból csinált az akkori kormány ellenséget – 2015-ben aztán jöttek a migránsok, ma pedig épp Kövér László zárná ki a nemzetből azokat, akik nem a Fideszre szavaztak.
Ugyanakkor hozzátette:
a Momentum továbbra is kiáll a székelyföldi autonómia mellett, amennyiben az továbbra is a székely közösség célkitűzése. A román államfő idegenellenes szavai megengedhetetlenek, amiket azonnal vissza kell vonnia. A 21. századi Európában nincs helye kisebbségek elleni hergelésnek!
Egészen korrekt gesztusnak tűnne ez a Momentum Mozgalom részéről, ha nem lenne közismert a pártról, hogy az EP-választáson nyíltan nem a kisebbségi magyar jelölteket támogatták sem Szlovákiában, sem pedig Romániában. Mindezek fényében tehát érdemes arra is odafigyelni, hogyan kommentálták a botrányt a Momentum román testvérei, helyesebben testvérpártjai.
Mit árulnak el a Momentumról román testvérpártjai?
Iohannis nyilatkozata és a szavazás kapcsán ugyanis megszólaltak a romániai pártok is, köztük a szélsőséges nacionalista múltú, egykor magyarellenes, mára liberális EP-képviselővé változó Dacian Ciolos és PLUS nevű pártja, illetve az a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amelyek a Momentum Mozgalom romániai pártszövetségeseinek tekinthetőek. Fekete-Győr András például maga büszkélkedett el a Facebookon, hogy részt vett az USR kampányrendezvényén, azzal a kimondott céllal, hogy segítsen Dan Barna pártvezérnek az államfői kampány során, és hogy közvetítse a román politikus „értékrendjét az erdélyi magyarság felé”. Nos, hogy milyen értékrendje van Dan Barnának, az a Iohannis-botrány kapcsán is kiderült, hiszen, mint fogalmazott,
az autonómiáról nincs mit beszélni, az soha nem lesz törvény által elfogadva Romániában.
A politikus ugyanakkor azt is megjegyezte Facebook-üzenetében, hogy a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben „semmit nem segít a nacionalista diskurzus tudatos felélesztése”.
A Momentum, a magyargyűlölő román EP-képviselő és a „jobbközép” USR szerelmi háromszöge
A Momentum ellentmondásos ügyét tovább bonyolítja a Dacian Ciolos román EP-képviselővel ápolt, szinte már pirongatóan jó viszony. Mint ismert, Ciolos a Momentumot is magában foglaló, balliberális Renew Europe európai parlamenti frakcióvezetője, és leendő kormányfőjelölt, aki irányába többször is tett gesztusokat úgy Fekete-Győr András Romániában a kampányok során, mint az EP-ben Cseh Katalin és Donáth Anna. Ciolos pedig rendre meg is hálálja ezeket a politikai „figyelmességeket”. Ahogyan arról portálunk is beszámolt, a Politico a nyugati járványhelyzet kellős közepén foglalkozott azzal egyik cikkében, hogy hogyan kellene megbüntetni Magyarországot azért, mert „antidemokratikus” eszközökkel harcol a koronavírus-járvány ellen. A cikkben többek közt megszólaltatták Ciolost is, aki szerint az EU-nak a Momentum Mozgalmat kellene támogatnia a magyar kormány ellen. A Politiconak Magyarországgal kapcsolatban az interjúban úgy fogalmazott:
jobban, mint valaha, a helyzet erőteljes és merész fellépést igényel, és teljes mértékben támogatom ebben a Momentum Mozgalom határozott vezető szerepét a demokrácia ezen próbaidőszakában.
A liberális EP-képviselő széles nyelvcsapásai a Momentum felé ugyanakkor nem érvénytelenítik szavait a Iohannis-botránnyal kapcsolatban, ahol kimondja: radikálisan elutasítja a székelyföldi autonómiatervezetet. Ciolos a román belpolitikai háborúra úgy reagált: szerinte
az autonómiatervezet hallgatólagos elfogadása támadás a románok és a magyarok ellen egyaránt.
A román EP-képviselő szerint ráadásul a hasonlóan érzékeny témákat azért vetik fel, hogy megosszák a társadalmat és lerombolják a reakciókészségét. Ciolos valószínűsítette azt is, hogy a téma indulatokat gerjeszt, és arra ösztönzi a szélsőségeseket, hogy megpróbálják lerombolni mindazt, amit Románia a kisebbségi jogok terén felépített az elmúlt évtizedekben. (Mondjuk ezt az utolsó mondatrészt jobban kifejthette volna, mert gőzünk sincs, mit ért „Románia által felépített kisebbségi jogok” alatt...)
Mindezek fényében tehát kijelenthetjük: miközben a Momentum Mozgalom, élén Fekete-Győr Andrással idehaza látványos kampányt folytat a külhoni magyarság mellett, aközben román politikus partnerei és testvérpártjai Romániában sárba tiporják a magyarság autonómiatörekvéseit, amelyekért a Momentum oly látványosan kiáll. Ideje lenne Fekete-Győr Andrásnak és a Momentumnak tisztáznia a kétarcú politizálásának okait, valódi hátterét, hiszen jelenleg kijelenthető, hogy miközben kisebbségvédelemről hadoválnak, az európai nagypolitikában valójában a radikálisan autonómiaellenes román erőkkel szövetkeznek. A csomagolás lehet, hogy sokaknak bejön, de a termék belül rohad...
Vezetőkép: MTI
