Pesti Srácok

Bajban van Karácsony: az emberek a Liget Projekt befejezését akarják

Bajban van Karácsony: az emberek a Liget Projekt befejezését akarják

Vajon hajlandó lesz-e elengedni a fejlesztések további szisztematikus akadályozását Karácsony Gergely, miközben egész politikai pályafutását lényegében a Liget Projekt megtorpedózására alapozta és valódi sikereket egyedül ezen a téren ért el? Jó kérdés, különösen annak tükrében, hogy a legutóbbi – bár agyonhallgatott – partnerségi egyeztetés végén az derült ki: a megkérdezett polgárok elsöprő többsége (több, mint 90 százaléka) azt támogatja, hogy a megkezdett Liget Projekt beruházásait maradéktalanul fejezzék be. Ciki!

"Gyere velünk, nekünk számít a szavad" – danolászta a kiváló személyiségéhez írott himnuszban Karácsony Gergely, amikor még csak álmodozott a főpolgármesteri bársonyszékről. Ez azokban az időkben volt, amikor a sajtó Karácsonyt a "közvetlen demokrácia politikusaként" csillogtatta, aki a részvételi demokrácia elvi és gyakorlati alkalmazása mellett is elkötelezett személyiség, és akinek a lakosság véleménye a legfontosabb. Egy valóságos álom, ideáltoposz volt jelöltségében Karácsony Gergely, ahogy a posztkommunista propaganda is írta róla:

Azóta azonban úgy tűnik, a részvételi demokrácia, a "vox populi" valójában éppenhogy Karácsony Gergely kriptonitja. Elerőtlenedik tőle a világjobbító akarata. Kiváló példa erre, milyen bőszen hőmérőzte a 3-as metrót Tarlós idejében, hogy aztán már megválasztott városvezetőként néhány ivócsap kihelyezése után rá is csapja az azóta is méltatlankodó fővárosi közlekedőkre a főpolgármesteri ajtót...

PestiSracok facebook image
A Városliget fejlesztésének akadályozása mindig is politikai eszköz volt Karácsony kezében. Fotó: MTI

Suttogva kérte ki a társadalom véleményét

De Karácsony részvételi demokráciába vetett hitének elbizonytalanodása látszik abból is, ahogy a Liget Projekt jövőjével kapcsolatos intézkedéseit, döntéseit igazítja. Csalatkoznia kellett azon tömegeknek, akik abban hittek, hogy Karácsony Gergelynek van füle meghallani a szavukat, és örömmel töltötték ki a Liget Projektről szóló közvéleménykutatást, gyűjtöttek aláírást az építkezések befejezése érdekében, mert tán mégsem Karácsony verejtéke olajozza a demokrácia fogaskerekeit. Történt ugyanis, hogy mivel a főpolgármester korábban semmilyen módon nem tudta megakadályozni a már épülő fejlesztések befejezését a Városligetben, a Városi Építési Szabályzat módosításával akarta ellehetetleníteni a további beruházásokat, köztük az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza, valamint a gyermek és ifjúsági Városligeti Színház megvalósulását. Ehhez azonban sajnos kénytelen volt kikérni az emberek véleményét, viszont a szokásos nyilvános fórum összehívása helyett – ravaszan rácsimpaszkodva a koronavírus-járvány teremtette helyzetre – egy agyonhallgatott internetes online fórumocskát hirdetett, nehogy túlságosan sokan szólhassanak hozzá a VÉSZ átformálásához. Szerencsétlenségére a véleményezés lehetősége kiszivárgott, több, mint kétezer hozzászólás érkezett, ráadásul a partnerségi egyeztetés végén a főváros kénytelen volt nyilvánosságra is hozni a véleményezés végeredményét, amelyből az derült ki: a hozzászólók elsöprő többsége (több, mint 90 százaléka) azt támogatja, hogy a megkezdett Liget Projekt beruházásait maradéktalanul fejezzék be. Ciki! Bár a hozzászóló szervezetek, magánszemélyek neveit nem tette közzé a Városháza, annyi azért tudható, hogy a VÉSZ módosítása ellen, a beruházások befejezése mellett számos civil szervezet fogalmazta meg álláspontját az online fórumon, köztük a Nagycsaládosok Országos Szövetsége, a Magyar Teátrumi Társaság, a Magyar Írószövetség és a Professzorok Batthyány Köre, sőt, a Magyar Művészeti Akadémia is a beruházás támogatását tartalmazó levelet küldött Karácsonynak.

A Millenium Háza is olyan csúnya lett, igaz? Megérte ellene tüntetni... Fotó: MTI

Amire mások büszkék, az vörös posztó Karácsonynak

Bár a hozzászólók többsége egy mondatban elintézi, hogy a főváros hagyja békén mind a VÉSZ-t, mind a Liget Projektet, azért szép számmal akadnak, akik bővebben is kifejtik álláspontjukat. Egy helyi lakos például azt írja:

Egy felháborodott vélemény szerint Karácsony Gergelyt csak kicsinyes politikai céljai vezérlik. Mint fogalmaz,

Egy idegenvezető szerint

Egy másik hozzászóló pedig azzal érvel:

A szuperjátszótérre is nemet mondott a Liget ellen szövetkező ellenzék. Fotó: MTI

Mit akar a nép valójában?

A főpolgármester-választás után látványosan megkopott hangú ligetvédő civil szervezetek rendszeresen egy közvélemény-kutatásra hivatkoznak, amely arra a megállapításra jutott, hogy a fővárosiak nem akarják a Városliget fejlesztését. A kutatásban rejlő csapda abban állt, hogyha bármilyen épeszű embernek úgy teszik fel a kérdést: akarja-e, hogy lebetonozzák a parkot, kivágják a fákat, teleépítsenek épületekkel minden talpalatnyi helyet, természetesen nemmel válaszol. Ezek az állítások azonban köszönőviszonyban sincsenek a Városliget fejlesztésének tényleges tervével. Az elmúlt hónapokban készített közvélemény-kutatások, amelyek a tényleges terveket ismertetve készültek el, már azt mutatják, hogy a budapestiek több, mint 70 százaléka egyetért a Liget projekt céljaival és teljes körű megvalósításával, országosan pedig 80 százalékos a Városliget átfogó megújításának támogatottsága. Közben már közel 60 ezer támogatónál jár az a petíció, amelyet Szabó László nagykanizsai nyugdíjas indított a Liget projekt megmentéséért. A mozgalom tavaly óta a legnépszerűbb és egyben legnagyobb aktivitást generáló közéleti aláírásgyűjtés. A kezdeményezés aláírói egyetértenek abban, hogy

Mindezek nyomán adja magát tehát a kérdés, hogy hajlandó lesz-e visszavonni Karcsony Gergely a VÉSZ tervezett módosítását, meghajolva ezzel a népakarat előtt, ha már a közvélemény-kutatások és a társadalmi egyeztetések szerint a társadalom a Városliget megújítását akarja; hajlandó lesz-e elengedni a fejlesztések folyamatos gáncsolását, miközben egész politikai pályafutását lényegében a Liget Projekt megakadályozására alapozta, és sikereket egyedül ezen a téren ért el.

Vezetőkép: MTI


Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.