Pesti Srácok

Román térhódítás - magyar kastélyokat vennének el Trianon után 100 évvel! (Bohár Dániel videóriportja)

Épphogy visszaadta a román állam az erdélyi Kemény-család kastélyát a második világháborút követő vagyonelkobzások után, ismét szemet vetettek a magyar történelem egyik legjelentősebb múlttal rendelkező várára.

A Marosvásárhelytől 50 kilométerre található marosvécsi Kemény-kastélyról az első írásos emlékek az 1200-as évekből származnak. A várnak olyan tulajdonosai voltak, mint a Bánffy család, Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor, II. Rákóczi György és Kemény János erdélyi fejedelem. Ebben a várban írta meg Werbőczy István a Tripartitumot, vagyis a “Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyvét”.

A kastély az 1600-as évektől kezdődően a Kemény család tulajdonában áll. Egyik legismertebb tulajdonosa Kemény János, a két világháború közötti erdélyi magyarság egyik legmeghatározóbb kulturális alakja. Báró Kemény János alapította meg a marosvécsi Helikon írói munkaközösséget, amelynek többek között Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Kós Károly, Nyírő József, Reményik Sándor és Tamási Áron is tagja volt. Emellett Kemény János virágoztatta fel a kolozsvári színházat és ő szervezte meg a marosvásárhelyi Székely Színházat is. A második világháborút követően a várat és minden erdőt elvettek a családtól. A Kemény-kastélyból Ceaușescu idején elmegyógyintézetet alakítottak ki.

A román rendszerváltást követően a család visszaigényelte a kastélyt, amelyet hosszú jogi procedúra után 2014-ben újra birtokba is vehettek. Nem tartott sokáig az öröm, hiszen a román állam pert indított a Kemény-családdal szemben, pontosabban Kemény Jánost, a két világháború közötti Románia egyik legnagyobb művelődés-szervezőjét akarják utólag háborús bűnösnek titulálni, ezzel pedig lehetőség nyílna újra mindent elvenni a családtól. Az erdőket és a kastélyt is.

PestiSracok facebook image

Július 9-én kellett volna a ploiești román bíróságnak ítélet hoznia a Kemény-család ügyében, azonban a törvényszék elhalasztotta a döntéshozatalt egy héttel.

A videót készítette: Bohár Dániel, Miklósvölgyi Csaba, Pál Tamás és Jánosi Zsolt

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.