Pesti Srácok

Vidnyánszky Attila kinevezése miatt hisztériáznak a liberálisok a színművészeti egyetemen

Vidnyánszky Attila kinevezése miatt hisztériáznak a liberálisok a színművészeti egyetemen

Hangos nyafogásba kezdett a balliberális színész- és rendezői érdekcsoport a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványi fenntartásba helyezésének újabb lépése után. Most éppen Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház és a Magyar Teátrumi Társaság vezetőjének az egyetemet fenntartó alapítvány élére történő kinevezése adott okot arra, hogy farkast kiáltsanak az előadás alapján akár liberális fészekként is jellemezhető Színművészeti beszélő fejei. Zsámbéki Gábor rendező egészen odáig ment, hogy tiltakozásképpen, 41 éves szakmai pályafutás után most ezzel a kinevezéssel indokolja felmondását és kivonulását az SZFE-ről.

– ezekkel a szavakkal jelentették be, hogy a neves rendező tiltakozásból elhagyja az SZFE kötelékét Vidnyánszky Attila és társai kuratóriumi kinevezése miatt. Mellette a Színművészeti egyik intézetvezetője, Gáspár Máté is lemond minden tisztségéről.

PestiSracok facebook image

– fogalmazta meg Gáspár az álláspontját. Az egyetem elvárásai mondjuk eddig is ismertek voltak: csak annyit szerettek volna, hogy kapjanak rengeteg pénzt, senki ne merészeljen beleszólni abba, amit csinálnak, és továbbra is szabadon politizálhassanak művészet ürügyén, mint eddig. Az fel sem merült bennük, hogy annak is lehetnek elvárásai, aki a pénzt adja, vagyis a fenntartónak.

A baj az, hogy a nem liberális művészek és a komoly üzletemberek liberális "művész" körökben "ismeretlenek"!

Miközben azonban a fenntartó alapítvány kuratóriumának személyi összetételét kifogásoló balliberális megmondóemberek a kommunistáktól már jól ismert szakmaisággal érvelnek, az Index maga is ismerteti azt a hosszú felsorolást, ami szerint Vidnyánszky Attila személye legalábbis nem megkerülhető a jelenlegi magyar színművészetben. Hiszen, mint ők is írják, a kuratórium elnöke a Nemzeti és a Teátrumi Társaság első embere, az EMMI döntéselőkészítő testületeként működő Színházművészeti Bizottság elnöke, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának művészeti rektorhelyettese, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetője és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezője. Ja! És a Nemzeti Színház igazgatója. Ezzel szemben viszont a kritikusok azzal érvelnek, hogy a kinevezettek közül

A kuratórium tagja lesz még egyébként Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező, Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, és Világi Oszkár, a Slovnaft igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója. Vagyis két közismert, az egyetemen oktatott szakmákban jártas művész, továbbá két vezető üzletember. Ahogy az ebben a működtetési modellben szokásos és logikus. Baj csak az lehet velük, hogy egyik sem közismert liberális szélsőséges. Ezt a ténymegállapítást talán egyikük sem veszi sértésnek. Ugyanis, bármennyire meglepő is ez, nem kötelező liberális szélsőségeseket kinevezni mindenhová, ahová balliberális szélsőségesek kívánkoznak. Ők ugyanis mindenhová kívánkoznak, és mindig világra szóló patáliát csinálnak, ha bárhová is olyasvalakit neveznek ki, akit ők nem akarnak. Tüntetés már volt, ha jól emlékszünk utána "Brüsszel" szokott következni.

Gyurcsány Ferenc az ügyben már egyenesen háborús hangot ütött meg

A jóindulattal "szebb napokat is megéltnek" nevezhető egykori miniszterelnök a napokban egészen odáig ment, hogy közösségi oldalán teljes ellehetetlenítéssel fenyegette meg Vidnyánszky Attilát személyesen – és úgy általában is az Orbán-kormányok támogatóit – az ügy kapcsán.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.