Kötelező ajánlások? – Agrárharc várható Brüsszelben
Október 19-e és 20-a között tárgyalja Luxemburgban a Mezőgazdasági és Halászati Tanács várhatóan az Európai Bizottság által kidolgozott Termőföldtől az asztalig stratégiát, amely a magyar álláspont szerint annak ellenére is több sebből vérzik, hogy várhatóan elfogadják. Az Agrárminisztérium előzetesen is különvéleményét fogalmazta meg, amelyeket a tárgyalásokon is képviselni fog. A portálunk által megszólaltatott szakértő szerint az Európai Bizottság az agrárpolitikai célkitűzések elérése érdekében úgy fogalmaz meg ajánlásokat, hogy azok részét képezik majd a tervek elfogadása során alkalmazott értékelési folyamatnak, tehát valahol közelező érvényűek. Ez a brüsszeli módszer ismerős lehet a jogállamiság tekintetében is, amely szintén kvázi ajánlások szintjén lebeg a tagállamok felett, Brüsszel azonban előszeretettel kéri számon a tagországokon, és próbálja azok érvényesülését a kifizetésekhez kötni.
A magyar delegáció előzetesen, külön nyilatkozatban foglalta össze kritikáit az unió Közös Agrárpolitikájával kapcsolatban, amely a kellően ambiciózus költségvetés kialakítása mellett lényegében a megfelelő eszközök és egyszerűen végrehajtható szabályok igényét fogalmazza meg. A portálunknak név nélkül nyilatkozó szakértő szerint ezek a kritériumok összefüggenek, hiszen ha nincs elegendő forrás, a megfelelő szakpolitikai eszközök sem lesznek képesek biztosítani az elérendő célokat, amelyeket akkor sem lehet szavatolni, ha nincsenek a gyakorlatban is végrehajtható, egyszerű szabályozások.
Teljesíthető természetvédelmi célok kellenek
Az Agrárminisztérium a témában megfogalmazott közleménye szerint például alapvető, hogy a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia a klíma- és környezetvédelmi célokhoz, azonban a stratégiában meghatározott célértékek teljesítése a tárca véleménye szerint aránytalan terhet ró a tagállamokra. Úgy vélik továbbá, hogy a kémiai növényvédő szerek mennyiségének 50 százalékos csökkentése a már eddig megvalósított csökkentésen túl, valamint az ökológiai gazdálkodással érintett területek részarányának 25 százalékra emelése túlzottan ambiciózus. Nem azért, mert az elérendő célok ne lennének fontosak, hanem azért, mert a minisztérium álláspontja szerint nem lenne igazságos ugyanakkora csökkentést számonkérni azokon a tagállamokon, amelyek eddig is jelentős eredményt értek el a növényvédőszerek és műtrágyák felhasználásának visszaszorításában.
A növényvédőszer- és a műtrágya-használat csökkentése során tekintettel kell lenni a tagállamok eltérő helyzetére és az eddig megtett erőfeszítésekre
– írták.
Brüsszel, és a kötelező ajánlásai
Magyarország kifogásolja továbbá, hogy a Termőföldtől az asztalig stratégiához nem készült semmilyen, az ezen célok megvalósításához kapcsolódó, a lehetséges egyedi és összetett hatásokat értékelő hatástanulmány, így nem ítélhető meg, hogy a folyamat milyen befolyással lesz az európai gazdák versenyképességére. A portálunknak nyilatkozó forrás szerint ráadásul különösen problémás a jogkörnyezet, mivel ez Brüsszelnek a Közös Agrárpolitika tekintetében is hatalmat ad a kezébe a tagállamok fölött. Az EU-nak ugyanis jóváhagyási jogköre teremtődik valamennyi tagállamra nézve az agrártámogatások hétéves tervéhez kapcsolódóan, úgy, hogy a kritériumok még nincsenek is lefektetve jogszabályokban. Forrásunk szerint a Brüsszel zöld stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekkel kapcsolatban az is aggasztó, hogy a Bizottság úgy várja el ezek teljesítését a tagállamoktól a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó agrárpolitikai stratégiai terveken keresztül, hogy azok jogi alapja, azaz a vonatkozó uniós jogszabályok megszülettek, illetve módosultak volna. Ráadásul a Bizottság a célkitűzések elérése érdekében úgy fogalmaz meg ajánlásokat, hogy azok részét képezik majd a tervek elfogadása során alkalmazott értékelési folyamatnak, tehát valahol közelező érvényűek. Ez a brüsszeli módszer ismerős lehet a jogállamiság tekintetében is, amely szintén kvázi ajánlások szintjén lebeg a tagállamok felett, Brüsszel azonban előszeretettel kéri számon a tagországokon, és próbálja azok érvényesülését a kifizetésekhez kötni.
Forrásunk hozzátette: fontos, hogy a gazdák számára csak olyan szabályrendszert írjanak elő, amelyeket uniós jogszabályban rögzítettek. Ennek hiányában jelentősen sérül a jogbiztonság. Ráadásul nem biztosított a kellő felkészülési idő sem a gazdáknak, sem pedig a tagállamoknak.
Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció)
