Politikai Hobbista Merkely Bélával – Mindenki vírusszakértő lett, az orvosok viszont beoltatták magukat (VIDEÓ)
Merkely Béla orvosprofesszor volt a Politikai Hobbista csütörtök esti vendége, aki elmondta, hogy véletlenül csöppent a „celebdoktori” szerepkörbe a járvány idején, de igyekszik ettől távolabb tartani magát, és továbbra is a szívgyógyászatra figyelni. A vírusról, illetve az oltásról is sok érdekes részletet osztott meg a műsorban, ahol az is kiderült, az orvosok és a kórházi szakdolgozók bíznak-e az oltásban.
Merkely Béla a Semmelweis Egyetem rektoraként nem tudott kimaradni a Covid-történetből, főleg azért nem, mert az egyetem egyik, iráni diákja volt az első fertőzött az országban. A SOTE élen járt a PCR-tesztelésben is, és ennek folyományaként érte a felkérés, hogy vezessen egy járványelemző munkacsoportot. Kifejtette, hogy sokkal többet tudunk a vírusról, mint tavasszal. Elmesélte, hogy a tavasszal Olaszországból érkező drámai képek kellően vészjóslóak voltak ahhoz, hogy a kormány már az első magyarországi esetek után komoly intézkedésekről döntsön. Emiatt volt lapos az első hullám esetgörbéje, így fel tudott készülni az ország a második hullámra, tudtunk beszerezni védőeszközöket, lélegeztetőgépeket, és az orvosok is meg tudták tanulni, amit tudni lehet a vírusról.
A magyar halálozási statisztikáról kifejtette, hogy az rendkívül szigorú, mert nemcsak a Covidban, hanem a Coviddal meghaltakat is beleszámítják, és emiatt nem nagyon lehet összevetni az egyes országok más-más módszertan alapján készülő statisztikáit.
Szavai szerint a vírus egyeseknél enyhe tünetekkel folyik le, másokat pedig nagyon megvisel. A nagyon gyenge – ez főleg időseknél jellemző – immunválasz nem jó rá, mert ez többszervi elégtelenséghez vezethet, a fiataloknál jellemzőbb, túl erős immunválasz viszont az egész szervezetet pusztítja, mindenekelőtt a tüdőt, és ennek szintén végzetes következménye lehet. A főorvos elmondta, hogy már sokat tudunk a vírusról, gyűlnek a szélsőséges tapasztalatok is, és számos gyógyszert alkalmaznak az általa okozott betegségre. Ezek a gyógyszerek jellemzően akkor hatnak, ha a betegség első szakaszában adják be őket, a szervi károsodás idején már jóval kisebb a hatékonyságuk. A betegek akár 5 százaléka is lélegeztetőgépre kerülhet, így a gyógyításnál sokkal egyszerűbb lenne az oltás által adott védettség. A népesség 60–70 százalékos átoltottsága esetén már nem nagyon lenne hova terjednie a vírusnak.
A vírusnak van szezonalitása, nyáron kevésbé terjedne – erre hozta példaként Merkely Béla a száz évvel ezelőtti spanyolnátha-járványt –, ám a horvát és spanyol turistaparadicsomokban, ahonnan nyár végén, ősz elején Magyarország is újra visszafertőződött, sokan zárt, légkondicionált helyiségekben buliztak, ez pedig a vírus számára a legideálisabb terep.
A professzor abban bízik, hogy július-augusztusra legyőzhetjük a járványt a vakcinációval. Elmagyarázta, hogy mindegyik oltás tulajdonképpen genetikai információt visz be a szervezetbe, amelynek hatására megindul az immunválasz, és az a fertőzés valós érkezésekor is ugyanígy működésbe lép, megvédve a szervezetet a betegségtől. Az oltóanyagok vizsgálatával kapcsolatban elmondta, hogy ilyen, világszerte széles körű felhasználásnál, mint amilyen most történik, a hatások jelen idejű megfigyelése, jelentése és összegzése is vizsgálatnak számít. A megbízhatóságot azzal szemléltette, hogy a Semmelweis Egyetemen az orvosok 98,6 százaléka és a szakdolgozók 86,4 százaléka beoltatta magát. Hozzátette, hogy naponta 15 ezren halnak meg koronavírusban, így az esetleg jelentkező, kellemetlen, ám visszavonuló oltási szövődmények állnak a mérleg egyik serpenyőjében, míg a másikban naponta rengeteg ember elkerülhető halála.
