Ahol a zenét természeti tüneményként élhetjük át – Befejező szakaszához ért a Magyar Zene Háza építése
A Magyar Zene Háza olyan, mint egy „zeneliget”, egy olyan pavilon, ahol a zenét is egyfajta természeti tüneményként élhetjük át – fogalmazott portálunkak Batta András, az intézmény ügyvezető igazgatója az időkapszula ünnepélyes elhelyezése kapcsán tartott pénteki sajtótájékoztatón. Bár a kivitelezés az ünnepélyes alkalommal befejező szakaszához ért, Baán László miniszteri biztos érdeklődésünkre felidézte: volt idő, amikor a tízezer négyzetméternyi elzárt terület a Városliget szégyenfoltja volt. Mint megjegyezte, érdekes módon egyetlen „ligetvédő” sem tüntetett korábban a rozsdaövezet felszámolásáért; a tiltakozások akkor kezdődtek, amikor az áldatlan állapotok felszámolása elkezdődött.
Befejező szakaszához ért a Liget Budapest Projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése; az ünnepélyes alkalomból az építőipari hagyományoknak megfelelően az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el pénteken az épület padlóburkolata alá. A kapszulában széles körű zenei válogatást (többek között a magyar népdal, Haydn, Cseh Tamás, az Európa Kiadó, Bartók Béla, Bach és Beethoven), az intézmény tervpályázatával, kivitelezésével, koncepciójával kapcsolatos főbb dokumentumokat, sajtómegjelenéseket, és az épülethez köthető „ereklyéket” válogattak össze. Az utókornak szóló üzenet az épület 80 méter átmérőjű egyedi kialakítású tetőzetének origójába került, amely egyben a hanghullám ihlette padlóburkolati díszítés kezdőpontja is.
A romok eltüntetése miatt egyetlen „ligetvédő” sem emelte fel a szavát
Az időkapszula elhelyezése tulajdonképpen egy szokás, egy jövőbe való üzenet, ami tréfásan fogalmazva akkor látja el a feladatát, ha soha nem kerül elő, hiszen ez azt jelenti, hogy még mindig használjuk az épületet
– fogalmazott portálunknak Baán László. A Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa hozzátette: a magyar zene minden magyarnak, de az egész egyetemes kultúrának jelentős értéke, az épület célja ennek az örökségnek az őrzése és megtartása. Felidézte: az épület helyén évtizedeken keresztül a Hungexpo lerobbant épületei álltak, tízezer négyzetméteren, elzárva a Városliget közönsége elől. Mint megjegyezte, egyetlen ligetvédő politikus sem emelt szót azért, hogy ezt a szégyenfoltot felszámolják;
érdekes módon a viták akkor kezdődtek el, amikor a kormány tényleg elkezdte ezeket eltüntetni.
Baán László kitért arra, hogy az épületekről szokás úgy beszélni, mint a kőbe fagyott zenéről. Hozzátette: az építészet célja, hogy megformáljon valamit az örökkévalóságnak, és ha sikerül a zenét átvinni egy vizuálisan megformálható és megfogható remekműbe, ahogy azt a Magyar Zene Háza teszi, akkor az valóban világraszóló tett.
A zene szükséglet, mint a levegő vagy a víz
Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója portálunk kérdésére arról beszélt, hogy a Magyar Zene Házáról lehet úgy beszélni, akár egy „zeneligetről”, részben azért, mert az épület organikusan olvad bele környezetébe.
Olyan, mintha egy erdőben járnánk, és egyszer csak egy pagodát, vagy valamilyen fura épületet találnánk, ahová, ha bemegyünk, a zenét is egyfajta természeti tüneményként élhetjük át
– fogalmazott. Úgy vélte, az intézmény nagyon fontos pedagógiai és ismeretterjesztő feladatokat fog ellátni, lényegében azonban azt próbálja közérthetővé tenni, mit hozott a zene az emberiségnek. Batta András hozzátette: a zene ajándék, szinte olyan szükséglet, mint a levegő vagy a víz, ami nagyon tud hiányozni. Elmondta: az intézményt azért hozták létre, hogy bármikor le lehessen ülni zenét hallgatni.
Nem kell mindig tudni a zenéről valamit, mert hiszen a zene mégis arról szól, hogy a kimondhatatlant mondja el nekünk
– mondta.
A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdanvolt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo-irodaházak helyén, a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szou tervei alapján (magyar partner: M-Teampannon). Izgalmas épületére a nemzetközi szakma is felfigyelt: a házat 2019 legjobb nemzetközi középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. Majd tavaly a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésnek járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards pályázatán. A házat ez év első napjaiban pedig a CNN és a World Architecture Community is 2021 legjobban várt épületei közé választotta. A Magyar Zene Háza karácsony környékére tervezett átadását követően az időszaki kiállítások mellett egyedülálló élményt nyújt majd a hangdóm is. Ez egy speciális, félgömb alakú kupolatérben különleges hang- és vetítéstechnikával hoz létre változatos hangtereket. Az épület földszintjén előadótermekben, valamint a szabadtéri színpadon a friss tehetségek és a népszerű fellépők is megmutathatják magukat. Az emelet a zenepedagógia és a popkulturális digitális könyvtár helyszíne lesz.
Forrás/fotó: Liget Budapest Projekt
