XXI. Század Intézet: Orbán Viktor a válságok és történelmi kihívások politikusa
A XXI. Század Intézet legújabb elemzése azt járja körbe, hogy miként reagáltak a Gyurcsány–Bajnai-, majd az Orbán Viktor vezette kormányok az aktuális lokális vagy globális válsághelyzetekre, illetve hogy a jelenlegi baloldali hatpárti koalíció milyen hatást gyakorolna az ország válságállóságára.
A 2002 és 2010 között egymást követő, ám politikai folytonossággal tevékenykedő Medgyessy-, Gyurcsány-, és végül Bajnai-kormány működésére nagyfokú szervezeti és politikai instabilitás volt jellemző. Annak ellenére, hogy a koalícióban csak két párt vállalt szerepet, folyamatosak voltak a politikai és személyi viták, amelyek kétszer is a kormányfő lemondásához és új kormány megalakításához vezettek. A miniszterelnökök lemondásához vezető kormányválságokat a koalíciós partnerek végül mindkét esetben parlamenti eszközökkel oldották meg.
A reformok ígérete ugyan mindvégig jelen volt a kormányzati kommunikáció szintjén, ám a társadalmi alrendszerekben valódi strukturális változás nem történt; ennek legismertebb lelepleződése a 2006-os őszödi beszéd volt. A kisebb, majd a 2008–2009-es globális krízisre adott válaszok jellemzően olyan neoliberális gazdaságfilozófián alapuló intézkedések voltak, amelyek a lakossági megszorításokra és a szociális háló megnyirbálására épültek.
Az ország politikai érdekérvényesítő képessége és a kormány mozgástere a ciklus végére beszűkült, így a csőd elkerülése érdekében az ország kénytelen volt nemzetközi segítséget kérni. Az IMF és az Európai Unió gyakorlatilag mindenféle ellenállás nélkül képes volt érvényesíteni akaratát az országgal szemben, az országot a csődtől végül a kormányváltás után megalakult Orbán-kormány mentette meg.
A 2010-es kormányváltást követően a 2008-as gazdasági válság utóhatásait kellett kezelnie elsőként a második Orbán-kormánynak. Az úgynevezett unortodox gazdaságpolitika keretében Matolcsy György vezetésével alapjaiban írták át mindazt, amit addig a közgazdaságtani alapvetésekről gondoltunk. A korábbinál nagyobb mértékben bevonták a közös teherviselésbe a bankszektort, a multinacionális cégeket. Az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően 2012-re Magyarország kikerült a gazdasági válságból és szuverén politikai építkezésbe tudott kezdeni.
Két globális krízist is sikerrel küzdött le hazánk
A 2015-ös migrációs válság már nem csak egy regionális krízishelyzet volt, hanem egy globális válság, amelynek során az Európai Unió egyik hónapról a másikra több százezer illegális bevándorló érkezésével szembesült. A magyar kormány a megnövekedett migrációs nyomás miatt megkezdte a műszaki határzár építését a déli, szerb határ mentén. Angela Merkel német kancellár augusztusban egy olyan nyilatkozatot tett közzé, amely szerint Németország a Szíriából érkezettek esetében nem küldi vissza a menekülteket abba az uniós országba, ahol beléptek. Ennek hatására még több migráns indult meg Magyarországon keresztül Németország felé.
Magyarország sikeresen szállt szembe a migrációs válsággal is, a déli határszakaszra felépített kerítéssel, illetve a jogszabály-változtatásoknak köszönhetően gyakorlatilag hermetikusan zárva van a határ az illegális bevándorlók előtt. A baloldal nemzetközi támadássorozatot is generált a kormány bevándorlásügyi intézkedései ellen, és az Európai Parlamentben is kritizálták a lépéseket. A kormány ugyanakkor népszavazást is tartott a kötelező betelepítési kvóták kapcsán, illetve több nemzeti konzultáció során is kikérte a magyar emberek véleményét, akiknek túlnyomó többsége az Orbán-kormány álláspontját osztotta a kérdésben. Ezt jelezte a 2018-as parlamenti választás eredménye is, ahol harmadszorra szerzett kétharmados parlamenti többséget a Fidesz–KDNP.
A vírus, ami sokkolta az egész világot
Ugyancsak komoly kihívás elé állította Európa és a világ országait a koronavírus-járvány; e krízishelyzetből Magyarország az elsők között tudott kikerülni. Ehhez elengedhetetlen volt a sikeres oltási program, illetve a keleti vakcinabeszerzés, amelyet a bevándorlásügyi intézkedésekhez hasonlóan számtalan kritika ért. Ugyanakkor ma már Magyarországhoz hasonlóan több uniós tagállam is rendelt orosz vakcinákat, a kínai oltóanyagot a WHO engedélyezte, az ellenzéki politikusok pedig sorra ismerik el, hogy sikeres a magyar oltási program. G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című könyvében azt írta, hogy Orbán Viktor egy háborús miniszterelnök, akinek jól áll a válságkezelés.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó:Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
