Pesti Srácok

Magánhadsereget toboroz a magyar Rambo, avagy Bagjos, a „profi”

Különleges egységbe toboroz magyar szakembereket Bagjos Richárd, aki a napokban rukkolt elő azzal, hogy dubaji pénzügyi támogatással ütőképes magánhadsereget hoz létre. Olyat, amely komplex feladatokat lát el a világ számos országában. Az alapító Magyarországról maximum háromezer emberre számít, de összesen húszezresre bővítené a létszámot, és jóval magasabb béreket ígér a hazai átlagnál, ráadásul profi felszerelést, képzést is biztosít majd számukra, na és persze különleges munkát. Szinte hihetetlen, hogy mindezt egy olyan ember koordinálja, akit az általunk megkérdezett biztonsági szakemberek, specialisták még hírből sem ismernek, sőt, azok a veteránok sem, akik azokban a háborús övezetekben szolgáltak, amelyekre Bagjos hivatkozik önéletrajzában. Az pedig csak hab a tortán, hogy az általa elmondottak és a valóság köszönőviszonyban sincsenek egymással. Nézzük, miről is van szó!

A hazai balliberális média napok óta arról a magánhadseregről ír, amelybe egy „tapasztalt szakember”, Bagjos Richárd toboroz egykori katonákat, rendőröket, börtönőröket. Róla egyébként annyit lehet tudni, hogy szinte senki nem ismeri a hazai biztonsági szakemberek közül, bár állítása szerint a szakma „krémjével” jó kapcsolatot ápol, önéletrajza szerint pedig egy vérprofi, háborús övezetekben jártas specialista. Az álomkarrier és a magánhadsereg toborzás, a titokzatos dubaji milliárdos befektető, a különleges, komplex misszió annyira meseszerű, mintha az Aladdin csodalámpásából előbukkanó Dzsinn kelt volna életre, bár valószínűleg ő sem tudna annyi mindent megvalósítani, mint Bagjos Richárd. Emberünk egyébként már októberben nekilátott a láthatatlan zsoldossereg toborzásának, de valószínűleg a startapro.hu-n feladott hirdetés és a gmail-es regisztrációs lehetőség nem tűnt túl vonzónak azok számára, akik valóban biztonsági szakemberekként dolgoztak, rendvédelmi vagy katonai szolgálatot láttak el. Ők ugyanis már ennyiből rájöhettek: ordas kamu az egész. Ha pedig az ismeretlen „specialista” életrajzát is megnézik, és elolvassák a vele készült interjúkat, egészen biztosak lehettek abban, hogy átverésről van szó, azonban a médiafigyelemnek köszönhetően egész szép számmal érdeklődtek a magánhadsereg-vízió után, az arról szóló híradások pedig alkalmasnak bizonyultak arra, hogy „Orbán magánhadsereget toboroz” kommentekkel árasszák el a közösségi oldalakat.

Persze más kérdést is felvet a magyar Rambó meséje: vajon mi történik azoknak az adataival, akik bedőltek a magánhadsereg és az álomfizetés ígéretének? Persze lehet, hogy csak egy nagyotmondó, a negyvenes éveiben járó exkatona feltűnési vágyának dőlt be a komplett magyar média, mint anno Márki-Zay és Kész Zoltán amerikai külügyminisztériumi látogatásának, de felvetődhet annak a lehetősége is, hogy feltérképezik azokat a személyeket, akik zsoldosként hadra foghatók. Ez egyébként tankönyvi példája lehetne egy olyan titkosszolgálati akciónak, amikor a médián keresztül manipulálják a közvéleményt, és gyűjtenek adatot bizonyos érdekcsoportokról. Ráadásul az a személy, akit csaliként használnak, általában nem is sejti, hogy éppen ő az, akin keresztül információt gyűjtenek. Nos, Bagjos „Rambó” egyébként tipikusan olyan karakter, aki erre abszolút alkalmas. A szemfüles olvasók valószínűleg rögtön felkapták a fejüket a hírre, hogy magánhadsereget toboroz hazánkban egy Bagjos Richárd nevű biztonsági szakember, ami már csak azért is különös, mivel a hatályos magyar jog szerint ez bűncselekmény.

Rambo és Bruce Lee találkozása – Minden képzeletet felülmúló kasszasiker lenne, ha megfilmesítenék az önéletrajzát

PestiSracok facebook image

LinkedIn-profilján Bagjos azt írja magáról, hogy a Magyar Honvédségnél kezdte pályafutását díszőrként, majd orosz ipari vállalatoknál tanácsadóként, 2001 után pedig a Fenyő-villa biztonsági személyzeteként tevékenykedett. Dolgozott az USA-ban, Ausztriában, Karabahban, Ukrajnában, Cipruson, Libanonban, Törökországban, Angliában, Jordániában, Jemenben, Irakban, Dubajban, ahol biztonsági tanácsadó volt, de természetesen személyvédelemmel is foglalkozott fegyveres testületben. Katonai biztonsági szakemberként jellemzi magát, aki személyvédelemmel, kísérőként is megállja a helyét. 2009-től a Marshall Team Ltd. alkalmazásában állt, majd dolgozott a budapesti éjszakában (?), nemzetközi sporteseményeken, koncerteken. (Magyarul Bagjos kidobóemberként álldogált szórakozóhelyeken, esetleg koncerteken, sportmérkőzéseken security mellényben vigyázott a rendre. Bár tény, hogy az ő megfogalmazásában jobban hangzik.) Egyébként huszonöt éves szakmai múlttal rendelkezik és Budapesten él.

LinkedIn-profilja szerint a Magyar Honvédségnél kezdte pályafutását. Szolgált a hadsereg díszegységénél, katonai rendész képzést és gépesített lövész képzést kapott, majd a magánszférában helyezkedett el biztonsági őrként. 2009-től több alkalommal dolgozott Irakban magán katonai kontraktorként (PMC). Tengerhajózási biztonsági konzultánsként megfordult az Arab tengeren, a Perzsa(Arab) öbölben

Neki sikerült, ami másoknak nem: egyszerre ennyi bevetésen részt venni, mindezt Budapesten élő állampolgárként, azért mégiscsak álomszerű. Bár az is lehet, hogy egyszerűen csak túl sok filmet nézett, a Die Hard-sorozatot egészen biztosan ezerszer látta. Persze nem hiányozhattak a repertoárból a Rambo-, Bruce Lee-filmek sem, mondjuk a Bérgyilkossal megspékelve.

A nagy toborzási hadműveletben azonban nem mindig sikerül ugyanazt elmondania: hol háromszáz, hol hatszáz, míg máskor ezer emberről beszél, akik már a csapatához tartoznak.

– nyilatkozta Bagjos. Kár, hogy erről a megkeresésről a vagyonvédelmi szakemberek egyáltalán nem tudnak, de nyilván ez csak részletkérdés, mint ahogyan az is, hogy ki finanszírozza a magánhadsereget. Róluk annyit azért elárult, hogy nem magyar, hanem egy dubaji cégcsoportról van szó, akiknek nyilván van csak úgy évi körülbelül huszonötmillió dollárjuk arra, hogy egy magyar magánhadsereget finanszírozzanak (feltéve, ha ezer zsoldosról van szó). A bevetésekről is ejtett néhány szót:

Tehát a magyar magánhadsereg lazán átveszi az amerikai hadsereg feladatait. Mert képesek rá. Ennyi. Bagjos szerint az eredmény már a küszöbön van, ez idő szerint hatszáz embert, két nagy katonai (vagy polgári) szállítógépre rakva már bármikor mozgósítani tud, eljuttatva őket a világ bármely forró pontjára.

Csak hogy mindenki számára érthető legyen, leírjuk újra: Bagjos „némi űrt próbál kitölteni azzal, hogy megalkosson egy olyan társaságot itthon, akikkel ki lehet menni dolgozni külföldre, bármilyen háború sújtotta területre”. Ráadásul ők nem foglalkoznának olyan kicsinyes feladattal, mint konvoj kísérése, vagy egy olajmező védelme; sokkal nagyobb potenciált látnak a komplexebb feladatok ellátásában.

Hozzátette: a létszámot tovább tudja bővíteni akár húszezerre, elsősorban cseh és lengyel partnerektől, továbbá Dél-Amerikából és Dél-Ázsiából is kapna utánpótlást.

Szinte érthetetlen, hogy miért nem figyeltek fel eddig erre a kivételes tehetségre itthon... Saját szavai szerint egyelőre itthon tíz hónapja zajlik a fejvadászat, a többi között robbantási szakértőt, IT-szakembereket, szanitéceket, sőt, radarkezelőket és tolmácsokat is keresnek, nemcsak fegyveres őröket, de már van saját csapata is, akiknek nem kell fizetnie. Igen, tényleg ezt mondta.

A cég működtetése nem az ő dolga, és már az is kiderült, hogy az Emirátusokban lesz bejegyezve, felszereléseik nagy részét – a fegyverzetet, technikát – is a Kaukázus és a Kaszpi-tenger menti országokból szerzik be.

Azért ez meglepő. Ja, nem.

A médiafigyelemnek köszönhetően már a potenciális megrendelőkről is sikerült többet megtudnunk:

Tehát egy még nem létező cég képviselőjeként tárgyal diplomáciai képviseleteken, a kabuli kormánynak is tettek ajánlatot, de ők maguk is kaptak felkérést, például a szír-iraki határ megvédésével kapcsolatban. Ez egyébként tényleg életszerű. És újra feltesszük a kérdést: miért nem fedeztük fel eddig ezt a csodálatos képességekkel megáldott katonát...?(Pedig már korábban is fel-feltűnt, bár azokért a nyilatkozataiért jelentős mennyiségű negatív kommentet kapott azoktól, akik valóban megjárták a poklot, a háborús övezeteket az arab térségben.)

A Szabad Föld 2020 júniusában készített interjút a magyar Rambóval, vagyis a zsoldossal, aki Rejtő Jenő-i magasságokból ecsetelte eddigi pályafutását. Egyebek mellett megtudható belőle, hogy

És itt halkan emlékeztetnénk Önöket arra, hogy ennek mekkora a valószínűsége a fellelhető életrajzi adatok alapján... De fogadjuk el, hogy Bagjos Richárd tíz évig járta a Közel-Keletet, a háborús övezeteket, és azt is, hogy a külföldi munkára való felkérés mindig egy angol cégen keresztül, e-mailben érkezett; sosem kormányok, hanem civil társaságok megbízását teljesítette. Az adott területből minden alkalommal alaposan felkészült, az interneten tájékozódott a politikai háttérről, földrajzi helyzetről, meggyőződött a munka jellegéről, a zsold összegéről, illetve arról, hogy kik lesznek vele egy csapatban; csak ezután döntötte el, hogy vállalja-e az öt-hat napos küldetést.

Nem is értjük, miért ugrott be a Mission Impossible, vagy a Bérgyilkos néhány jelenete, miközben ezeket a sorokat olvastuk... A Szabad Földnek adott interjúban azt is részletezte, hogy a megrendelők intézték a repülőjegyet, a vízumot, az eligazítást azonban már a helyszínen kialakított bázison kapta meg, miként a golyóálló mellényét és a pisztolyát is, amely mellé mindig AK47-es gépfegyvert választott. És a drámai csúcspont sem hiányozhatott. Kapaszkodjanak meg, ez tényleg rázós rész lesz:

Emberünk azonban megtanult a félelemmel és a veszéllyel is együtt élni, dolgozni, szavai szerint egy idő után hozzászokik az ember, hisz nap mint nap ebben mozog. Úgy fogalmazott:

És ebben egyetértünk vele: mindaz, amit elmondott, szerintünk is fikció. Ne dőljenek be neki!

Vezető kép: Facebook/coub.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.