Pesti Srácok

Elegük van, nem hagyják, mennek a Karmelitához – Letartóztatták a Momentum képviselőjét (VIDEÓ)

Elegük van, nem hagyják, mennek a Karmelitához – Letartóztatták a Momentum képviselőjét (VIDEÓ)

Nem is mennek kordont bontani a tanárok helyzetéért aggódó diákok – csak egy kicsit. Szerdán ismét utcára vitték a diákokat a státusztörvény apropóján, ezúttal a pártok bevonásával. A diákok álláspontjukat világosan és egyszerűen összefoglalták: nem hagyják, elegük van. Azt mondjuk nem tudni, miből, hiszen többen azt sem tudták, mi az a státusztörvény, ami ellen éppen skandálnak (merthogy annak eltörlését követelte elsősorban a tömeg – a szerk.). A Momentum politikusai azonban már nem merészkedtek ilyen komplexitásba: ők megelégedtek annak ismétlésével, hogy élőben nyilatkoznak. Furcsa kifogás attól a párttól, amelynek képviselője éppen a múlt héten nem élt meghívásunkkal. Magvas gondolataik híján másra tehát nem következtethetünk, mint hogy a momentumosok dramaturgiai szerepe elsősorban a Karmelita melletti építkezés kordonjára szorítkozik. Ahova persze a tüntetők nem mennek, hiszen a demonstráción elhangzott felhívás szerint csak majd a Clark Ádám térre mennek – „meg ki tudja még, hová”. Végül a diákok megérkeztek a Karmelita elé, és a kordont, valamint a PS stábját is megtámadták.

– ezek a szerdai tanár–diák–pártok–(Soros-)civilek tüntetésének kulcsgondolatai, amelynek kapcsán stábunkban is felébredt a kíváncsiság, mit is nem hagynak a diákok, mit éreznek ők hibásnak a státusztörvényben.

Nos, ez csak mérsékelten derült ki, ugyanis többeknek fogalma sem volt arról, hogy mi is a gyűlöletes jogszabály. Persze így is marad a kérdés, hogy mi lesz a tanárok fizetésével, erről azonban talán inkább a demonstrálóknak kellene kérdezniük a velük tüntető momentumosokat, akiknek képviselői az EP-ben hergelnek minden nap, gátolva a Magyarországnak járó uniós források megérkezését. Amiből ugye a tanárok fizetését rendezné a kormányzat...

PestiSracok facebook image

Ráadásul a sokak számára ismeretlen státusztörvény aktuális változata számos módosítást is tartalmaz. Például már nem lesz kötelező a jogviszonyukról év közben lemondó tanároknak akár tanév végéig is folytatni a tanítást. Emellett a tervezetben a lemondási időt hat hónapról három hónapra csökkentették.

A szokásos skandálás–vonulás–beszéd vonulatot ezúttal némileg feldobta, hogy egy 7 pontos népszavazási kezdeményezést is beadtak, amelynek pontjai a következők:

  1. Önálló oktatási minisztérium létrehozása.
  2. A pedagógus alapilletmény 50 százalékos növelése, továbbá a fizetések összegének évenkénti növelése a KSH által meghatározott inflációs ráta alapján.
  3. Esélyegyenlőség az oktatásban vagyoni helyzettől és vallási-világnézeti hovatartozástól függetlenül.
  4. A pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállását átalakító törvényi szabályok elutasítása.
  5. A köznevelési és szakképzési intézmények vezetőit a fenntartó csak a diákönkormányzat és a szülői közösség, a nevelőtestület, az intézményben működő szakszervezet, valamint a közalkalmazotti tanács véleményezése után, indokolási kötelezettség mellett nevezhesse ki.
  6. Sztrájktörvény eltörlése.
  7. Pintér Sándor lemondása.

Hogy mi a probléma ezzel a népszavazási ívvel, az egy külön elemzés témája lehetne, azonban érdemes megjegyezni azt a jogi képtelenséget, miszerint költségvetési kérdésben (2. pont) nem lehet népszavazást kiírni.

A tüntetés hivatalosan az Alkotmány utcában ért véget, a demonstrálókat azonban a Clark Ádám térre vezényelték át, ahonnan pedig

Legalábbis a tüntetés egyik felszólalója szerint.

Néhány százan jutottak el a Clark Ádám térig, innen a Karmelitához készülnek a tüntetők

Mindeközben a rendőrök komoly készültséggel várják a tüntetőket.

Rendőrségi sorfal várja a tüntetőket a Karmelitánál

A momentumosok is megérkeztek fél 8 körül a Karmelita elé, azonban az élő adás lehetőségével sem éltek, Gelencsér Ferenc stúdiót követelt – a tüntetés közepén. Az erről készült videót ITT tekinthető meg.

HBC_3783
HBC_3789
HBC_3795
HBC_3797
HBC_3799
HBC_3801
HBC_3816
HBC_3826
HBC_3833
HBC_3836
HBC_3840
HBC_3841
HBC_3846
HBC_3852
HBC_3862
HBC_3892
HBC_3907
HBC_3909
HBC_3929
HBC_3937
HBC_3965
HBC_3989
HBC_4021
HBC_4028
HBC_4036
HBC_4056
HBC_4066
HBC_4067
HBC_4075
HBC_4076
HBC_4093
HBC_4111
HBC_4137
HBC_4152
HBC_4181
HBC_4227
HBC_4236
HBC_4265
HBC_4298
HBC_4312
HBC_4328
HBC_4339
HBC_4345
HBC_4358
HBC_4365
HBC_4388
HBC_4404
HBC_4406
HBC_4416
HBC_4422
HBC_4426
HBC_4428
HBC_4434
HBC_4456
HBC_4499
HBC_4519
HBC_4528
HBC_4535
HBC_4560
HBC_4570
HBC_4580
HBC_4593
HBC_4611
HBC_4620
HBC_4630 1
HBC_4650
HBC_4656
HBC_4657
HBC_4660
HBC_4661
HBC_4673
HBC_4690
HBC_4705
HBC_4732
HBC_4738
HBC_4748 1
HBC_4756
HBC_4766
HBC_4776
HBC_4798
HBC_4815
HBC_4816
HBC_4043
HBC_4335

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.