Pesti Srácok

Itt van, miért mentek a Paks környéki polgármesterek a törökországi Akkuyu atomerőműbe

Itt van, miért mentek a Paks környéki polgármesterek a törökországi Akkuyu atomerőműbe

A világ legnagyobb nukleáris építkezésére, az Akkuyu atomerőmű építési területére látogattak el a Paksi Atomerőmű környéki települések polgármesterei, valamint találkoztak Sadik Altunokkal, Silifke polgármesterével és a város mezőgazdasági és ipari kamarájának képviselőivel, akik az atomerőmű térségének fejlődésére gyakorolt hatásáról adtak felvilágosítást. Szabó Péter, Paks polgármestere szerint a magyar küldöttség tagjai sok hasznos információval gazdagodtak, példaként a városi infrastruktúra fejlesztését és a Paks II. Atomerőművet építő dolgozók elhelyezését említette. Úgy fogalmazott: bízik abban, hogy hamarosan a paksiak is tanúi lesznek annak a jól szervezett atomerőmű-építési folyamatnak, mint amit Törökországban tapasztaltak.

A Paksi Atomerőmű környéki települések polgármestereinek küldöttsége a világ legnagyobb nukleáris építkezésére látogatott el, az Akkuyu atomerőmű építési területére, ahol egyszerre négy blokk építése zajlik egyidőben. A blokkok a Paks II. Atomerőműben megvalósuló egységekhez hasonlóak, ahol intenzív előkészületek folynak a legmodernebb orosz technológiával létesülő VVER–1200 típusú, 3+ generációs blokkok építésére – tudatta a Roszatom szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) küldöttsége az építkezésen tett látogatás során megismerkedett a nagyszabású építési munkák menetével, azzal, hogy miként szervezték meg a négy blokk egyidejű építését, a helyi beszállítást, az építők elhelyezését, valamint tájékoztatást kaptak arról is, hogy Törökország és Oroszország legnagyobb közös projektje milyen hatással van a régió és Törökország egészének társadalmi-gazdasági fejlődésére.

– mondta Szergej Buckih, az Akkuyu Nükleer projektcég vezérigazgatató-helyettese, építési igazgató.

PestiSracok facebook image
A TEIT küldöttsége. Fotó: Roszatom

A Paksi Atomerőmű térségében található települések polgármesterei találkoztak Sadik Altunokkal, Silifke város polgármesterével, valamint a város mezőgazdasági és ipari kamarájának képviselőivel is, akik tájékoztatást adtak az atomerőmű térségi fejlődésére gyakorolt hatásáról.

– mondta dr. Filvig Géza, Kalocsa polgármestere, a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) elnöke.

– mondta a magyar delegáció tagja, Szabó Péter, Paks polgármestere.

Gáncs István alelnök kiemelte a projekten dolgozók profizmusát, ami megnyugtató és nélkülözhetetlen egy ekkora projekt megvalósításához és előrevetíti a jövőben megvalósuló paksi projekt sikerét.

Az Akkuyu atomerőmű

Az Oroszország és Törökország között 2010-ben aláírt kormányközi megállapodás alapján épül az első török ​​atomerőmű a Földközi-tenger partján fekvő Mersin tartományban. Az Akkuyu atomerőműben négy, VVER–1200 reaktor létesül 4800 megawatt összteljesítménnyel. Az építkezés költsége több mint 20 milliárd dollár. Az Akkuyu atomerőmű az első olyan projekt a nukleáris iparban, amely a BOO (Build–Own–Operate) modell alapján valósul meg; építésében több mint 400 nagyvállalat vesz részt.

A Paks II. Atomerőmű

A Paks II. Atomerőmű a 2014-es orosz–magyar kormányközi megállapodás alapján valósul meg. A fővállalkozó a Roszatom mérnöki társasága, az ASE Rt. Jelenleg az építkezésen az atomerőmű-építés előkészítő munkálatai zajlanak: a talaj megerősítése, a résfalépítés és a munkagödör kiemelésének előkészületei folynak, valamint épülnek a felvonulási terület létesítményei.

A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) 1992-ben alakult, és 16, a paksi atomerőmű térségében elhelyezkedő magyar település a tagja. A szervezet célja, hogy erősítse a bizalmat az atomenergia iránt. A TEIT a tájékoztatás mellett a régió problémáinak megoldásában is aktív szerepet játszik.

Forrás: Roszatom, PS; Fotó: Roszatom/Facebook

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.