Pesti Srácok

Itt van, miért mentek a Paks környéki polgármesterek a törökországi Akkuyu atomerőműbe

Itt van, miért mentek a Paks környéki polgármesterek a törökországi Akkuyu atomerőműbe

A világ legnagyobb nukleáris építkezésére, az Akkuyu atomerőmű építési területére látogattak el a Paksi Atomerőmű környéki települések polgármesterei, valamint találkoztak Sadik Altunokkal, Silifke polgármesterével és a város mezőgazdasági és ipari kamarájának képviselőivel, akik az atomerőmű térségének fejlődésére gyakorolt hatásáról adtak felvilágosítást. Szabó Péter, Paks polgármestere szerint a magyar küldöttség tagjai sok hasznos információval gazdagodtak, példaként a városi infrastruktúra fejlesztését és a Paks II. Atomerőművet építő dolgozók elhelyezését említette. Úgy fogalmazott: bízik abban, hogy hamarosan a paksiak is tanúi lesznek annak a jól szervezett atomerőmű-építési folyamatnak, mint amit Törökországban tapasztaltak.

A Paksi Atomerőmű környéki települések polgármestereinek küldöttsége a világ legnagyobb nukleáris építkezésére látogatott el, az Akkuyu atomerőmű építési területére, ahol egyszerre négy blokk építése zajlik egyidőben. A blokkok a Paks II. Atomerőműben megvalósuló egységekhez hasonlóak, ahol intenzív előkészületek folynak a legmodernebb orosz technológiával létesülő VVER–1200 típusú, 3+ generációs blokkok építésére – tudatta a Roszatom szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) küldöttsége az építkezésen tett látogatás során megismerkedett a nagyszabású építési munkák menetével, azzal, hogy miként szervezték meg a négy blokk egyidejű építését, a helyi beszállítást, az építők elhelyezését, valamint tájékoztatást kaptak arról is, hogy Törökország és Oroszország legnagyobb közös projektje milyen hatással van a régió és Törökország egészének társadalmi-gazdasági fejlődésére.

– mondta Szergej Buckih, az Akkuyu Nükleer projektcég vezérigazgatató-helyettese, építési igazgató.

PestiSracok facebook image
A TEIT küldöttsége. Fotó: Roszatom

A Paksi Atomerőmű térségében található települések polgármesterei találkoztak Sadik Altunokkal, Silifke város polgármesterével, valamint a város mezőgazdasági és ipari kamarájának képviselőivel is, akik tájékoztatást adtak az atomerőmű térségi fejlődésére gyakorolt hatásáról.

– mondta dr. Filvig Géza, Kalocsa polgármestere, a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) elnöke.

– mondta a magyar delegáció tagja, Szabó Péter, Paks polgármestere.

Gáncs István alelnök kiemelte a projekten dolgozók profizmusát, ami megnyugtató és nélkülözhetetlen egy ekkora projekt megvalósításához és előrevetíti a jövőben megvalósuló paksi projekt sikerét.

Az Akkuyu atomerőmű

Az Oroszország és Törökország között 2010-ben aláírt kormányközi megállapodás alapján épül az első török ​​atomerőmű a Földközi-tenger partján fekvő Mersin tartományban. Az Akkuyu atomerőműben négy, VVER–1200 reaktor létesül 4800 megawatt összteljesítménnyel. Az építkezés költsége több mint 20 milliárd dollár. Az Akkuyu atomerőmű az első olyan projekt a nukleáris iparban, amely a BOO (Build–Own–Operate) modell alapján valósul meg; építésében több mint 400 nagyvállalat vesz részt.

A Paks II. Atomerőmű

A Paks II. Atomerőmű a 2014-es orosz–magyar kormányközi megállapodás alapján valósul meg. A fővállalkozó a Roszatom mérnöki társasága, az ASE Rt. Jelenleg az építkezésen az atomerőmű-építés előkészítő munkálatai zajlanak: a talaj megerősítése, a résfalépítés és a munkagödör kiemelésének előkészületei folynak, valamint épülnek a felvonulási terület létesítményei.

A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) 1992-ben alakult, és 16, a paksi atomerőmű térségében elhelyezkedő magyar település a tagja. A szervezet célja, hogy erősítse a bizalmat az atomenergia iránt. A TEIT a tájékoztatás mellett a régió problémáinak megoldásában is aktív szerepet játszik.

Forrás: Roszatom, PS; Fotó: Roszatom/Facebook

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.