Pesti Srácok

Pozsonyi magyar nagykövet: magyarok és szlovákok 1920-ig együtt építettek közös államot

Pozsonyi magyar nagykövet: magyarok és szlovákok 1920-ig együtt építettek közös államot

Nagyon sok munka van addig, amíg azt a gazdasági, társadalmi, politikai összefonódást, egységet, kapcsolatrendszert is helyrehozzuk a két ország között, ami korábban ezeket a térségeket jellemezte – jelentette ki a Gombaszögi Nyári Tábor megnyitóján elhangzott beszédében Dr. Balogh Csaba. A pozsonyi magyar nagykövet ugyanakkor kiemelte: a magyarság és a szlovákság több mint ezer éve él együtt a Kárpát-medencében, és 1920-ig "egy közös államot, közös gazdaságpolitikai, kulturális teret építettünk, kötöttünk házasságokat, barátságokat, szinte testvérekké váltunk".

Dr. Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet a 2023-as Gombaszögi Nyári Tábor megnyitóján elhangzott beszédében hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyarság és a szlovákság több mint ezer éve él együtt a Kárpát-medencében. Mint a nagykövet kifejtette,

A nagykövet ugyanakkor úgy vélte, 1920-ban szétszakították ezt a hosszú ideje együtt élő közösséget, és létrejött Európa leghosszabb államhatára, az akkori magyar–csehszlovák határ, ami több mint 650 kilométeren keresztül húzódik. Hangsúlyozta: azok a térségek, amelyek egykor a közös gazdaságpolitikai térnek a központjában, centrumában helyezkedtek el és a XIX.–XX. századi ipar fellegvárai voltak, hirtelen a zsákutca végén találták magukat, hiszen a határ évtizedekre átjárhatatlanná vált.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg Balogh Csaba. A nagykövet ugyanakkor úgy vélte, az elmúlt néhány évtizedben mind Magyarország, mind Szlovákia kormánya hitet tett amellett, hogy ezt a helyzetet orvosolni fogja.

– fogalmazott a nagykövet.

Vezetőkép: MTI/Komka Péter

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.