Pesti Srácok

Pozsonyi magyar nagykövet: magyarok és szlovákok 1920-ig együtt építettek közös államot

Pozsonyi magyar nagykövet: magyarok és szlovákok 1920-ig együtt építettek közös államot

Nagyon sok munka van addig, amíg azt a gazdasági, társadalmi, politikai összefonódást, egységet, kapcsolatrendszert is helyrehozzuk a két ország között, ami korábban ezeket a térségeket jellemezte – jelentette ki a Gombaszögi Nyári Tábor megnyitóján elhangzott beszédében Dr. Balogh Csaba. A pozsonyi magyar nagykövet ugyanakkor kiemelte: a magyarság és a szlovákság több mint ezer éve él együtt a Kárpát-medencében, és 1920-ig "egy közös államot, közös gazdaságpolitikai, kulturális teret építettünk, kötöttünk házasságokat, barátságokat, szinte testvérekké váltunk".

Dr. Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet a 2023-as Gombaszögi Nyári Tábor megnyitóján elhangzott beszédében hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyarság és a szlovákság több mint ezer éve él együtt a Kárpát-medencében. Mint a nagykövet kifejtette,

A nagykövet ugyanakkor úgy vélte, 1920-ban szétszakították ezt a hosszú ideje együtt élő közösséget, és létrejött Európa leghosszabb államhatára, az akkori magyar–csehszlovák határ, ami több mint 650 kilométeren keresztül húzódik. Hangsúlyozta: azok a térségek, amelyek egykor a közös gazdaságpolitikai térnek a központjában, centrumában helyezkedtek el és a XIX.–XX. századi ipar fellegvárai voltak, hirtelen a zsákutca végén találták magukat, hiszen a határ évtizedekre átjárhatatlanná vált.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg Balogh Csaba. A nagykövet ugyanakkor úgy vélte, az elmúlt néhány évtizedben mind Magyarország, mind Szlovákia kormánya hitet tett amellett, hogy ezt a helyzetet orvosolni fogja.

– fogalmazott a nagykövet.

Vezetőkép: MTI/Komka Péter

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)