Pesti Srácok

Pozsonyi magyar nagykövet: magyarok és szlovákok 1920-ig együtt építettek közös államot

Pozsonyi magyar nagykövet: magyarok és szlovákok 1920-ig együtt építettek közös államot

Nagyon sok munka van addig, amíg azt a gazdasági, társadalmi, politikai összefonódást, egységet, kapcsolatrendszert is helyrehozzuk a két ország között, ami korábban ezeket a térségeket jellemezte – jelentette ki a Gombaszögi Nyári Tábor megnyitóján elhangzott beszédében Dr. Balogh Csaba. A pozsonyi magyar nagykövet ugyanakkor kiemelte: a magyarság és a szlovákság több mint ezer éve él együtt a Kárpát-medencében, és 1920-ig "egy közös államot, közös gazdaságpolitikai, kulturális teret építettünk, kötöttünk házasságokat, barátságokat, szinte testvérekké váltunk".

Dr. Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet a 2023-as Gombaszögi Nyári Tábor megnyitóján elhangzott beszédében hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyarság és a szlovákság több mint ezer éve él együtt a Kárpát-medencében. Mint a nagykövet kifejtette,

A nagykövet ugyanakkor úgy vélte, 1920-ban szétszakították ezt a hosszú ideje együtt élő közösséget, és létrejött Európa leghosszabb államhatára, az akkori magyar–csehszlovák határ, ami több mint 650 kilométeren keresztül húzódik. Hangsúlyozta: azok a térségek, amelyek egykor a közös gazdaságpolitikai térnek a központjában, centrumában helyezkedtek el és a XIX.–XX. századi ipar fellegvárai voltak, hirtelen a zsákutca végén találták magukat, hiszen a határ évtizedekre átjárhatatlanná vált.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg Balogh Csaba. A nagykövet ugyanakkor úgy vélte, az elmúlt néhány évtizedben mind Magyarország, mind Szlovákia kormánya hitet tett amellett, hogy ezt a helyzetet orvosolni fogja.

– fogalmazott a nagykövet.

Vezetőkép: MTI/Komka Péter

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!