Pesti Srácok

Görcs a románok boldogságán – Huth Gergely cikke a Magyar Nemzeten

Görcs a románok boldogságán – Huth Gergely cikke a Magyar Nemzeten

A román miniszterelnök azt állította, hogy nem volt és nem lesz Székelyföld. Ugyanezt mondja az AUR nevű fasiszta párt a román parlamentben, amely azzal szórakoztatja az erdélyi magyarokat, hogy különféle becsmérlő kijelentéseket tesz rájuk. Ki a magyarokkal! – írják fel például a molinókra, még a parlamentben is, vagy az úzvölgyi temetőben skandálják, hogy »Magyarok, menjetek vissza Mongóliába«. A hatóságok pedig semmit nem tesznek – idézi cikkében a PestiSrácok.hu főszerkesztője, Huth Gergely az Ország­gyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökének, Németh Zsoltnak a szavait. Hozzáteszi, hogy csak képzeljük el, mi történne, ha a magyar miniszterelnök a cigány, a német vagy a zsidó közösséget sértegetné itthon, vagy megkérdőjelezné annak múltját, létezését. Pedig nem kellene.

Huth Gergely a cikkében a román miniszterelnököt idézi, aki azt mondta:

Marcel Ciolacu román miniszterelnök avval a nyilvánvaló céllal kampányolta végig a három székely megyét, hogy román egységfrontot hozzon létre a magyar polgármesterekkel szemben, a közelgő önkormányzati választásra készülődve. Eszerint mi, magyarok vagyunk a „görcs” a románok boldogságán – jegyzi meg a főszerkesztő, aki emlékeztetett, hogy a miniszterelnök nem kertelt, amikor azt mondta:

PestiSracok facebook image

A tanácsa pedig az volt:

A főszerkesztő megjegyzi továbbá:

Ennek ellenére, mint írja, mégis ott feszül a kérdés: meddig hátráljunk? Mekkorákat kell még nyelnünk, s közben ép marad-e a gerincünk? Hozzáteszi, hogy érdemes felidézni Kövér ­László szavait, amelyet a székelyek apostola, azaz Nyirő József író a román tiltás ellenére megszervezett 2012-es újratemetési ceremóniáján mondott el a házelnök: „Győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek.”

– zárja sorait Huth Gergely.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kiss Gábor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.