Pesti Srácok

Az identitás, mint politikai fegyver – Nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten a tradicionális nemi szerepek válságáról

Az identitás, mint politikai fegyver – Nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten a tradicionális nemi szerepek válságáról

Mi a nő, mi a férfi? Mi a nemek szerepe, és miért gondolják egyesek, hogy nem csupán a tradíciókat, de magának a biológiának a szabályait is fel kell rúgniuk? Hogyan lehetséges az, hogy a woke-liberális politikai oldal által konstruált mesterséges problémából ma már olyan ideológiai fegyver született, ami a nyugati civilizáció teljes egészét fenyegeti? Ezeket a kérdéseket járja körbe a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium kétnapos konferencia keretében neves hazai és külföldi előadók részvételével.

Az identitás, mint politikai fegyver címen rendez konferenciát a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium szeptember 23-án és 24-én a Budavári Lovardában, amelyen célkeresztben az identitás forradalma lesz, amely több mint fél évszázada, 1968-ban robbant ki, azonban mára visszájára fordult. A „mindent szabad” helyére az „elgondolni sem szabad” lépett. Beköszöntött a szexuális ellenforradalom kora, ami korlátlan háborút indított a közösség és a szexuális identitások ellen. A gender, az LMBTQ, a transzszexualitás, a radikális feminizmus, a mérgező maszkulanitás, a #metoo, a cancel culture vezényszavai át akarják írni a civilizációs normákat, elbizonytalanítva ezzel a kultúránkat, a hétköznapjainkat, és minket magunkat is.

– tette fel a kérdést a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium, mely szervezetek kétnapos konferencia keretében egy kétnapos konferencia keretében keresnek választ a problémára. Az eseményen neves külföldi és hazai előadók osztják meg gondolataikat.

PestiSracok facebook image

A konferencián többek között résztvesz: Hankó Balázs kultúrért és innovációért felelős miniszter, Schmidt Mária történészprofesszor, a XXI. Század Intézet a főigazgatója, Lánczi András filozófus, Colin Wright, evolúcióbiológus, L. Simon László író, kultúrpolitikus, Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója, Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, Megadja Gábor eszmetörténész, a Századvég kutatóintézeti igazgatója és Rétvári Bence miniszterhelyettes. Jöjjön el Ön is, hallgassa meg az előadókat, találkozzunk szeptember 23-án és 24-én a Budavári Lovardában! A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényről bővebben IDE kattintva lehet több információt olvasni, valamint regisztrálni.

Fotó: PS

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)