Az űr nem a legvégső határ
Fotó: -
Emlékszem arra a napra, amikor Farkas Bertalan felment az űrbe. Amikor ezt bemondta a rádió, na az egy olyan pillanat volt, amire életem végéig emlékezni fogok, pedig igazából apámtól hallottam másnap reggel a hírt, a rádióbemondó hangja csak ezután következett. A fellövés hiába volt előző este, a szovjetek nem jelentették be az ilyesmit előre, csak akkor, amikor már kiderült, hogy minden rendben ment és jó és stabil a keringési pálya és nincs semmi gikszer. Az űrkutatás azóta óriásit fejlődött és mi most is ott vagyunk.
Nem gondoltuk volna, hogy a következő magyar űrhajós még meg sem született, azt hittük akkor, hogy az már az űrkorszak. 45 év telt el azóta, és mi hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy azért az űrutazás már rutinfeladat. Pedig nem az, semmivel sem kell hozzá kevesebb kurázsi, mint akkor, talán csak a NASA által biztosított környezett emberibb, mint a szovjetek Csillagvárosa, ahol a “Farkas Bercit” annak idején kiképezték. Az űrkutatás hatalmasat fejlődött ennyi idő alatt.
Most és a következő napokban mindent is le fognak írni az űrhajózásról, talán Magyarországon is feltámad egy nagyobb érdeklődés az űrhajózás és az azzal kapcsolatos kutatások iránt. A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek lelkesedése már a múlté, a technológiai fejlődés alapvetően a Földre koncentrál, az űrkutatósból, rakétaépítésből és persze a fegyvergyártásból kiágazó technológiák megváltoztatták az életünket. Nem is érzékeljük mennyire. A nyolcvanas évek lején a magyar gyerekek űrhajósok akartak lenni, nem tudom ma hány gyereket szólít majd meg ez a hatalmas kihívás, és főleg hányan fordulnak a természettudományok, a mérnöki szakmák felé, amelyek nélkül nem hogy technikai fejlődés nincs, hanem már a meglévő technológiák sem működtethetőek hosszútávon.
A mi generációnknak, a hatvanas-hetvenes években születetteknek, még meg kellett békélnie azzal, hogy sokunkból nem lett rocksztár vagy űrhajós, hiszen valamelyik biztos mindenki akart lenni. Habár akkoriban még a mozdonyvezető lehetőség is nagyon vonzónak tűnhetett. Nem tudom a mai gyerekekben megvan-e még ez felfedező szellem és az a vágy, hogy annyit dolgozzanak egy álomért, mint Kapu Tibor. De hát ennél jobb példát nem is láthatnának maguk előtt.
Reméljük az űrkutatás tekintetében egy pörgősebb időszak előtt állunk, Kapu Tibor talán csak az első űrrepülését csinálja éppen és egy olyan nemzedék előfutára lesz, akinek van oka az űrbe menni, például azért, mert a magyar tudománynak és a magyar cégeknek szükségük lesz az általuk csak ott elvégezhető kísérletek eredményeire. Az emberiséget, a Földet már régóta körbeveszi az általunk létrehozott technológiai burok, már rég szolgáltatnak onnan tévéadást, internetet, onnan nézünk le magunkra, számtalan technológiánk van az űrben és az életünk egyre több része lenne kénytelen az űr használata nélkül alacsonyabb technológiai szinttel beérni. Az űripar száguld, de ez még egy hosszútávú befektetés, amit az ország méretéből adódóan kormányzati szinten lehet csak megfinanszírozni és menedzselni.
Drukkoljunk tehát Kapu Tibornak és más nemzetbeli társainak, hiszen nem csak a legénység összetétele nemzetközi, hanem a csapat által elvégzendő kísérletekben is 31 ország tudósai, kutatói érintettek. Az űrkutatás mindig is hatalmas feladat lesz, presztízs okokon kívül más nem indokolja, hogy egy akármilyen nagy nemzet is egyedül végezze.
Ha visszaemlékszünk, hogy az utóbb Nobel-díjat kapó Krausz Ferenc kutatási programjának korábbi kormányzati támogatása milyen hisztériát váltott ki egyes “tudós” csoportokban és bizonyos “értelmiségi” körökben, akkor megérthetjük milyen ellenszélben és véleményklímában kell ezeket a hosszútávú döntéseket meghozni. Az a befektetés utólag már nagyon nehezen vitatható, és ez lesz bizonyosan az ország űripari elköteleződéseivel is, a politikai ciklusoknál nagyobb látótávolságban lesznek az ország hasznára.
Vezető kép: Az Axiom Space által közreadott képen felbocsátják a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon 9-es rakétájával összekapcsolt Crew Dragon személyszállító űrhajót a floridai Cape Canaveral Kennedy Űrközpontjában 2025. június 25-én. Az űrhajóval az Axiom 4 (Ax-4) legénysége: Kapu Tibor magyar űrhajós, valamint a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski, az indiai Subhansu Sukla és az amerikai Peggy Whitson utazik a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az űrhajó várhatóan június 26-án kapcsolódik az űrállomáshoz, ahol a legénység a tervek szerint 14 napot tölt majd. MTI/Axiom Space
