Pesti Srácok

„Mire gondolt a költő?” – avagy nők és gyerekek a Pride-on

„Mire gondolt a költő?” – avagy nők és gyerekek a Pride-on
Fotó: Hatlaczki Balazs

Gyermekkorom irodalomóráinak visszatérő kérdése volt a „Mire gondolt a költő?” felvetés. Bevallom, nehezen ment a megválaszolása. Valamilyen utalások, mintázatok alapján kellett kitalálni, hogy a rég megboldogult versírónak mi járhatott a fejében. Ez a gyerekkori trauma úgy tűnik annyira mély nyomokat hagyott bennem, hogy a „mire gondolt a…” kérdésfelvetés a mai napig alapvetően foglalkoztat.

Érdekel például, hogy vajon mire gondolnak a Pride női résztvevői a gyermekvállalással és úgy általában a gyermekekkel kapcsolatban, így hát "kilátogattam' a rendezvényre, ahol nem egészen azt tapasztaltam, mint amire számítottam.

 

Szülni és/vagy szabadnak lenni


A gyerekkel és a gyermekvállalással kapcsolatban az unalomig ismert mindenki számára a liberális és a konzervatív ember érvei, illetve ellenérvei. Előbbiek fő érvei így szólnak:

- A népességfogyás nem probléma, a családalapítás, gyermekszülés csak egy hamis társadalmi elvárás. Egy nő értéke azon múlik, mennyire tudja megvalósítani önmagát, mennyire járja be a saját, szabad útját.

- A hagyományos családmodell ideje lejárt. A klasszikus apa-anya-gyerekek modell helyett minden elfogadott, sőt kívánatos, ami ettől eltér.

- A nő saját teste feletti „uralom” fontossága. Aki egy nőben potenciális anyát lát, az kirekesztő és nőgyűlölő.

 

 

A konzervatív világkép ennek szöges ellentéte:

A népességfogyás társadalmi-gazdasági probléma, amit meg kell állítani. A hagyományos, évezredek által kialakított családmodell (anya-apa-gyermekek) a kívánatos, az anyaság a nő egyik legszebb éke, a nő lét kiteljesedése.

 

Szabad ország, szabad világkép: mindenki tetszés szerint választhat. Úgy gondoltam, hogy a Pride-on – különösen a nők részéről – meghatározó gondolat lesz a gyermek illetve a gyermekvállalás kérdésköre. Az LMBTQ közösség alapvetően nehezményezi, hogy Magyarországon 2020 óta jogilag is le van fektetve, hogy „Az anya nő, az apa férfi”. A 2012-es Alaptörvény kimondja, hogy házasság nő és férfi között köthető. A homoszexuális párok együttélését ugyan semmi sem tiltja és a homoszexuális személyek gyermeket is örökbe fogadhatnak, de az azonos nemű párnak csak az egyik tagja lesz hivatalosan szülő. Az örökbefogadás tehát az egyik fontos gyerekekkel kapcsolatos téma, a másik, hogy vajon az LMBTQ propaganda ártalmas-e egy fejlődő gyermek számára. A Pride résztvevők hozzáállását körülbelül sejtettem, de mivel szerettem volna első kézből tájékozódni a kérdésről, elindultam, hogy kiderítsem: mire gondolt a költő (akarom mondani, mire gondolnak a Pride-on résztvevő nők) a gyermekekkel kapcsolatban.

Fotó: Hatlaczki Balazs

 

Szivárványos zászló, vörös zászló, magyar zászló, ukrán zászló

 

Elindultam tehát a színes kavalkádban, ahol legalábbis külsőségekben pontosan azt tapasztaltam, amire számítottam: voltak itt nők mindenféle zászlóval (magyar, ukrán, EU, szivárványos, vörös és még ki tudja milyen). Voltak itt nők mindenféle hajszínnel (kék, zöld, piros és hupilila). Volt olyan nő, aki egyedül jött, volt aki a párjával (fiú és lány vegyesen) és volt, aki a gyerekét is magával hozta. Szóval vegyes volt a kép női szempontból, ebben nem csalatkoztam. Viszont azt hittem, a gyermek mint téma központibb szerepet fog betölteni a Pride női résztvevői számára, de ebben csalódnom kellett. Amikor elkezdődtek a beszédek, inkább a szabadság és az elnyomó diktatúra elleni harc volt a központi téma, a rendezvényen ugyanis a harcias amazonjainkat ez érdekelte.

Fotó: Hatlaczki Balazs

 

Szivárványos amazonok

 

A rendezvény nő fellépői harcos amazonként leginkább a szabadság védelmezőiként léptek fel. Úgy tűnt, a gyermekekkel és a gyermekvállalással foglalkozni itt nem sikk. Ez kissé meglepett, hiszen a szabadság után sóvárogni és elnyomásról beszélni egy színpadon, miközben jókora tömeg hallgat és szemmel láthatólag senkinek semmilyen bántódása nem esik, már eleve tagadása az állításunknak, de ebbe most ne menjünk bele. Lássuk inkább a női szivárványharcosokat:

 

Elsőként Wolf Kati fakadt dalra és a szabadságról énekelt.

 

Őt Lilu követte, aki az események házigazdája volt. Köszöntötte a résztvevőket, megtudhattuk, hogy a fél világ mellettük van és persze, hogy a szabadságért küzdenek.

Fotó: Hatlaczki Balazs

 

Hernádi Judit „spontán” összetépte a megírt beszédét, majd közölte, hogy „mi vagyunk a többség”

 

A következő női felszólaló Zsirka Hella volt, aki egyébként transznemű, de ettől most tekintsünk el. Önvallomásában elmondta, hogy félelemben élt mindaddig, amíg nem lett transznemű aktivista. A gyermek téma először nála bukkant fel olyan formában, hogy kijelentette: dühös azért, mert szeretetteljes meleg pároktól tagadják meg a gyermekek örökbefogadását.

 

Bogádi Nikoletta - akit Lilu négy fiatal felnőtt édesanyjaként konferált fel - szintén a fejlődéstörténetével szórakoztatta a nagyérdeműt. Régen homofób szülő volt, de ma már felvilágosult LMBTQ aktivista. Régen azt hitte, hogy a Pride rossz hatással van a gyerekekre, de ma már mindezért bocsánatot kell kérnie. Ha nem változott volna meg, akkor a gyermekeit meg kellene védeni saját magától. Szerencsére gyermekei coming out-jai által lett jobb ember. Természetesen a szabadság témaköre nála is felbukkant, a Pride résztvevőit a jelen szabadságharcosaiként köszöntötte.

Fotó: Hatlaczki Balazs

Mindezek után nőnek öltözött férfiak drag queen show-ja szórakoztatta a nagyérdeműt. Először Mia Szösz művésznő vetette földre a testére szerelt magyar zászlót, majd bajuszos kolléganője lejtett csábos táncot.

 

Később Kovács Patrícia állt ki a szabadság mellett. Ő egyébként egy ötödikes kislány anyukájaként mutatkozott be és azt szeretné, ha kislánya olyan országban nőne fel, ahol a radír szivárványos lehet. Lánya egyébként az eseményre egy szivárványos karkötőt is készített.

 

Pogány Judit verselt, majd Angeli Andi aktivista ismét kiállt a szabadságért. „Ezt az otthont nem a kormány adta nekem, de rohadjak meg, hogy ezt is el akarja lopni. Hiszen az otthon nem az, ahol szabad léteznem, hanem ahol létezhetek szabadon.

 

Végül Rainer-Micsinyei Nóra váratlan módon kiállt a szabadság mellett.

 

Szóval nem lettem okosabb. A Pride női felszólalóit a fentiektől eltekintve nem nagyon foglalkoztatta a gyermekvállalás kérdésköre. A szervezőket és őket sem zavarta hogy a színpadon drag queen show keretében bajuszos nők vonaglanak és a résztvevőket sem zavarta, akik kihozták a gyerekeiket, hogy ilyet látnak. 

Tulajdonképpen az volt a leginkább lidérces az egészben, hogy minden úgy történt, mintha mindaz az abszurditás, amit látunk és ami elhangzik, a világ legtermészetesebb dolga lenne.

 

Fotó: Hatlaczki Balazs

Nem szexelek fideszessel

 

Szóval úgy tűnik, azon nők számára, akik ebben a Pride univerzumban mozognak, gyermekek szempontjából minden a legnagyobb rendben van. Egyetlen gondjuk, hogy a homoszexuális pároknak csak az egyik tagja fogadhat örökbe gyereket, máskülönben minden rendben. A jogokra és szabadságra máskor oly kényes hölgyek nem aggódnak a gyermekeket célzó propaganda miatt, nem jelent problémát nekik, ha gyermekek drag queen show-t néznek és úgy általában minden a legnagyobb rendben van. Nem jelent problémát a népességfogyás, nyilván ezért is hívták létre a Nem szexelek fideszessel – mozgalmat. E mozgalom hölgy tajgai így kívánják „bünteti” a másik tábor férfi (és nyilván női tagjait), hogy megvonják tőlük testi bájaikat. No comment… Szóval így mennek a dolgok. Reméljük azonban teljesül a Pride-on felszólaló családanya nagyívű terve és a gyermeke már egy olyan szebb és jobb világban nőhet fel, ahol a radír szivárványos lehet!

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.