Krzysztof Bosak: Orbán Viktor élete csúcsán van
Fotó: Gyurkovits Tamas
A magyar miniszterelnök élete teljében lévő ember, megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel a politikai táborában – jelentette ki a Konföderáció vezetője egy interjúban. Mint mondta, még ha el is veszíti a közelgő választásokat, továbbra is meghatározó szerepet fog játszani a magyar politikában. Ezzel szemben Magyar Pétert egyszerű szakadárnak, gyengének és következetlennek nevezte, aki a posztkommunisták által diszkreditált ellenzék arcaként állítottak elő. Krzysztof Bosak emellett a SAFE-ről és Orbán Ukrajna-politikájáról is beszélt, valamint arról, milyen következménye lehet annak, hogy Brüsszel folyamatosan nyomást gyakorol Magyarországra.
Terjedelmes interjút adott Krzysztof Bosak, a lengyel szejm alelnöke a Do Rzeczy nevű konzervatív lapnak. A Konföderáció vezetőjét elsősorban a magyar választásokról, Orbán Viktorról és Magyar Péterről kérdezték.
A miniszterelnökről azt mondta, pályafutása csúcsán van, megkérdőjelezhetetlen hatalommal a politikai táborában.
Még ha el is veszíti a következő választásokat, továbbra is domináns szerepet fog játszani a magyar politikában. Ráadásul a magyar politikai rendszer jelenleg úgy van felépítve, hogy még ha elveszíti is a parlamenti többségét, véleményem szerint nem fogja elveszíteni a teljes hatalmát
– jelentette ki Bosak.
"Magyar Péter egy szakadár, Orbán Viktor egy nagyon fontos ember"
Mint mondta, eközben a liberális-baloldali magyar ellenzék gyenge és következetlen.
A magyar ellenzék vezetője nem Orbán kaliberű ember. Egy Fidesz-táborból származó szakadár, akit egyszerűen az ellenzék arcaként pozícionáltak – akit korábban a posztkommunisták hiteltelenítettek. Úgy vélem, hogy a választási eredményektől függetlenül Orbán Viktor továbbra is nagyon fontos szerepet fog játszani a magyar politikában. Lehet, hogy miniszterelnök lesz, talán ideiglenesen az ellenzék élére áll, de még mindenképpen túl korai az Orbán-korszak végéről beszélni
– fejtette ki.
Bosak úgy fogalmazott, szerinte a választási kampány végének hangulata dönti el, ki nyeri a választásokat.
Azt is elárulta, márciusban „egy fontos politikai eseményre” megy, ahol más európai jobboldali vezetőkkel együtt szólal fel. Bár az esemény nevét nem árulta el, minden bizonnyal a március 21-én esedékes CPAC Hungary 2026-ra gondolt, amelyet az országgyűlési választások miatt előbb szervezik a tavaly májusi szervezéshez képest.
Ráadásul A Lengyel-Magyar-Amerikai Vezetői Csúcstalálkozó (PHALS), amely nemzetközi gazdasági és geopolitikai fórumként működik, március 15. és 17. között kerül megrendezésre Krakkóban.
Természetesen támogatjuk partnereinket a Patrióták Európáért mozgalomban, mivel mi, Orbán miniszterelnök úr és a Fidesz ugyanahhoz az európai csoporthoz tartozunk, tehát neki szurkolunk. Fontos felismerni, hogy Orbán miniszterelnök tábora egy szélesebb koalíció; nem egyetlen párt, ahogy azt Lengyelországban gyakran leegyszerűsítik
– mondta a Konföderáció elnöke.
Orbán Viktor Ukrajna-politikájáról azt mondta, nem az a fontos, hogy „neki tetsszen”, hanem az, hogy a magyaroknak legyen jó, ők profitáljanak belőle.
Magyarországnak joga van saját politikát folytatni, amely teljesen eltér a miénktől
– jelentette ki, hozzátéve: annál inkább megvitatná az Ukrajnával kapcsolatos politikájukat, amelyet irracionálisnak tart.
A pártelnök kijelentette, ugyanúgy irracionálisnak és egyoldalúnak tartja a Magyarországgal kapcsolatos értékeléseket.
Úgy vélte, hogy ami Magyarország ukrajnai, oroszországi és brüsszeli kapcsolatait illeti, sok minden történik, de a lengyel média nem számol be mindenről, ezért nincs teljes képük – még a politikusoknak sem. Hozzátette, hogy más országok egymás iránti politikáját távolról nehéz megbízhatóan értékelni, ez inkább a hivatásos diplomaták és bizonyos esetekben a hírszerző tisztek feladata.
Lényegében mi Lengyelországban csak töredékes médiainformációkat kapunk Magyarország nemzetközi kapcsolataival kapcsolatban, és ezeket a töredékeket vagy az Orbán miniszterelnökkel szembeni ellenszenv, vagy az erős vezetése iránti lenyűgözés szűri ki. Ezért ennek kevés köze van a megbízható értékeléshez
– jelezte.
Krzysztof Bosak: „Brüsszel háborút vív az Orbán-kormány ellen”
A SAFE eszközzel kapcsolatban elmondta, hogy az több mint puszta nyomásgyakorlás Magyarországra.
Véleményem szerint Brüsszel egyfajta háborút vív Orbán miniszterelnök kormánya ellen, megvonja tőle a finanszírozást, megpróbálja marginalizálni és kiközösíteni, és kordonnal körülvenni. A finanszírozás elvágása nem cél. A finanszírozás elvágása egy tágabb játszma eszköze, amelynek célja Magyarország ellenállásának megtörése Brüsszel dominanciájával szemben, és ezáltal az összes többi tagállam potenciális ellenállásának megtörése, mert Magyarország jelenleg a legmakacsabb ország, amelyik a legmerészebb játékokat játssza
– jelentette ki Bosak.
Mi is az a SAFE?
A SAFE (Security Action for Europe) az Európai Unió 2025-ben elfogadott, 150 milliárd eurós védelmi ipari hitelprogramja, amely elvileg a „Készültség 2030” csomag részeként a közös beszerzéseket és a védelmi ipari kapacitás növelését célozná. A gyakorlatban viszont ezt a "jogállamisági" mechanizmushoz hasonlóan politikai és ideológiai fegyverként használhatja Brüsszel a szuverén kormányok ellen, és annak megfelelően döntheti el, ki kaphat pénzt a védelmi képességének fejlesztésére.
Hozzátette, hogy Orbán megengedheti magának ezt a politikai játékot, mert több mint egy évtizedig tagja volt az Európai Néppártnak, és személyes kapcsolatokat ápol az uniós politikai elit számos tagjával. Arra a felvetésre reagálva, hogy a Der Spiegel szerint ha Orbán pártja nyeri a választásokat, az EU-nak nem kellene tovább megtűrnie Magyarországot, azt mondta, szerencsére nem a sajtó dönt a nemzetközi szervezeti tagságról.
Brüsszelnek nincs eszköze arra, hogy egy országot kizárjon az Európai Unióból. A szerződésalkotók nem vették figyelembe, hogy egy ilyen szükségesség felmerülhet, és a szerződések sem biztosítanak eszközt egy ország Európai Unióból való kizárására. Ez bizonyos értelemben stabilizálja a helyzetet ezekben a konfliktusokban
– mondta.
Kifejtette továbbá, hogy legfeljebb megnehezíthetik egy tagállam életét, ahogyan Magyarország esetében is történik.
„Elutasítjuk az európai szuperállamot”
Ezután már Lengyelországra és a brüsszeli viszonyulásra terelődött a szó. Arra a kérdésre, miért ellenzi a Konföderáció a SAFE-programot, elmondta, pártja minden uniós adósságprogramot ellenez, legyen szó az Ukrajna finanszírozásáról vagy a COVID–19 világjárvány idején indított programokról.
Nem lehetne joga eladósodnia az Európai Uniónak, mert ez a valóságban állami hatáskörök átruházását jelenti egy nemzetek feletti szervezetre. Az EU azzal, hogy adóbevételeket szedhet be, adósságot halmozhat fel, és önállóan dönthet a pénzek elosztásáról, fokozatosan független politikai entitássá válik, egyfajta európai szuperállammá, amit mi elutasítunk
– mondta.
További érvként említette, hogy nem akarják, hogy az Európai Bizottság tisztviselői politikai kontrollt gyakoroljanak a Lengyelországnak szánt források felett, különösen a „feltételességi elv” alapján történő visszatartás lehetőségét tartja elfogadhatatlannak. Emellett bírálta a SAFE végrehajtásának rövid határidejét, amely szerinte kapkodáshoz és gazdaságtalan döntésekhez vezethet, különösen a védelmi beszerzések terén, ahol a teljes életciklus-költségeket is figyelembe kellene venni.
A részletek eltitkolását is kifogásolta, hiszen a parlament nem tud felelősen dönteni, ha nem ismeri az egyes kiadások részleteit.
Szerinte a jelenlegi megközelítés a képviselőket két csoportra osztaná:
- azokra, akik vakon bíznak Donald Tusk miniszterelnökben és Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszterben, valamint
- azokra, akik nem – és ő az utóbbiak közé sorolja magát.
Arra a kérdésre, mekkora a kockázata annak, hogy egy esetleges jobboldali kormányváltás után Brüsszel blokkolná a SAFE-forrásokat, azt válaszolta, ezt senki sem tudja pontosan.
Ám maga a tény, hogy az EU, amelynek elméletileg segítenie kellene minket a védelmi pozíciónk megerősítésében, teljesen zavaros okokból képes megállítani vagy megbénítani ezt a folyamatot, véleményem szerint elfogadhatatlan.
Úgy vélte, hogy az elmúlt években radikálisan csökkent a tagállami szuverenitás az EU-n belül, és vissza kellene térni a korábbi, COVID előtti forráskezelési gyakorlathoz.
Az elnöki vétó lehetőségével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az államfő nincs nehéz helyzetben, mert a szóban forgó törvény inkább technikai jellegű, és vélhetően nem akadályozná meg a források felhasználását. Szerinte ha a kormány más jogi alapon is hozzáférhet a pénzekhez, akkor meg fogja tenni.
A miniszterelnök-jelölt állításával kapcsolatban közölte, hogy jelenleg nincs tervük jelölt bemutatására, mert most a programszerű és ellenzéki munkára kívánnak koncentrálni. Nem lepte meg Jarosław Kaczyński bejelentése sem, miszerint hamarosan miniszterelnök-jelöltet állít, mivel szerinte ez inkább PR-fogás, és emlékeztetett arra, hogy korábban egy bizonyos Piotr Gliński neve is felmerült hasonló szerepben, mégsem lett belőle kormányfő.
Arra a kérdésre, hogy a 2027 októberében esedékes lengyel parlamenti választások után – ha koalíciót kötne a Jog és Igazságosság (PiS) pártjával – milyen miniszterelnököt nem fogadnának el, Bosak hangsúlyozta, nem időszerű a jövőbeli kormányzati pozíciókról beszélni. Inkább a jelenlegi törvényhozási munkára koncentrálnak, például a szülői elidegenítés elleni törvényjavaslatukra, amely hatékony szankciókat vezetne be a bíróság által biztosított kapcsolattartás akadályozásával szemben.
Kiemelt kép: Krzysztof Bosak, a lengyel szejm alelnöke. Fotó: Hungarian Conservative/Gyurkovits Tamás.
