"Magyarország az európai konzervativizmus dobogó szíve" – Nézzék vissza nálunk a CPAC Hungary 2025 második napját!

A 2025-ös CPAC Hungary második napját Szijjártó Péter indította. A külgazdasági és külügyminiszter beszédében a háború és a magyar álláspont kapcsán kijelentette, hogy a magyarok három éve ugyanazon a véleményen vannak: békére, tűzszünetre van szükség. A tárcavezető nem csak a háború kérdésében méltatta a magyar konzekvenciát, hiszen, amint ebben a témában, úgy a migráció kérdésében is hajthatatlanok vagyunk, a határok védelme mellett továbbra is elkötelezett a kormány. A tárcavezető teljes beszédét ITT olvashatják.

Szijjártó Pétert követően Alice Weidel, a német AfD párt társelnöke és parlamenti frakcióvezetője szólalt fel, aki megtiszteltetésnek nevezte, hogy felszólalhat a CPAC Hungary rendezvényén, és köszönthette a jelenlévőket:

Martin Helme: Európa még mindig sötét utakon jár

Martin Helme, az Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE) elnöke is felszólalt a CPAC Hungary színpadán Budapesten. Az észt politikus szerint Európa még mindig a sötétségben bolyong:

A politikus ezután kiemelte, Trump elnökkel az amerikaiak megragadták a lehetőséget és felismerték a helyzet sürgősségét.

– mondta.

A nem létező hálózatokról

Jack Posobiec, a Human Events szerkesztője és Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő vitatták meg, miként lehet áttörni a baloldali médiafölény falait, és miért lett Magyarország a nyugati patrióták szellemi menedéke. A CPAC Hungaryre rengeteg amerikai patrióta érkezett. A Human Events szerkesztője emlékeztetett, hogy legutóbb két évvel ezelőtt járt Budapesten, és akkor még sokan nem hitték el, hogy Donald Trump visszatérhet az elnöki székbe – most viszont, ahogy fogalmazott, „nemcsak visszatért, de földcsuszamlásszerű győzelmet aratott”. Kovács Zoltán szerint a magyar tapasztalat azt mutatja, hogy amikor egy jobboldali kormány a józan ész nevében szólítja meg az embereket, akkor a globalista és baloldali elitek azonnal tagadásba kapcsolnak, és megkérdőjelezik még a legegyértelműbb tényeket is. Posobiec erre reflektálva úgy fogalmazott:

Hozzátette: szerinte Joe Biden elnökségét egy „autopen” – egy automata aláíró toll – vezérelte, nem maga az elnök, aki szerinte már nem volt szellemi képességei birtokában. A beszélgetés során Kovács kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtized magyar tapasztalatai világosan megmutatták, hogyan lehet a demokrácia nevében megkerülni a demokratikus intézményrendszert. Különösen élesen bírálta az NGO-k tevékenységét, amelyeket – mint mondta – „semmilyen szempontból nem lehet a valódi civil társadalom részeinek tekinteni”. Szerinte ezek a szervezetek valójában egy alternatív, Soros György-féle kormányzati modellt testesítenek meg, amelynek célja a nemzeti szuverenitás felszámolása. A két előadó abban is egyetértett, hogy a konzervatív erőknek nemcsak a politikai, hanem a kulturális és kommunikációs térben is meg kell vívniuk a harcot – egyre szorosabb nemzetközi együttműködésben.

A beszélgetés második felében Jack Posobiec és Kovács Zoltán a globalista hatalomgyakorlás természetéről, az intézményi mélyállam működéséről és a szuverenitás fokozatos elvesztéséről folytatott eszmecserét. Közös álláspontjuk szerint a mai nyugati kormányzati struktúrák egyre kevésbé képviselik a választópolgárok akaratát, és egyre inkább különböző nem választott szereplők – NGO-k, multik, bürokraták, akadémiai és médiakörök – érdekeit szolgálják.

– fogalmazott Posobiec az Egyesült Államok elmúlt éveire utalva, utalva Joe Biden elnökségére, amelyet szerinte nem maga Biden, hanem tanácsadói, családtagjai és háttéremberek irányítottak. Felvetette: ha a döntések nem a választott vezetőktől, hanem láthatatlan hálózatokból születnek, akkor már nem demokráciáról, hanem oligarchiáról beszélhetünk. Kovács Zoltán ehhez kapcsolódva hangsúlyozta: ha a népfelség elvét kiszervezik nem választott szereplőknek, akkor a demokrácia kiüresedik.

– utalt az európai politikai elit állandóságára. A vita során szó esett a migrációról, a háborús politika fenntartásáról és a nemzeti identitás védelméről is. Posobiec szerint tudatos stratégia zajlik a nyugati nemzetek „lecserélésére”. Mint fogalmazott:

A beszélgetésből kiderült, hogy a patrióta oldal egyik kulcsproblémája épp az, hogy a globalista politika – miközben populizmussal vádolja ellenfeleit – valójában módszeresen bontja le a demokratikus legitimációt. Kovács szerint a magyar kormány tudatosan dolgozik azon, hogy visszaállítsa a választott politikusok döntési autonómiáját, szemben az uniós intézmények és NGO-k befolyásával.

A panelbeszélgetés bevezetőjében Ernyei Magor, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója történelmi emlékeztetővel kezdte a diskurzust: negyven évvel ezelőtt még a marxista ideológiák uralták ugyanazt a termet, ahol ma patrióták gyűlnek össze. Elsőként Marcin Romanowski kapott szót, akit – ahogy Ernyei fogalmazott – „politikailag motivált boszorkányüldözés” kényszerített Magyarországra. A volt igazságügyi miniszterhelyettes és parlamenti képviselő a CPAC közönsége előtt mondta ki:

Hozzátette, hogy hálával tartozik a magyar kormánynak, amely jogi védelmet biztosít számára, szemben a hazájában tapasztalt üldöztetéssel. Romanowski beszámolt róla, hogy nem kapott méltányos bírósági eljárást Lengyelországban, és úgynevezett „igazságossági alaphoz” kapcsolódó tevékenysége miatt próbálták meghurcolni – annak ellenére, hogy még a politikailag befolyásolt ügyészség sem emelt vádat korrupció vagy személyes haszonszerzés miatt. Mint mondta: egyetlen „bűne” az volt, hogy konzervatívként olyan projekteket támogatott, amelyek keresztény értékeket képviseltek.

Macron, a tétlen

Újabb panelbeszélgetésre került sor, ezúttal Kovács István, Fabrice Leggeri, Ellie Cohamin és Samy Gemayel között. Ezt Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója nyitotta meg, személyes történettel világítva rá, mit jelentenek a határok egy ország életében.

– így mutatkozott be Kovács István. A határok fontosságát egy személyes történettel világította meg, amelyben gyermekeinek próbálta elmagyarázni a schengeni együttműködés lényegét – és azt, hogyan omlik most össze. Mint mondta:

A panelbeszélgetés során Kovács István elsőként Franciaország helyzetéről kérdezte Fabrice Leggerit, az RN európai parlamenti képviselőjét. Leggeri éles kritikát fogalmazott meg Emmanuel Macron francia elnök migrációs politikájával kapcsolatban. Mint mondta, Macron „semmit sem tett” a tömeges migráció megfékezéséért, sőt, kormányzata „csak úgy tett, mintha tenne valamit”.

Gulyás Gergely: Magyarország nem követi a brüsszeli irányt

A Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólalt a CPAC Hungaryn, aki kiemelte, hogy a kormányból csupán ketten vettek részt a rendezvényen. Gulyás szerint azonban a külföldi vendégek már a kormányzati megszólalások nélkül is képet alkothattak Magyarországról, hiszen az elmúlt napokban személyesen is tapasztalatokat szerezhettek.

Alább megtekinthetik kollégánk, Hatlaczki Balázs galériáját a mai eseményről:

Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok;