Vajon mikor merül fel Brüsszelben, hogy szolidaritásból az olajunkat is át kellene engedni a közösségnek?
Fotó: Ronald Wittek
Súlyos energiakrízist okozott Európának az iraki háború. Mindenki az üzemanyagárak emelkedése, és az emelkedés negatív gazdasági hatásai miatt pánikol. Ilyenkor pedig legfontosabb a szolidaritás. Adni a rászorultnak, ha kell, akkor olajat...
Most, hogy a különben teljesen indokolt lakossági félelmek miatt a Kormányinfón is bejelentésre került, Magyarország a gondosan megtervezett tartalékolásnak köszönhetően több hónapon keresztül képes lesz olcsó benzinnel és dízellel ellátni a hazai igényeket, mégiscsak kezdhetünk aggódni. No, nem a hazai ellátásbiztonság miatt, hiszen, mint kiderült, Ukrajna előbb fogy ki a pénzből, mint mi az üzemanyagból, hiába is zárta el Zelenszkij a Barátság kőolajvezeték csapját. Hanem a szolidaritás miatt...
Itt most sokkal inkább lehet probléma, hogy az iráni háború miatt látványosan megindult a pánik az üzemanyagellátás miatt. Egekbe szöktek az árak, az pedig magával hordozza a termékek általános drágulását és az inflációt. Ilyen helyzetben pedig mindig akadnak ravasz brüsszeliták, akik sanda tekintetüket körbehordozzák az európai sakktáblán. Hiszen Európa a szolidaritásra épül, illetve a szolidaritás mindig előkerülő kulcsszó, ha a nyugati államok szorult helyzetbe moralizálják magukat. Ilyenkor pedig szinte már kötelező adnia annak, akinek van. Például olcsó olajból… Ami nekünk pont van.
Az enegiakrízis ismétli önmagát
Történt már hasonló pánik, akkor épp a gázellátás miatt, még az orosz-ukrán háború hajnalán. 2022-ben járunk, az oroszok fokozatosan csökkenteni kezdték az Európába irányuló gázszállítást, de Brüsszel amúgy is elkötelezte magát a leválás mellett. A gyakorlatban ugyanakkor kérdésessé vált, hogyan húzzák ki a telet elegendő gáz hiányában az egyes tagállamok. Brüsszel sietve kidolgozott egy tervet, miszerint a gáztározóit mindenki mihamarabb töltse fel (már, amely tagállamoknak egyáltalán van), emellett csökkentse mindenki a gázfelhasználását 15 százalékkal.
Amikor Timmermans fázni tanította Európát
Frans Timmermans, az Európai Bizottság akkori ügyvezető alelnöke akkor úgy harangozta be a későbbi brüsszeli terveket még 2022 áprilisában, hogy
az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban.
Majd hozzátette, csak vért és könnyeket ígérhet, de "Wir schaffen das!" Ezt is. Úgy fogalmazott,
ez nehéz. Átkozottul nehéz, de lehetséges. Meg tudjuk csinálni, és gyorsan meg tudjuk csinálni. Csak bátorságra és keménységre van szükségünk, hogy elérjük ezt a célt. Ha valaha is volt idő erre, akkor az most van. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban
Adj gázt, putyinbérenc!
Ennek a remek ötletnek volt egy kiegészítése is, amelyet szintén Timmermans fejtegetett egy interjúban, amely szerint,
a Kreml által célba vett tagállamokkal való szolidaritás az egész EU-nak érdeke. A bizottság ezért éppen olyan javaslatokon dolgozik, amelyek azt biztosítják majd, hogy ha történetesen Szlovákia gázellátása veszélybe kerül, azonnal tudni lehessen, hogy melyik gáztárolóba mely csővezetéken keresztül mennyi földgázt bocsássanak rendelkezésére a partnerek.
- Timmermans lényegében arról beszélt, hogy Putyin fegyverként használja a gázcsapot, ilyen esetekben pedig szolidaritásra van szükség. Jelesül Orbán Viktornak, aki Putyin előtt térden csúszva alkudta ki az orosz gázszállítás folytonosságát, kutya kötelessége lemondani az orosz energiáról, ezzel párhuzamosan pedig adni az orosz energiából.
A szolidaritás kötelező
Timmermans ötlete később megjelent az Európai Bizottság hivatalos tervezetében is, amely szerint ahhoz, hogy a 2022/2023-as téli szezont kihúzassa valahogy a közösség, szükség lesz a híres szolidaritásra. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy amennyiben
egy-egy tagállam bajba került volna a gázellátás terén, akkor a többieknek kötelezően ki kellett volna azokat segíteni.
Mint például a Portfolió értelmezte az elképzelést,
ez azt jelenti, hogy ha a környékbeli országok kerülnének bajba, akkor például a magyar kormánynak őket kellene kisegíteni.
Külön érdekesség, hogy akkor a magyar kormány – az erős nyugati kritikák ellenére – exporttilalmat vezetett be.
Kár volt mondani...
Ahogyan most is azt jelentett be, csak éppen az üzemanyagra. Mert nekünk van, de nekünk is kell. Viszont, ha a magyar kormány megint előrelátó volt, hamarosan ismét hallhatunk majd az európai szolidaritásról. Csak az olajkészletünkre vonatkoztatva. Mindez persze annak is függvénye, meddig tart az iraki háború, és hogyan rendeződik vissza a piac. Milyen új feltételekkel. Lehet, hogy Európa ismét rászorul majd az orosz energiára, és visszavesz az orosz szankciókból a gazdasági túlélése érdekében. Erről még biztosat nem lehet tudni. Ami biztos, hogy nekünk most van tartalékolt olajunk. Amiről lehet, hogy kicsit elhamarkodott volt a Kormányinfón ilyen nyíltan beszélni. Brüsszelben ugyanis azonnal egy szó hasított a bürokraták fejébe: szolidaritás.
