Itt mindenki meghülyült? - Kis János már a proletárdiktatúra bevezetésén agyal
Kis János és Orbán Viktor a Szétszakadt Magyarország képkockáin.
Kis János, az SZDSZ egykori alapítója nagyinterjút adott a 444 áltudományos bulvároldalának, melyben azon lamentál, hogy hogyan kellene kirúgni a teljes Alkotmánybíróságot és az összes közjogi méltóságot.
A fenti grafika a Szétszakadt Magyarország című filmünkhöz készült, s azt ábrázolja, amint 1988. június 16-án egyszerre verik a rendőrök Kis Jánost, az SZDSZ és Orbán Viktort, a Fidesz alapítóját a Batthyány-örökmécsesnél (a téma a dokumentumfilmben az 5. percnél kezdődik). A rendszerváltó filozófus azóta szimpla puccsistává züllesztette magát, s 444 Qubit oldalának oszt tanácsokat arról, hogy Magyar Péter miként tudná elegánsabban lemészárolni a fékek és ellensúlyok teljes rendszerét.
Mint ismert, Magyar a teljesebb szeretetország jegyében nemcsak a köztársasági elnököt, de a Kúria és az Országos Bírói Hivatal, valamint az Alkotmánybíróság elnökét, a Legfőbb Ügyészt, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, továbbá a Médiahatóság elnökét is megfenyegette és azonnali távozásra szólította fel. Kis most így okoskodik a Soros-lapban:
A magam részéről azt a megoldást tartom vállalhatónak, amelyik nem rosszhiszemű, ugyanakkor nem nyúl bele elhamarkodottan az államszervezet alkotmányos felépítésébe. Ez közvetlenül a mandátumok visszavonásának valódi indokára építene. Az Alaptörvényt kiegészítené egy egyetlen alkalomra szóló szabállyal, mely a végrehajtása után mindjárt hatályát is veszítené. Ez a szabály felsorolná azokat a közjogi tisztségeket, melyek betöltőinek megbízatása megszűnik. Indoklása a jogállami intézmények erkölcsi integritásának és autoritásának érdekére hivatkozna, arra tehát, amiről az imént beszéltünk, záró rendelkezései között pedig leszögezné, hogy végrehajtása idején a megbízatás időtartamára és megszűnésének módjára vonatkozó, hatályos szabályok szünetelnek. Ez kétségkívül kivételes intézkedés, de igazolják a demokratikus jogállamhoz való visszatérés kivételes körülményei és szükségletei.
Az Alkotmánybíróságnak ma 15 tagja van, akik a legkülönfélébb hátországgal és szakmai előélettel bírnak. Jónéhányuk inkább a baloldali értékrendhez sorolható. Döntéseiket konszenzussal vagy többségi határozattal (kisebbségi vélemény megfogalmazása mellett) hozzák meg, tehát semmiféle alkotmányos, morális, jogi indoka nincs mindannak, amiről Magyar Péter és Kis János hablatyol.
Teljhatalmat akar a Tisza
Szimpla politikai bosszúval állunk szemben, a Tisza-kormány ugyanis teljhatalmat akar és nem tűr el semmiféle gátat ennek kiépítésében. A rendszerváltó ikon pedig - szégyenszemre - asszisztál ehhez az őrülethez.
Ebben az interjúban is elhangzik a Fidesz-KDNP-s kétharmados többség egyetlen efféle húzása: Baka András főbíró idő előtti menesztése az új Alaptörvénnyel, melynek bevezetése 2011-ben együtt járt a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztének kettéosztásával: onnantól ugyanis a Kúria elnöke a jogalkalmazásért, míg az Országos Bírói Hivatal elnöke a bírók foglalkoztatásáért felel. Valódi államreform történt tehát, ráadásul a Kúria élére a jobboldali elhajlással a legkevésbé sem vádolható Darák Péter került. Ezzel szemben a tiszások szimplán csak ki akarják rúgni a közjogi méltóságokat, aminek megindoklására Kis János is csak zöldségeket tud felhozni az interjúban. Mégis úgy látja, némi furfanggal simán átvihető az ügy.
Persze jó kérdés, hogy mi szükség van egyáltalán bármiféle alkotmányozásra, miért nem hozzák vissza mindjárt a Munkásőrséget és vezetik be a proletárdiktatúrát? Bár a vén Kis Jánoson elég hülyén festene a csukaszürke uniformis.
