Magyar Világ 1938–1940 – A Horthy-kor utolsó békeéveiről nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban

A kommunista történetírás által máig elhazudott és bemocskolt Horthy-korról, azon belül Magyarország második világháború előtti utolsó békeéveiről szóló kiállítás nyílt Magyar Világ 1938–1940 címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Kodolányi János Egyetem és a Magyarságkutató Intézet közreműködésében létrejött tárlat megnyitóján beszédet mondott prof. dr. Kásler Miklós miniszter is.

TRIANON A KIINDULÓPONT

Trianonban olyan állapotba hozták Magyarországot, hogy életképtelen legyen, de az ország életben maradt, sőt, kultúrája olyan mértékben virágzott, mint azelőtt soha: elég Bartókra, Kodályra, az első magyar Nobel-díjakra, Klebelsberg reformjaira vagy a műszaki és természettudományos eredményekre gondolni

– emlékeztetett a megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Mint hozzátette, mindeközben a magyar nemzet gondoskodott az elszakított nemzettestekről is.

Magyarország 1938-ban rendezte meg a Szent István-emlékévet, adott otthont az Eucharisztikus Világkongresszusnak, és ekkor kezdődött meg a békés revízió is

– idézte fel a miniszter. Kásler Miklós kiemelte: a trianoni határokat békés úton sikerült “feltörni”, ennek köszönhetően pedig 3,3 millió magyar került vissza, hozzáfűzte azonban azt is: az utolsó békeévekben már nagyon sokan érezték, hogy egy minden addiginál nagyobb kataklizma közeleg.

Eddig nem mutatta be ezt a korszakot önálló kiállítás, pedig érdemes megismerni az ekkor élt emberek gondolkodását, motivációit, erkölcseit

– mondta el Kásler Miklós.

SZOCIALISTA TÖRTÉNETÍRÁS ÉS A VALÓSÁG

Szabó Péter, a Kodolányi János Egyetem rektora arra emlékeztetett, hogy a két világháború közötti időszakot a szocializmus idején egyértelműen rossz színben mutatták be, a kiállítás ezért ezt a képet szeretné ellensúlyozni. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója közölte, hogy ez az első kiállítás, amelynek szervezésében intézete részt vesz, előkészületben van azonban már a második tárlatuk is.

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója köszöntőbeszédében kitért arra, hogy jelentős eredménynek tartja az Intézet munkájában a kiállítás megrendezését. Fotó: MTI/Mónus Márton

Nyári Gábor kurátor az MTI-nek elmondta: céljuk az volt, hogy a látogató egyfajta időutazáson vehessen részt az 1938–40 közötti évekbe, megtapasztalhassa, hogy milyen lehetőségek álltak Magyarország előtt, mielőtt belesodródott volna a második világháborúba. Ezt az időszakot természetesen nem lehet bemutatni Trianon nélkül, a kiállítás ezért kitér az 1920-as békekötés következményeire, és hogy ebből a tragédiából a magyarság miként tudott talpraállni.

Életképek a Magyar világ 1938–1940 című kiállításból. A tárlat betekintést nyújt a 80 évvel ezelőtti Magyarország mindennapjaiba. Fotó: MTI/Mónus Márton

Mint hangsúlyozta, nem száraz ismeretátadásra törekedtek, hanem felépítették például a kormányzói különvonat vagy egy visszacsatolt város mását, de a magyar film Karády Katalin, Jávor Pál, Muráti Lili jelezte aranykorába is moziterem repíti vissza a látogatót. A kiállítás bemutatja azonban az árnyoldalakat is, például a parasztság megoldatlan helyzetét, és nem feledkezik arról sem, hogy 1938-ban Magyarország közvetlenül határos lett a nemzetiszocialista Németországgal, és hogy ebben az időszakban fogadták el az első két zsidótörvényt – számolt be Nyári Gábor a 2020. március 15-ig látogatható tárlatról.

Forrás: MTI