A kommunista történetírás által máig elhazudott és bemocskolt Horthy-korról, azon belül Magyarország második világháború előtti utolsó békeéveiről szóló kiállítás nyílt Magyar Világ 1938–1940 címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Kodolányi János Egyetem és a Magyarságkutató Intézet közreműködésében létrejött tárlat megnyitóján beszédet mondott prof. dr. Kásler Miklós miniszter is.
TRIANON A KIINDULÓPONT
Trianonban olyan állapotba hozták Magyarországot, hogy életképtelen legyen, de az ország életben maradt, sőt, kultúrája olyan mértékben virágzott, mint azelőtt soha: elég Bartókra, Kodályra, az első magyar Nobel-díjakra, Klebelsberg reformjaira vagy a műszaki és természettudományos eredményekre gondolni
– emlékeztetett a megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Mint hozzátette, mindeközben a magyar nemzet gondoskodott az elszakított nemzettestekről is.
Magyarország 1938-ban rendezte meg a Szent István-emlékévet, adott otthont az Eucharisztikus Világkongresszusnak, és ekkor kezdődött meg a békés revízió is
– idézte fel a miniszter. Kásler Miklós kiemelte: a trianoni határokat békés úton sikerült “feltörni”, ennek köszönhetően pedig 3,3 millió magyar került vissza, hozzáfűzte azonban azt is: az utolsó békeévekben már nagyon sokan érezték, hogy egy minden addiginál nagyobb kataklizma közeleg.
Eddig nem mutatta be ezt a korszakot önálló kiállítás, pedig érdemes megismerni az ekkor élt emberek gondolkodását, motivációit, erkölcseit
– mondta el Kásler Miklós.
SZOCIALISTA TÖRTÉNETÍRÁS ÉS A VALÓSÁG
Szabó Péter, a Kodolányi János Egyetem rektora arra emlékeztetett, hogy a két világháború közötti időszakot a szocializmus idején egyértelműen rossz színben mutatták be, a kiállítás ezért ezt a képet szeretné ellensúlyozni. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója közölte, hogy ez az első kiállítás, amelynek szervezésében intézete részt vesz, előkészületben van azonban már a második tárlatuk is.
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója köszöntőbeszédében kitért arra, hogy jelentős eredménynek tartja az Intézet munkájában a kiállítás megrendezését. Fotó: MTI/Mónus Márton
Nyári Gábor kurátor az MTI-nek elmondta: céljuk az volt, hogy a látogató egyfajta időutazáson vehessen részt az 1938–40 közötti évekbe, megtapasztalhassa, hogy milyen lehetőségek álltak Magyarország előtt, mielőtt belesodródott volna a második világháborúba. Ezt az időszakot természetesen nem lehet bemutatni Trianon nélkül, a kiállítás ezért kitér az 1920-as békekötés következményeire, és hogy ebből a tragédiából a magyarság miként tudott talpraállni.
Életképek a Magyar világ 1938–1940 című kiállításból. A tárlat betekintést nyújt a 80 évvel ezelőtti Magyarország mindennapjaiba. Fotó: MTI/Mónus Márton
Mint hangsúlyozta, nem száraz ismeretátadásra törekedtek, hanem felépítették például a kormányzói különvonat vagy egy visszacsatolt város mását, de a magyar film Karády Katalin, Jávor Pál, Muráti Lili jelezte aranykorába is moziterem repíti vissza a látogatót. A kiállítás bemutatja azonban az árnyoldalakat is, például a parasztság megoldatlan helyzetét, és nem feledkezik arról sem, hogy 1938-ban Magyarország közvetlenül határos lett a nemzetiszocialista Németországgal, és hogy ebben az időszakban fogadták el az első két zsidótörvényt – számolt be Nyári Gábor a 2020. március 15-ig látogatható tárlatról.
Forrás: MTI
Éva nagyi
2020-03-03 at 14:45
Én kötelezném a történelem szakos tanárokat a kiállítás megnézésére ha igazgató lennék az iskolában.1 töri óra helyett elmehetne az osztály a kiállítást megnézni és 1 másik órán megbeszélni a látottakat.A történelem tanárok szemléletét változtatni kell!!!
Karcsi bácsi.
2019-12-07 at 09:41
Valóban ezt a kiállítást be kellene mutatni az ország nagy városaiban !
Károly
2019-12-07 at 07:51
A kiállítás, mikor látható, Egerben?????????????
Az egriek is szeretnék látni a tényeket, igazságot.
A fiatalok is ismerjék, tudják meg, miben vezette félre, hazudott, történlemet tanítójuk.
Tisztelt Lisztóczki e témával is ideje lenne már a verbális felvezetésekről, áttérni, a kézzelfogható valóság bemutatására is.
polizza
2020-01-24 at 19:54
Egyetértek.
75 év után végre a fiatalok, de az idősek is tudják meg az igazságot!
Akik háború utáni iskolások, nekik már nem az igazságot tanították.
Sokaknak a szülei és így az utódok is, tömegek, még manapság is annak a hazugságnak tudatában élnek, amit a balosok előadtak nekik évtizedeken keresztül.
És annak érdekében tanították azt amit, hogy az erőszakos és aljas, pusztító hatalomátvételüket megindokolják, azt az emberek előtt szükségesnek és megalapozottnak állítsák be. Ezért mondták el a Horthy korszakot úgy teljes egészében minden rossznak.
És rosszat nekik, a csupa jóknak le kellett váltaniuk.
Ha azonban mindenki tudja az igazat, és ki is meri mondani, akkor talán nem vártak volna 56-ig az emberek.
csakafidesz
2019-12-06 at 21:49
Nos igen. Horthy a háború kitöréséig kifejezetten jó irányba vitte a megcsonkított országot. Csak a Horthy korszak első 20 éve alatt többet fejlődött Budapest, mint Demszki 20 éve alatt, dacára az óriási veszteségnek.
csakafidesz
2019-12-06 at 21:51
Sőt, bármeliyk történelmi kort vesszük, átlagban 20 év alatt jóval többet fejlődött Budapest, mint Demszki alatt. Ugyanis itt soha annyi pénzt nem loptak még az elmúlt századok alatt, mint a 4. metró ürügyén.
laura
2019-12-06 at 17:31
Fejlődés mint a Kiegyezés után.Csak már csonkán.
nemzeti
2019-12-06 at 17:28
Ezt az időszakot és az ezt megelőző éveket MAGYARORSZÁG egyik aranykorának
kell nevezni.
Logikus
2019-12-06 at 16:24
Így van, Horthy Miklós volt az aki visszaszerezte az elrabolt területeket és a magyarokat és fejlődésnek indította az országot és számtalan jóléti intézkedést vezetett be.