Vona tényleg a baloldaliak szavazataira hajt
Okos emberek szerint a 21. század politikai csatáit nyelvi szinten vívják. Személyes névmások modernizálása, könyvek újraírása, ki nem mondható szavak listázása mind erre mutat, de hát mi, magyarok messze vagyunk még ettől. Jobban mondva, nálunk nemigen lehetne ilyen csatákat vívni, mivel nyelvünk roppant progresszív és irodalmi klasszikusainkban is ritkán található dehonesztáló jelző az afrikai származású amerikaiakra nézve. Van viszont rendőrpasszívunk. Szüleink korosztályának a legnagyobb felismerése a 89'-90' események közepette az volt, hogy lehet értelmesen is beszélni. A kommunisták imádták az olyan remekbe szabott mondatokat, mint "a rendőrség állományába tartozó, feladatcentrikusan képzett kutya hangjelzéssel kíséretében haladt a tett helyszíne felé". Aztán jöttek a kócos fiatalok, nameg a régi elvtársak nyugati egyetemeken képzett gyerekei, és megdöbbentő módon képesek voltak magyar nyelven, közérthető mondatokat megfogalmazni. Nyilván ez mélységesen felháborította a Munkásőrségtől frissiben leszerelt alkoholistákat, ők abban a világban szocializálódtak, ahol a munkás-paraszt származású ember többszörösen összetett mondatokkal bizonyítja, hogy ő már a szocialista embertípus megtestesítője, maga mögött hagyta eredeti alépítményének felépítményét. Vona Gábor most őket szólítja meg, amikor
ilyeneket mond:
"Az amerikai-orosz párbeszéd erősödése és javulása az egész világnak és nekünk, magyaroknak is jó hír."
Igen, erősödik a párbeszéd... A folyamatok jó irányba haladnak... A nemzetközi helyzet visszafokozódik... Avagy: Vona hangjelzés kíséretében halad a néppártosodás iránya felé
