Pesti Srácok

A kémper, avagy számoltatunk elfele

A kémper, avagy számoltatunk elfele

Történtek ám még érdekes dolgok a német választások árnyékában. Például a tekintetes magyari bíróság felmentette a Szilvásy Györgyöt, a Laborc Sándort és a Galambos Lajost a kémperben. Jogerőst. Kedves olvtársaink tudják a sajtóból, hogy a kémper az volt, amikor az orosz titkosszolgálat bolgárnak álcázva betechnikázta az akkori NBH-t és utána még le is hazugságvizsgálta a munkatársakat, azután kutatandó, ki a Fidesz embere.

Szilvásy, Laborc, Galambos… micsoda korszak, micsoda nevek! Daliás idők voltak, olyan idők, amikor a most ellenzéki ballibák még nagyon is szerették az oroszokat, amikor el akarták adni a MOL-t, s a teljes kormányzat, Gyurcsányostól,

Totó kutyástól

, ennek lendületesen és ütemesen tapsolt. Szóval volt ez az elszámoltatás nevű izé. Azért tehát nem jár elszámolósdi, hogy valaki az orosz titkosszolgákat beengedi a magyarokhoz, betechnikázgatnak ezt-azt, majd hazugságvizsgálatnak vetik alá az állományt.

Ez az állomány a magyar kémelhárítás volt, aminek elméletileg orosz kémeket is el kell hárítania.

PestiSracok facebook image

Nyilván azért voltak itt az oroszok, hogy mintegy vakcinaként felkészüljenek a mi kémelhárítóink belőlük. Hogy aztán később majd élesben tudjanak ellenállni. Legyengített technikát hozhattak, nem is volt igazi. Nos, szóval nem tudhatjuk, mennyire volt igaz a sajtóban szivárgó történet, merthogy titkosították. Ám, ismerve a kormányzati nyilatkozatokat – elképzelhető, hogy felülvizsgálják a titkosítást – hogy egy klasszikust idézzek, „igény, az volna rá.” Ám ha ez így igaz, ahogy volt, akkor ez ugye nettó kémkedés. Ha pedig nettó kémkedés történt, ahogyan a kedvenc szereplőnk, Laborc tábornok Portikkal – a címeres, hétpróbás gazemberrel is találkozott, a papírok szerint, kíváncsi vagyok ez mikor nem lesz igaz – akkor vajh mi indokolta az immár közel évtizede zajló perben a felmentő ítéletet? Egy kis történeti

visszatekintés:
  1. Először elítélték őket.
  2. Majd eljárási szabálysértések alapján új eljárás kezdődött,
  3. ezután felmentették őket elsőfokon, bűncselekmény hiányában.
  4. Majd jogerősen másodfokon is.

Szóval a magyar királyi bíróságok igen sokarcúak, ha szabad használni, Janus-arcúak ítélkezési gyakorlatukban. De mit várunk attól a bíróságtól, amelyik egy tömeggyilkost (l. Biszku Béla bácsi), akiről a történész szakma vérkomcsijai is úgy vélik, hogy tömeggyilkos volt, nem bírt elítélni? S mégis, hogy működik egy rendszer, amelyik minden körülmények között védi tagjait, még azokat is, akik már a nyilvánvalóbbnál nyilvánvalóbban hazaárulást követtek el? (Ha igazak a sajtóhírek, persze, tegyük hozzá!) Úgy működik, ahogy működik. A jelek szerint itt még a hazaárulókat és a tömeggyilkosokat se bírják elítélni. Gratulálunk, telitalálat.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.