A várakozásnak megfelelően olyan karcos lett a magyar és a finn miniszterelnök közös sajtótájékoztatója, amilyet csak megengednek a diplomácia szabályai. Vágni lehetett a feszültséget a Jacques Chirac egykori francia elnök temetése miatt késő estére tolódott eseményen. Antti Rinne részéről a jogállamisághoz kötött uniós támogatásokról szólt az előadás, Orbán Viktor viszont rámutatott, hogy egyrészt nincs is erről igazi javaslat, csak szlogenek, másrészt semmi jót nem ígér, ha elkezdik összeméricskélni az uniós országok jogállamiságait. A magyar miniszterelnök azt is megerősítette, hogy Trócsányi László helyett új személyt jelöl az EU bővítési biztosi tisztségre.
Illedelmes vendéglátóként Orbán Viktor nem az ellentétekről beszélt a saját idejében, a jelenlévő finn újságírók révén viszont biztosak lehettünk benne, hogy nem lesz oldott a hangulat. A magyar kormányfő a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mértékének és összetételének javításáról beszélt, és kiemelte, hogy energiaügyben mindkét ország szerint az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra kell építeni a jövőt. Orbán Viktor megismételte, hogy 2030-ra karbonmentes lesz a magyar energiatermelés 90 százaléka, hozzátéve, hogy a vállalás teljesítése évekre is le van bontva, így biztosan be tudjuk tartani.
Antti Rinne elsősorban az EU soros elnökségét ellátó, és ebben a minőségében a Magyarország ellen megindított 7-es cikkely szerinti eljárást továbbgörgető politikusként jött Budapestre, Orbán Viktor mégsem élezte az ellentéteket. Az új Európai Bizottságról szólva az eddiginél sikeresebb öt év levezényléséről és a konfliktusok helyett az egyetértéses ügyek kidomborításáról beszélt. Végül gratulált a magyar jogállamiságot méricskélő finn kollégájának „a magabiztos választási sikerhez”. A finn szociáldemokraták áprilisban mindössze 17,8 százalékkal, két tized előnnyel nyerték meg a választásokat, így félreérthetetlen volt a harmadik kétharmados többségű megbízatását töltő Orbán Viktor üzenete.
A harmadszor kétharmados felhatalmazással kormányzó Orbán Viktor gratulált a finn miniszterelnöknek a két tizedes, „magabiztos” választási sikerhez. Fotó: Horváth Péter Gyula
Nincs javaslat, csak szlogenek
A finn kormányfő viszont nyíltan beszélt arról, hogy a jogállamiság elveinek betartásához kötné az uniós finanszírozást, amiről szeretné, ha októberben az Európai Tanács is megállapodásra jutna. Ehhez kapcsolódó újságírói kérdésre Orbán Viktor érzékeltette, hogy az ötlet uniós és tagállami támogatói valójában csak hangulatot keltenek a szakmai és a politikai munka elvégzése helyett. Emlékeztetett, hogy a támogatások jelenleg is feltételhez vannak kötve, hiszen ha egy ország nem tud jól gazdálkodni ezekkel a pénzekkel, akkor felfüggeszthetik a kifizetéseket. Mint mondta, leírt, kiérlelt javaslatot nem lát a jogállamisághoz kötéssel, csak politikai szlogeneket.
Nem vagyok az ellen, hogy újra feltaláljuk a kereket
– jelentette ki, de azt javasolta finn kollégájának, hogy tárgyaljanak erről tovább a részletek meghatározásához.
A jogállamiság tekintetében Magyarország és Finnország közt alkalmazott kettős mércére vonatkozó kérdésre Antti Rinne pátoszos előadásba kezdett az európai értékekről, a békéről, a stabilitásról, az egyenjogúságról és az emberi jogokról, és a végére már valószínűleg ő maga sem emlékezett a kérdésre. Orbán Viktor viszont nem kerülte meg a magyar jogállamiságra vonatkozó finn újságírói kérdést, hanem elmondta, hogy nálunk a jogállamiság nem jogi, hanem becsületbeli kérdés, miután nekünk nem volt olyan szerencsénk, mint a finneknek, mert a második világháború után megszálltak minket, és diktatúra volt nálunk több, mint negyven évig.
Amikor kérdőre vonnak bennünket, vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor belelépnek a becsületünkbe. Javaslom, hogy ezt jól gondolják meg. A nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy az egyik ország sértegetheti a másikat. Tények és bizonyítékok nélkül nem vádoljuk meg egymást
– foglalta össze az elmúlt évek Magyarországgal szembeni uniós politikájának tömör bírálatát.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Nem vezetnek jóra az egymás mellé tett jogállamiságok
Orbán Viktor hozzátette, hogy nagyon nehéz például a magyar és a finn jogállamiságot összemérni, mert különböző történelmek, különböző jogi megoldások vannak, és nem kéne eljutni oda, hogy miniszterelnökök vagy uniós tisztviselők egy másik országba látogatnak, hogy ott fejmosást tartsanak a jogállamiság mibenlétéről.
Abból sok minden lesz, de európai egység nem
– mondta, világossá téve, hogy Közép-Európában a demokrácia, a sajtószabadság, az alkotmányosság nem politikai játék, hanem becsületbeli ügy, amelyet nem szabadna politikai fegyverként használni Magyarország ellen.
De persze, ha szükséges, küzdeni fogunk, mert az ember küzd a becsületéért
– érvelt.
A Magyar Nemzet újságírója (egybecsengően Bayer Zsolt tegnapi vezércikkével) megkérdezte a finn miniszterelnöktől, hogy helyén valónak tartja-e azt a kettős mércét, amelyet a jogállamiság kérdésében Magyarország és Finnország megítélésében alkalmaznak, mire Antti Rinne kitérő választ adott.
Ha az EU alapjaira gondolunk, azokra az elvekre, amelyek békét, stabilitást és jólétet teremtettek a kontinensen, akkor látjuk, központi szerepe van az értékrend alapjainak, az emberi jogoknak, az egyenjogúságnak és a jogállamiságnak. Ötszázmillió ember közös ereje ezen alapszik, és erős közös akaratunk van
– fejtegette a skandináv politikus.
A jogállamiságot firtató újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: hazánkban becsületbeli ügy ez a kérdés, és elutasítjuk, hogy kioktassanak minket ebben a tekintetben. A miniszterelnök szerint ma is van megfelelő mechanizmus az unióban a költségvetési források visszatartására a jogállamiság sérülése esetén, és csak kiforrott, konkrét javaslatokról tárgyalna ebben a kérdésben, a politikai fegyverként belengetett kondicionalitást pedig elutasítja.
Bayer Zsolt a találkozó előtt 7 kérdést célzott a finn kormányfőnek a Magyar Nemzetben.
1. Nem veszélyezteti-e a finn jogállamiságot, hogy Finnországban nincs alkotmánybíróság, hanem a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el a normakontrollt?
2. Mi a helyzet a számi kisebbséggel? Rendjén van-e, hogy a finn Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság olyan döntést hozott, amely sértette a számik önrendelkezési jogát?
3. Az előzővel szoros összefüggésben: miért van Finnországban elkülönült közigazgatási bíróság, ha Magyarország ellen eljárást indítottak azért, mert vissza akartuk állítani a közigazgatási bíráskodást, amely egyébként a magyar közjogi hagyományok szerves része volt, és a kommunisták szüntették meg?
4. Nem aggályos-e, hogy Finnországban a bírákat az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, továbbá a bíróságok központi igazgatása az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik? Nem sérti ez a hatalmi ágak szétválasztásának elvét?
5. Mit szól ahhoz, hogy az EU 2019-es igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás hatékonyabb és progresszívabb, mint a finn?
6. Nem érzi-e aggályosnak, hogy európai összehasonlításban Finnországban kiemelkedően magas a rasszista indíttatású, a kapcsolaton belüli és a nők elleni erőszakos cselekmények száma?
7. Nem ad-e okot aggodalomra ön szerint az, hogy a finn média a pluralizmusa és tulajdonosi hátterének átláthatósága szempontjából meglehetősen kritikus állapotban van, miképpen ugyanilyen kritikus állapotban van a szerkesztői szabadság, amelyet a tulajdonos tetszése szerint befolyásolhat? Mit szól ahhoz, hogy csak a Sanoma-portfólió egyedül eléri és befolyásolja a finn lakosság kilencvenöt százalékát?
Új biztost jelöl Magyarország
Újságírói kérdésre Orbán Viktor megerősítette, hogy Ursula von der Leyen megkérte őt egy másik biztos jelölésére, miután Trócsányi Lászlót másodszor is leszavazta az Európai Parlament jogi bizottsága. A miniszterelnök kiemelte, hogy Trócsányi László volt a Fidesz-KDNP EP-listavezetője, és aligha van még egy biztosjelölt, aki mögött 53 százalékos támogatottság állna; ennek ellenére elfogadta a bizottság elnökének kérését. Az új jelölt a délutáni híreknek megfelelően Várhelyi Olivér, Magyarország eddigi EU-nagykövete. Orbán Viktor hozzátette: nem megy bele abba, hogy a magyar nép helyett az Európai Parlament válogasson a magyar politikusok között, így csak egy technokratát tud jelölni, és nem politikai jelöltet. Egyúttal azt is elmondta, hogy a változás a portfóliót nem érinti: Magyarország kapta a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosi tisztséget.
További kérdésre, amely azt firtatta, hogyan kerülhettek Orbán Viktor vejéhez uniós források, mit lehet tenni az ilyesmi megakadályozására, és miként lehetne ezeket visszavonni, a magyar miniszterelnök egyszerűen annyit válaszolt, hogy a finn újságíró nem mond igazat, fake news-t közöl.
Helyszíni tudósítás és fotók: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS