Pesti Srácok

Magyarország menekültügyi rendszerét méltatta az Európa Tanács

Magyarország menekültügyi rendszerét méltatta az Európa Tanács

Elismerését fejezte ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa Magyarországnak az Ukrajnából menekülők számára nyitott határpolitikája, valamint méltányos és hatékony menekültügyi rendszere miatt, ugyanakkor aggodalmának adott hangot, amiért véleménye szerint a magyar szabályozás az unión kívüli országokból érkezőket és az érvényes személyazonossági okmányok nélkülieket kizárja az ideiglenes védelmi rendszerből.

Dunja Mijatovic Pintér Sándor belügyminiszternek címzett, kedden közzétett levelében – amellett, hogy mélységes elismerését fejezte ki a magyar hatóságok és a magyar emberek által az Ukrajnából menekültek befogadása során tanúsított szolidaritásért és nagylelkűségért – azt írta: ismeretei szerint az Ukrajnából menekülők túlnyomó többsége csupán átutazott Magyarországon, és június 1-ig mindössze mintegy 23 ezer ideiglenes védelem iránti kérelmet nyújtottak be az országban. Szavai szerint ez meglehetősen csekély hányadát teszi ki annak a csaknem hétszázezer ukrajnainak, akik érkezését ugyanebben az időszakban a magyar hatóságok jelentették, továbbá – mint írta – aggodalomra ad okot, hogy a menekülők esetleg nem kapnak kellő tájékoztatást a számukra járó védelmi lehetőségekről. Közölte továbbá, hogy számos panasz érkezett a roma jogvédő szervezetektől a határ menti településeken és Budapesten, az átmeneti szállásokon és a humanitárius segítségnyújtás során tapasztalt, romákat ért diszkriminatív viselkedés miatt.

– fogalmazott. Az emberi jogi biztos arra kérte a magyar hatóságokat, hogy ismerjék el, értékeljék és minden lehetséges módon támogassák a menekülteket segítő, számukra tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtó civil szervezeteket annak érdekében, hogy minden rászoruló megfelelő ellátást és segítségek megkaphasson. Mijatovic mélységesen aggasztónak nevezte egyes unión kívüli országok állampolgárainak és az érvényes személyazonossági okmányok nélkülieknek a helyzetét, akiket – mint írta – a magyar szabályozás kizár az ideiglenes védelmi rendszerből, és akiknek a 2015 szeptemberében bejelentett tömeges migrációs válsághelyzet miatt nincs lehetőségük nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani Magyarországon. Véleménye szerint a számukra biztosított humanitárius tartózkodási engedély nem szolgál előnyökkel, és nincs jogbiztonságuk. A jelenlegi jogszabályi keretek ugyanis arra köteleznék az ilyen embereket, hogy Kijevbe utazzanak, és időpontot kérjenek az ottani magyar nagykövetségen, hogy bejelentsék magyarországi menedékkérési szándékukat, ha nem utasítják ki őket Szerbiába – írta az emberi jogi biztos.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Mijatovic sajnálatosnak és problematikusnak nevezte a magyar kormánytisztviselők retorikáját is, amely – véleménye szerint – az ukránokat igazi menekültként tartja számon, amíg az atrocitások és háborúk elől máshonnan menekülőket gazdasági bevándorlóként.

– írta levelében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Forrás: MTI; Fotó: AP Photo/Darko Bandic

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.