Pesti Srácok

Magyarországon a legolcsóbb az áram és a földgáz az EU-ban

Magyarországon a legolcsóbb az áram és a földgáz az EU-ban

Az EU-tagállamok közül Magyarországon fizet a legkevesebbet a lakosság az áramért és a földgázért – közölte az MTI-vel pénteken a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Az összehasonlítás szerint az elmúlt három évben a földgáz átlagára harminckét hónapon át, a villamosenergia tizenhat hónapon át Magyarországon volt a legalacsonyabb, így 2021 januárjában is. Budapesten ekkor a földgázért kilowattóránként 2,82 eurócentet, a villamosenergiáért kilowattóráként 10,43 eurócentet kellett fizetni. A gáz a svéd fővárosban a legdrágább, a belföldi árnál 8,2-szer magasabb, míg Bécsben 2,6-szor, Pozsonyban 1,6-szor drágább. Az áramért a legtöbbet a berliniek fizetik, a budapesti 3,25-szörösét. Bécsben 2,1-szeres, Pozsonyban 1,7-szeres a különbség. Budapesten vásárlóerő-paritással számolva is kedvező a lakosság helyzete. Ez alapján az áram és a gáz jelentette terhek a legalacsonyabbak közé tartoznak, míg a kétkeresős háztartások fogyasztási költségének és jövedelmének hányadosa alapján a magyar főváros a középmezőnybe került. A végfelhasználói árakat a szolgáltatók és szabályozó hatóságok adatai alapján hasonlították össze – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.