Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője az Európai Parlament amerikai delegációs csoportjának tagjaként az Egyesült Államok Kongresszusának keddi meghallgatására juttatta el a magyar jogállamisággal kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben a jogállamiság és a külpolitika tekintetében összesen 18 területen tájékoztatta a Magyarországon jelen levő problémákról; szó esett többek között a médiaszabadságról, a civil szervezetek vagy éppen a CEU „ellehetetlenítéséről” és a növekvő „orosz befolyásról” is. A Momentum képviselője még javaslatokat is mellékelt a levele mellé; ennek egyik eleme, hogy a NATO kényszerítse ki (!) a magyar jogállamiság általuk elképzelt normáit. Azonban az, hogy külföldi beavatkozást kér saját hazája ellen, mégsem újdonság a momentumosoktól: Cseh Katalin párja, Berg Dániel egyszer már próbálkozott nemzetközi segítséget kérni a magyar kormány ellen.
Berg Dániel már többször került a figyelem fókuszába: a rejtélyes amerikaira a „Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában” cikksorozatunkban is felhívtuk a közvélemény figyelmét (itt és itt), csakúgy, mint a Momentum nemzetellenes mozgolódására. A momósokról a legtöbben azt gondolják, hogy a semmiből robbantak be a politikai életbe, a valóság azonban ennél jóval összetettebb: ha górcső alá vesszük tevékenységüket, megalakulásuk körülményeit és magukat a tagokat, egy külföldi érdekek által mozgatott szervezet képe rajzolódik ki előttünk.
Talán nem meglepő a nagy nemzetközi szerveződés, ha megnézzük, hogy a párt alapító tagja, Cseh Katalin (született: Montréal, 1988. június 29. –) 2012 júniusa és 2016 szeptembere között a Liberális Fiatalok Egyesületének (LiFE) nemzetközi kapcsolattartója volt, amelynek keretein belül az ő feladatai közé tartozott a külföldi partnerszervezetekkel való kapcsolattartás és kapcsolatfelvétel, illetve a nemzetközi csereprogramok és képzések szervezése. 2013 júniusa és 2014 szeptembere között az International Federation of Liberal Youth (elnök: Ahmad Al Rachwani) fehérorosz programjának trénereként workshopokat és képzéseket szervezett belarusz és ukrán aktivisták számára. Később egyébként ezek az aktivisták vandálkodtak a kijevi Majdan téren, ahol a diktatúrát akarták lebontani minden eszközzel.
Párja, Berg Dániel szintén külföldön született, bár nem Kanadában, mint Cseh Katalin, hanem New Yorkban. Az egyetlen elnökségi tag, akinek az életrajza sehol sem elérhető, sőt, a róla szóló Wikipédia-cikket is törölték. Berg egyébként a CEU-tüntetéseken vállalt először aktívan nyilvános szereplést, majd alig két hónap múlva már annak a hivatalos küldöttségnek volt a tagja, amely Washingtonban jelentett a magyar demokrácia „katasztrofális helyzetéről”. Sőt, Berg azt próbálta megértetni az amerikai külüggyel – és a nem hivatalos kormányszervekkel –, hogy ez bizony nemcsak egy kis ország belügye, hanem olyan súlyos jogtiprás és diktatúra, amit nem nézhetnek tétlenül. Ez pedig vajon mit is jelent a diplomáciai virágnyelven? Beavatkozást.
Berg Dániel, Medzibrodszky Alexandra és Fodor Éva, a CEU delegációjának tagjai, valamint Nancy Pelosi – jobbról a második –, az amerikai képviselőház demokrata képviselőcsoportjának vezetője
Berg egy 2017-es interjúban elmesélte, hogy amerikaiként (!) nagyon fontosnak érezte, hogy „az üzenetet eljuttassuk Washingtonba”. Ennek érdekében pedig szenátorokkal is találkozott, mivel meg akarta győzni a Demokrata Párt vezetőit is arról, hogy ez egy fontos ügy, nemcsak egy kis távoli ország belügye. Majd lazán közölte, hogy ez az egész mizéria nem is a CEU-ról, hanem az amerikai értékekről szól. Tény: Berg nem járt sikerrel, de úgy tűnik, párjával nem adják fel heroikus küzdelmüket a CEU védelmében (ami még mindig Budapesten van) és a magyar kormány lejáratásában: Cseh Katalin EP-képviselőként most éppen arra próbálja felhívni az amerikai kongresszus figyelmét, hogy milyen sanyarú a magyarországi jogállamiság helyzete, ami miatt véleménye szerint a NATO-nak azonnal tennie kell valamit.
Cseh Katalin a NATO kelet-európai kihívásait is megoldotta… ja, nem
A 2013-ban a Soros-féle Open Society által megjutalmazott Cseh Katalin orvosi végzettsége ugyan nem indokolja, azért mégiscsak tudnia kellene, hogy ez mit is jelent a diplomáciában. Ráadásul már próbálkozott egy geopolitikai tárgyú – a LYMEC által jegyzett 2016-os füzetben megjelent – dolgozattal, amelyben a NATO kelet-európai kihívásaira kereste a választ, s ebben olyan briliáns megállapításokat tett, mint például azt, hogy a nehézharcjárműveket légi úton szállítmányozni bizony nem könnyű feladat.
De ebben az eszmefuttatásban sem felejtette el felhívni a figyelmet arra, hogy a NATO-nak nem kellene az ukrán konfliktusba beleszólnia. Érdekes, hogy a magyar jogállamiságért ekkor még nem aggódott – pedig akkor is Orbán Viktor volt Magyarország miniszterelnöke. Az is rejtélyes, hogy medikaként miért is elemezte a NATO mozgásterét és vajon miért tartott képzéseket a már ismertetett fehérorosz programban?
Schiffer András, az LMP alapítója sem hagyta szó nélkül Cseh Katalin „remeklését”
Soha nem tudtam megérteni a gyarmati mentalitást, ami folyton külföldi beavatkozástól/elismeréstől/fizetőeszköztől reméli a haza fényre derülését
– írta Schiffer András a Facebook-oldalán arra reagálva, hogy Cseh Katalin mivel készül az amerikai kongresszus elé. A jogász szerint ez a mostani „javaslatcsomag” – szigorúan csak elmúlt harmincéves összevetésben persze – szintlépés. Úgy fogalmaz:
Eddig mondjuk nem tudtam, hogy magyar állampolgárok számára fellebbviteli fórum az amerikai Kongresszus, de mindig tanul az ember. Azt viszont valahogy nagyon nem szeretném megtapasztalni, hogy a NATO úgymond szerepet vállal a magyar jogállamiság normáinak kikényszerítésében. Orbán Viktor éppúgy a saját népének – és nem a NATO-nak – tartozik elszámolással, ahogyan mondjuk Nicolas Maduro, vagy Evo Morales is. A külföldi „szerepvállalással” kikényszerített ez+azt ugyanis a legkevésbé sem demokráciának és jogállamnak hívják, sokkal inkább újgyarmatosításnak.
Hozzáteszi: a segélykérés komolyan vehetőségét persze erősen rontja, hogy hazánknak nincsen sem kőolaj-, sem lítium-vagyona, márpedig ilyesmik nélkül a demokrácia-szállítás valahogy akadozni szokott.
Schiffer bejegyzéséhez Daniel T. Berg is hozzászólt; kommentjében azt írta, hogy
Schiffer úrnak nem teljesen tiszta, hogy miről van szó valójában.
Szerinte ugyanis csupán az történik, hogy egy EP-képviselőtől információt kérnek egy releváns témában egy szövetséges ország képviselői (jelen esetben a magyar jogállam helyzetéről). Ennek az információnak megadása pedig nem „árulkodás”. Ami pedig ezután következik Berg eszmefuttatásában, annyira „szép”, hogy szó szerint idézzük:
A szuverenista lázálmokat és a Pesti Srácok propagandát félre téve, nem arról van szó, hogy a NATO csapatok szállják meg Magyarországot. Csupán arról, hogy a NATO szerződés, amit Magyarország is aláírt, konkrét elvárásokat támaszt a tagállamok felé, és amennyiben bizonyos tagállamok nem tartják magukat ezekhez az elvárásokhoz, különböző szankciókat helyezhet kilátásba. Javaslom a NATO szerződés közelebbi tanulmányozását, mert a magyar kormány magatartása sok ponttal ellentétes. Itt van például az Észak-Atlanti Szerződés második pontja: ” A Felek a békés és baráti nemzetközi kapcsolatok további kiszélesítéséhez azzal járulnak hozzá, hogy megerősítik szabad intézményeiket, biztosítják azoknak az elveknek jobb megértését, amelyeken ezek az intézmények nyugszanak, és kifejlesztik a stabilitás és jólét előmozdítására alkalmad körülményeket.” Kiváncsi lennék Schiffer úr véleményére, hogy a második, harmadik és negyedik Orbán kormány milyen lépéseket tett, hogy megerősítse a szabad intézményeket, valamint hogy diplomáciai magatartása miként segíti előre a békés és baráti nemzetközi kapcsolatokat? Megoldást a magyar demokrácia leépítésére, a diktátorokkal való parolázásra nem az Egyesült Államoktól várunk, aminek (szemben az EU-val és a NATO-val) nem vagyunk tagjai. Ugyanakkor az egyértelmű nemzeti érdek, hogy objektív kép alakuljon ki az anti-demokratikus és illberális NER-ről az Egyesült Államokban is, amihez elengedhetetlen, hogy a rendszerellenzék képviselőitől közvetlenül is informálódjanak. Természetesen ha ezekről a kérdésekről racionális keretek között akarunk beszélni, akkor először mellőzni kéne azt a hazaárulózást és internacionalista ügynöközést, amely erősen a kommunista diktatúra vezetőinek retorikájára hajaz.
Ezek után már csak halkan jegyeznénk meg, hogy bár a PestiSrácok.hu-t előszeretettel perelik be még egy „az” névelő leírása miatt is, a „Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában” cikksorozatunk miatt még egy sajtó-helyreigazítási kérelem sem érkezett. Ellenben az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálódását minden bizonnyal nem kerülik el az általunk feltérképezett politikai szereplők, így Daniel T. Berg és Cseh Katalin sem.
Küldetésének tekinti a magyar kormány lejáratását
Cseh Katalin azonban úgy véli, hogy amit ő tesz, az nem hazaárulás, sőt. Közösségi oldalán azt írja: ő továbbra is kiáll a hazájáért (vajon mire is gondol: Kanada vagy Magyarország?), ez a rendkívüli hazaszeretet pedig az ő olvasatában azt jelenti, hogy
elmondom mindenütt, hogyan próbálják Önök tönkretenni Magyarországot.
Vagyis magyar képviselőként a magyar kormányt próbálja lejáratni, fittyet hányva arra, hogy az Orbán-kormányt a magyar választók harmadszor is kétharmados többséggel, demokratikus úton választották meg 2018 áprilisában. A Momentum pedig el sem érte a parlamentbe jutáshoz szükséges minimum szavazatot…
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS