Pesti Srácok

Márki-Zay programírója új adót fizettetne a nyugdíjasokkal

Márki-Zay programírója új adót fizettetne a nyugdíjasokkal

Egészségügyi alapdíjat fizettetne a nyugdíjasokkal Márki-Zay Péter programírója. Az új adó kitalálója, Lantos Gabriella nem mellesleg Gyurcsány miniszterelnöksége idején az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főigazgatója volt.

A baloldal egészségügyi programját készítő stáb vezető tagja Lantos Gabriella, aki érdekes pályafutást futott be. Végzettségét tekintve középiskolai magyar-történelem tanár, aztán 1990 után rádióriporter lett baloldali műsorokban, majd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez került, ahol Gyurcsányék alatt magas pozícióba, kommunikációs főigazgatóságig jutott. Közben szerzett egy uniós szakértői diplomát a közgazdasági egyetemen, így valószínűleg erre alapozva lett 2011-ben egy magánkórház operatív igazgatója (Wikipédia-oldala szerint legalábbis nem ismert egészségügyi végzettsége) – olvasható az Origo cikkében, amelyben hozzáteszik: ebben a minőségében a baloldali sajtó rendszeresen sztárolta és szerepeltette, mint „egészségügyi szakértőt”, akinek a legfőbb mondanivalója az volt, hogyan kellene az egészségügyet fizetőssé tenni. Már 2017-ben arról beszélt egy interjúban, hogy egészségügyi alapdíjat kellene bevezetni, amelyet a nyugdíjasokkal is megfizettetne. Szerinte hátránya a jelenlegi rendszernek, hogy ma egy százezer forintos nyugdíjjal rendelkező idős ember nem fizet semmit az ellátásért, míg egy közmunkástól levonják az adót és járulékokat, azt persze, kifelejtette a számításból, hogy a nyugdíjastól is levonták, mindaddig, amíg munkaviszonyban volt. Lantos – a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatójaként – a Zsúrpubi nevű Jobbik-lapnak azt mondta:

Ismerős mondatok: a fizetős egészségügy koncepcióját már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején bevezette a baloldal. Ismert, hogy a vizitdíjra és a kórházi napidíjra a Fidesz-KDNP által kezdeményezett népszavazáson mondtak nemet az emberek, de a baloldal azóta sem mondott le róla. Márki-Zay Péter, a baloldal jelöltje Gyurcsányhoz hasonlóan arról beszél ma is, hogy ismét bevezetné a sarcot, ha nyernének az áprilisi választásokon, az egészségügy piacosítása szerepel a DK pártprogramjában is. Nem véletlen, hogy ezt a szellemiséget képviseli Lantos Gabriella is, hiszen az „egészségügyi menedzser" már a Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főigazgatója volt. Ez az akkori Miniszterelnöki Hivatal alatt működő szerv az országba érkező uniós források elosztásáért felelt, tehát Lantos bizalmi pozíciót töltött be. Lássuk, mit mondott még Márki-Zay Péter szakértője az említett 2017-es interjúban:

PestiSracok facebook image

A fentiekből világosan kiderül, hogy a baloldal megsarcolná a nyugdíjasokat, ha ismét kormányzati pozícióba kerülne. Mindez nem meglepő annak fényében, hogy Márki-Zay Péter korábban veszélyes és igazságtalan lépésnek nevezte a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítását. A baloldal miniszterelnök-jelöltje arról is értekezett egy videójában, hogy növeli a választási esélyeiket a koronavírus-járvány miatt meghalt idősek száma, mert az áldozatok többsége Márki-Zay szerint fideszes szavazó volt. Lantos Gabriella a járványkezeléssel összefüggésben is tett meghökkentő kijelentéseket korábban. Az első hullám idején 2020 áprilisában így nyilatkozott:

A közösségi oldalán is aktív Lantos Gabriella tavaly nyáron egy balatoni tragédia kapcsán tett közzé felháborító bejegyzést, amely szerint az Orbán-kormány felelős a tizenéves testvérpár haláláért. Lantos rendkívül furcsa logikai keretben azzal magyarázta a vízbe fulladt fiúk balesetét, hogy a kormány stadionokra költött, és azokban a tinédzsereket nem tanították meg úszni. A posztot a tömeges tiltakozások miatt nem sokkal később törölte, és egy másik bejegyzésben elmagyarázta, hogy a kormánykritikus véleményét fenntartja, csak azt tartja hibának, hogy összekötötte a két dolgot.Ő volt az, aki 2020 őszén-telén „bezzegszlovákiázva” végigturnézta a baloldali sajtót azzal, hogy Szlovákiában milyen kevés halálos áldozat van, miközben a szlovák kórházak udvarán már hűtőkocsikban tartották a holttesteket, mert megteltek a halottasházak. Lantos ugyanis – állítólagos egészségügyi szakértő létére – csak azt „nem vette észre”, hogy a szlovák kormány addig nem a WHO-protokoll szerint számolta a halálos áldozatokat: csak azokat vették figyelembe, akiknek más betegségük egyáltalán nem volt a koronavíruson kívül, márpedig ők az áldozatok egy-két százalékát tették csak ki.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.