Március 15. liberálisul
„Jogfosztott” hazánkfiai fognak ma a világ több városában tüntetni. Ők azért érzik magukat jogfosztva, mert ha választás van, el kell menniük egy magyar követségre szavazni. Ezt a macerát ők kikérik maguknak.
A magukat ifjúnak és függetlennek tituláló, saját bevallásuk szerint senkitől sem támogatott liberális pártalapítóknak kevés volt a budapesti olimpia megfúrása. Ma egy másik projekt következik, „heckeljük meg március 15-ét”, Magyarország talán legelfogadottabb nemzeti ünnepét.
Most nem a Momentum Mozgalomról van szó, az megtette a dolgát, mehet a lefolyóba. Legfeljebb egy-két jobb kádert használnak fel belőle. Most az üzenet Londonból érkezett!
Az Európai Alternatíva Párt a világ hat városában, jelen állapot szerint Zürichben, Londonban, Liverpoolban, Bécsben, Heidelbergben és New York-ban szervez „happenininget”. Aki csak angolul és nem liberálisan érti ezt a kifejezést, ez azt jelenti, hogy mókásan gyalázzunk meg valamit, ami a magyarok többségének fontos és számít.
Alternatív jogfosztottak
Természetesen van indokuk rá: ők jogfosztottak! Ez Nyugaton most nagyon hívó szó, a Googleba beleírva még az online pizzarendelésnél is népszerűbb.
Na most, az Európai Alternatíva Párt tagjait és híveit azért tette jogfosztottá a magyar kormány, mert ha választás van, akkor szemét, rohadt és csalárd módon arra kényszerítik őket, hogy elmenjenek egy magyar követségre vagy konzulátusra, és ott szavazzanak.
Ez a probléma különösen érinti több londoni tagjukat, akik három és fél percre laknak a követségtől, de arra nincs még teljesen kiépített bicikliút és egy morcos angol öregúr is rendszeresen arra sétál, aki mindig feléjük rázza a botját. Az időseket természetesen tisztelni kell, ráadásul az úr második világháborús veterán, de a Brexitre szavazott – szóval ott rohadjon meg a korlátolt bunkója. Az Európai Alternatíva Párt tagja azonban ilyen körülmények között nem tud eljutni Magyarország nagykövetségére és nem szólhat bele hazája ügyeibe.
Kinek mi fáj?
Jó, ez persze nyilvánvaló szarkazmus. A bácsit a fiúk néha megkínálják keksszel. Nekik az fáj nagyon, hogy nem szavazhatnak levélben, mint mondjuk az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy éppen vajdasági magyarok. Akik finoman szólva is kisebbségi létben élnek, éppen ilyen-olyan nacionalista hangulatú román, szlovák, ukrán és szerb kormány alatt.
Az Európai Alternatíva Párt tagjai Zürichben, Londonban, Liverpoolban, Bécsben, Heidelbergben és New York-ban tengetik napjaikat. Ahol összehasonlíthatatlanul nehezebb a megélhetés, folyamos diktatúra-veszély van, beláthatatlan elnyomási kockázatokkal. Egy követség vagy konzulátus elérése elvenné legalább két órányi fizetésüket, nem beszélve a buli-időről. Hazajönni meg végképp macerás, ahogyan a képen látható pártalapító fiatalember fogalmazta egy londoni pubban: „a gyomrom nem engedi, hogy hazamenjek”. Mindenki értelmezze kedve szerint ezt a mindenre kényes, kitörő hazafiasságot…Bőrönd-gúlák építése
Természetesen mindez nem minden Nyugaton munkát vállaló magyarra igaz, sőt, döntő többségükre nem. Ők március 15-ére kokárdát tűznek, gyermekeiknek mesélnek Kossuthról, Klapkáról, Bemről. Petőfi kötet is előkerül.Az Európai Alternatíva Párt tagjai az ő értékeiket is meggyalázzák, amikor március 15-én arra buzdítanak, hogy „megmozdulásunkra hozzátok magatokkal azt a bőröndöt, hátizsákot, szatyrot, amivel kiköltöztetek, és helyezzük egymáséra közösen a téren, ezzel felépítve egy bőrönd-oszlopot, így tiltakozva a kormány intézkedései ellen, amik a kint élő magyarokat sújtják”.
Megsértenek másokat is. Ez a bőröndpakolás félelmetesen utal a múlt század legocsmányabb barna rémálmára. Értem én, hogy a holokausztot már nem lehet kihagyni egyetlen rendes liberális „happeningből” sem. Azonban itt éppen azoknak az emlékét gyalázzák, akiknek egykor a bőröndjeit, hátizsákjait, szatyrait pakolták hasonló gúlába.
Végezetül csak a „jogvesztettség” tisztázásáért. Magyarország Alkotmánybírósága semmi kivetnivalót sem talált abban a szabályozásban, hogy ki szavazhat levélben, ki másban. Még Brüsszelben sem állított hasonlót egyetlen mérvadó testület sem.
Fotó: 24.hu
