Pesti Srácok

Terror ebédhez

Terror ebédhez

Párizsban tegnap ismét tombolt egy iszlamista, ezúttal szerencsére „csak” egy rendőr sérült meg. A terrorizmus mindennapossá vált Európában, hála Brüsszel idióta biztonsági- és migránspolitikájának.

Néhány évvel ezelőtt pánikszerűen kapcsolgattunk a televíziós csatornák között friss hírek után kutatva, ha egy terrorcselekményről hallottunk. Szörnyülködtünk, idegeskedtünk, latolgattunk. Akkor is, ha az a világ másik végén történt, olyan helyen, amelyet kimondani is csak ötödszörre tudtunk.

Ma, ha Európa közepén ölnek, robbantanak, vérengzenek – még az ebédasztaltól sem állunk fel. Nem hír. Étvágyat sem ront, belecsömörlöttünk, megszoktuk. Mi lettünk érzéketlenek, rosszabb emberek? Egy nagy túróst! Nem mi változtunk, a világunkat változtatták meg.

PestiSracok facebook image

Kik? Erre választ adni nem olyan probléma, mint megtalálni a globalizmus, a tömeges elhízás vagy az ózonlyuk és a négy centes féldeci megjelenésének okait. Persze úgy általában ezekre is sejtjük a választ, hogy kik és mik a felelősök érte, de úgy igazából konkrétat nem tudunk mondani.

A terrorizmus európai „felfutásának” azonban nevén nevezhető felelősei vannak.

Először is az Amerikai Egyesült Államok, amely felgyújtotta és radikalizálta a fél muzulmán világot.

Másodszor az Európai Unió vezetése, amely a migránsokkal együtt a terrorista importot is legálissá tette.

A széplelkek persze azt mondják, hogy nem minden migráns terrorista, és milyen piszkosul kirekesztő, ha csak ilyesmire gondolunk. Meg, hogy egy sor esetben nem közülük, hanem a már évtizedek óta itt élők közül kerülnek ki a robbantók, gyilkosok.

Miközben, ha a ránk szabadított migráns-milliókkal csak egy terrorista jön be, már az is sok. Azok pedig, akik már itt voltak? Hát lelkecskéim, őket ki engedte be? Az ő idetelepítésük nem a mostani migránspolitikának volt a prológusa? Sikertelen integrációjuk nem azt vetíti elő, hogy mi lesz, ha a mostani milliók itt rekednek, és kapunk még tripla ennyit?

Franciaország és Németország azzal akarja megvédeni lakosságát a terroristáktól, hogy minden sarokra állít egy robotzsarut. Meg hogy a titkosszolgálatok „fokozottan” ellenőrzik a migránsokat. Hát ez nagyon jól sikerült eddig… A lyoni, nizzai, párizsi tömegmészárlások elkövetőinek többsége „hatósági megfigyelés” alatt állt, rajta volt a „terroristagyanús” listán.

Tegnap az Orly-n szerencsére sikerült megállítani azt a férfit, aki a repülőtéren meg akarta szerezni egy katona géppisztolyát, előtte pedig Párizsban sörétes puskával arcon lőtt egy rendőrt. Ki volt az említett „úr”, kiszivárgott polgári nevén Zied B.

(

képünkön

)

? Bruno Le Roux francia szocialista belügyminiszter csak úgy mellékesen említette meg: „A lelőtt támadó egyébként a francia hírszerzés és az igazságszolgáltatás előtt is ismert szélsőséges muzulmán volt”.

Tetszik érteni? Illetve, hát megérteni ezt nem lehet épp ésszel, legfeljebb felfogni. Érteni azt sem lehet, hogy az Európai Unió miért nem utasítja ki ezeket az egyéneket, és miért nem képes megvédeni a saját határait. S miért átkoz ki mindenkit, aki meg akarja védeni határait, Európa országait, polgárait?

A héten az Európai Bíróság elítélte Magyarországot, mert kiutasított két bangladesi migránst. Csütörtökön a kiskunhalasi őrzött szállásról – itt vannak azok a bevándorlók, akik kiutasításra várnak, mert például bűncselekményt követtek el – megszökött két „vendég”.

Eddig csak a 18 éves marokkói férfit sikerült elkapni Fertődnél, a 22 éves algériai továbbra is szökésben. Kíváncsian várom, hogy a „művelt Európa” mikor tépi le a fejünket, amiért a marokkói „szerencsétlen” nem kapott háromfogásos bárány-menüt a rendőrőrsön. A másikat meg üldözni merjük, igyekezve megakadályozni, hogy a következő párizsi hírek róla szóljanak…

Fotó: dailystar.co.uk

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.