Civil kell a népnek!
Újabb civilképzés indul az Európai Unió támogatásával. Erre legalább akkora szükség van, mint mérnökre, lakatosra, tanárra és orvosra. Az említett szakmákat az Európai Bizottság azonban nem támogatja. Más kell az emberiségnek!
Brendon demokratikus tünti-aktivista családja hosszas unszolására ma reggel felkelt az ágyból, és úgy döntött: munkába áll! Ezt négy hónap szellemi vívódás előzte meg. A dolgozás olyan antidemokratikus elfoglaltságnak tűnt. Amiről nem tudta, mennyire egyeztethető össze szabadelvű nézeteivel.
Ezért csak valami olyan munkaszerű dologban gondolkozott, ahol nem tűnik fel túlzottan, hogy nem csinál semmit. Kiemelt szempont volt még, hogy környezetorientált legyen a hely. Ahol a biozöldségek termesztésére is fokozottan odafigyelnek.
A Kedves Olvasóban most felmerülhet, hogy Brendon ezt azért tette, mert olcsó és törvényesnek tűnő marihuánához akart jutni. De a Kedves Olvasó téved: Brendon liberális volt, világnézetét nem szűkítette be a fogyasztott drogok elnevezése.
Brendon igényeinek szerves részét képezte az is, hogy a helyen, ahol fizetést kap, legyen érzelemszoba is. Erre azért volt szüksége, mert rendszeresen ki akarta beszélni, hogy a heti negyven órányi kávészünet mellett milyen elnyomások érik az Orbán-rezsim részéről. Ezt a traumát Brendon beelőlegezte magának.
Brendon demokratikus tünti-aktivista igen gyorsan rájött arra, hogy csak két platformon valósíthatja meg terveit. Vagy csatlakozik a Momentum Mozgalomhoz, vagy egyfajta civil aktivista lesz. Az elsőnél most éppen nem volt felvétel, pedig volt családi protekciója is. Azonban fizetési igényére mondták, várjon októberig: Fekete-Győr András éppen mereng.
Így maradt a civilnek nevezett világ. De milyen civil legyen? Az állatvédelem eléggé trendinek tűnt, másfelől viszont túl időigényesnek. Meg ott volt egy kellemetlen történet, amikor nagyon agresszívan nézett rá egy aranyhal.
Azonban a legnagyobb gond: a valódi civileknél törődnie is kellett volna valakikkel. Ez kizárta a gyermek- és időssegítést is.
Mi van még? Migránsokhoz most nem volt hangulata. Egyszer besegített szolidarítani, de leszólták a pólóját. Pedig az tényleg cuki volt! Meg azt akarták, hogy menjen le határ ellen tiltakozni Röszkére. Most ez komoly? Még az sem derült ki, hogy az egészen pontosan hol van. Lehet, hogy ezt a magyar határt a hatodik kerületen kívül rejtik?
Antifasiszta már volt az idén. Az közepesen fizetett. A Pride lement, a melegek jogainak is van szezonja. A CEU-tüntit őszre ígérik. Küzdjön az antiszemitizmus ellen? Azt ki sem tudja ejteni.
Milyen jogot védhetne még?
Eme vívódás alatt nagyjából elért az uniós tájékoztatási irodához. Megérkezett, s több ismerősével is találkozott, akik hozzá hasonló dilemmákkal küszködtek. A nyári szabadságolásokra való tekintettel itt egy projektként kezelték őket.
Mondták, nem kell most még ezen izgulniuk. A fizetés megy. Aztán majd közlik velük, hogy milyen civilek legyenek az Európai Unió értékeinek jegyében. Most ne fárasszák az agyukat azzal, hogy ezen gondolkoznak. Ha itt lesz az idő, számítanak rájuk. Szólni fognak.
Nem lesz komoly meló: tünti-sörözés, némi útlezárás, ilyesmi. Aki állami intézményeket meg tud támadni, az egy magasabb fizetési kategória.
Brendon számlaszámát megerősítve elégedetten távozott. Barátai is így voltak vele. Úgy érezték, hogy most a demokratikus aktivistaságnál valóban királyabb a civilség.
Kiérve az Oktogonra önelégülten vettek sört, letelepedtek villamost bámulni. A zuhogó esőben ez nem volt túl kellemes, de a civilségért kell áldozatot vállalni. Ezért töretlen lelkesedéssel bambultak tovább.
A munkából érkezők és oda indulók visszanéztek. Brendon erre megkérdezte kollégáit: ez a mostani civilség, tuti, hogy eléggé biztonságos dolog?
Mert mi van, ha leszállnak?
Fotó: virtueonline.org
