Pesti Srácok

Ez egy kretén!

Ez egy kretén!
Az eddigi sejtés után mára szilárd meggyőződésemmé vált, hogy Fekete-Győr András hülye. Egy igen jól fizetett idióta persze, de ez a szellemi képességein nem változat sokat. Másfelől nem is azzal bízták meg, hogy gondolkodjon.Kedves Olvasó! Én most megesküszöm rá, hogy legalább két hónapig egyszer sem fogom leírni Fekete-Győr András nevét. Részben, mert teljesen felesleges, részben, mert ezeknek az is ingyen reklám, ha értékük szerint minősítik őket. Véletlenül valahol megemlítik, aztán lelkesen küldheti a linket tovább külföldi megbízójának, hogy az lássa, nem fölöslegesen fektet beléjük.

Azonban Fekete-Győr tegnapi interjúja tényleg egy kicsit erősre sikeredett. Ugye hétfőn a Szabadság szobornál eleve teleszórta baromságokkal az étert, magát miniszterelnöknek vizionálva indult volna a Baltikum és Ukrajna felszabadítására. De hát ez érthető, itt volt Putyin, feszült volt a helyzet, hátha arra jár egy itt élő csecsen üzletember, akinek eljár a keze. Vagy legalább csúnyán néz rá valaki.

PestiSracok facebook image

No, tegnap, az azonnali.hu portálnak adott mélyinterjút. Hát igen mélyre sikeredett. Először történelmi ismereteiről adott számot. Putyin „agresszivitása” kapcsán jelezte, hogy ugyan Európa „sok-sok száz éven keresztül a háborúnak és az emberölésnek volt a terepe”, de „az elmúlt fél évszázad a békéről, a biztonságról meg a jólétről szólt”.

Hát tényleg. A balkáni rémálom az tényleg nem háború volt. Ott több tízezer ember a biztonságba és a jólétbe halt bele. Aztán Jugoszlávia NATO-bombázása is csak azért hozott áldozatokat, mert véletlenségből szeretetcsomagok helyett fürtösbombákat szórtak.

Azonban lehet, hogy a Balkán Fekete-Győr szerint nem Európa része. Merthogy alapvetően Oroszországról is ez a véleménye. Jó, földrajzilag a nyugati részét elfogadja, de azt sem igazán. Idézem: „Szentpétervár nagyon fejlett, szép, mondhatni európai város. Moszkvában és az egyéb orosz nagyvárosokban is van európai szellemiség”.

Na de mindenki más mosdatlan muzsik. Mint ahogy aki nem fővárosi, az Magyarországon is szembe megy az európai kultúrával – kivétel Szeged és talán Debrecen, ahol van Momentum alapszervezet.

Fekete-Győr ezt természetesen nem megalapozatlanul mondja, hiszen volt, amikor ellátogatott a „magyar vidékre”, úgy vannak személyes tapasztalatai Oroszországról is. Járt Moszkvában a széplelkem!

„Nagyon hideg volt. Nagyon szeretem a hideget. De nagyon sok érdekes orosz emberrel találkoztam, akik pontosan ugyanabban gondolkodtak, mint sok magyar: hogy elhagyják Oroszországot, mert nem tudnak érvényesülni. De a kérdés persze az volt, hogy mit szeretek. Dosztojevszkijt. Gogolt. Az orosz realistákat. A vodkát is szeretem. Most már kevesebbet iszom, de szeretem a vodkát is. Most így ennyi jut eszembe”.

Én ezt nem szeretném most érdemben kommentálni. A nyomdafestéknek virtuális értelemben is van érzékenysége. Egyébként Magyarországról gyanítom az a véleménye - mármint, ami most hirtelen eszébe jut - az egy Ady és Petőfi nevű költő, de főleg szereti Konrádot és Esterházyt, valamint a pálinkát. Amit ritkábban iszik mostanában, de azért szereti. Ja, és a magyar nyarat is szereti, kedveli a melegséget.

Oroszországról még az is a véleménye: „az a célja, hogy megbomlassza Európát és a közös európai identitást. Mindezt Magyarországon keresztül teszi, mint egy trójai faló”. Ostoba jószág, ha ez a baromság igaz lenne, akkor mi lennénk a trójai faló, és nem ők! De elnézést, valószínűleg Homéroszt pont annyit forgatott a kezében, mint Dosztojevszkijt, Gogolt vagy Adyt és Petőfit. Tehát ne ítélkezzünk…

Végezetül beszámolt a négy darab momentumos tiltakozó akciójáról a cselgáncs világbajnokságon, akik Putyinos álarcban demonstráltak, amire kivezették őket. Az újságíró visszakérdezett, hogy miért hagyták magukat kikísérni. A válasz: „Ez egy passzív akció volt, nem aktív”.

De ő, mármint Fekete-Győr András biztos benne, hogy „egy forradalomban a momentumosok az első sorban lennének”. Hol? A nézőtéren? A forradalom nem mozi, vagy romkocsmai vetélkedő. Persze, mint feljebb jeleztem, történelemkönyvet is sokat forgatott annak idején, istenem, a vodka elvitte az idejét.

Na, ennyi. Elnézést a Kedves Olvasótól, hogy rövid időn belül másodszor fárasztottam Fekete-Győr Andrással, tényleg ígérem, belátható időn nem fordul elő többet.

Fotó: facebook.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.