Pesti Srácok

Ünnepeljük meg Bécs bevételét!

Ünnepeljük meg Bécs bevételét!
Románia látványos ünnepségsorozattal készül arra, hogy jövőre lesz száz éve „Erdély és Románia egyesülésének”. Ezt mind az uniós tolerancia jegyében. Esetleg ennek keretében mi is ünnepelhetnénk Bécs bevételét.Klaus Iohannis szerint a szászok a románokkal együtt ünneplik meg „2018-ban Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát”. Románia elnöke - aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát, majd a román Nemzeti Liberális Pártot vezette – értelemszerűen nem említette a magyarokat.

A mi értelmezésünk szerint ugyanis ez az „egyesülés” kissé másképp történt. Hosszabb történelmi magyarázat ehhez talán nem szükséges: az Antant-hatalmak 1918-ban átadták Erdélyt a románoknak.

PestiSracok facebook image

A múlttal persze mindig az a baj, hogy megváltoztathatatlan. Ez akkor is így van, ha egyes „történészek” rendszeresen újraírják.

De az ember azt gondolná, hogy a nagyszerű Európai Unióban a tolerancia, a kisebbségek védelme, és a más nézetek elfogadásának égisze alatt talán felmerül, hogy ez az „ünnep" vérig sérti az erdélyi magyarokat.

Ami nem igazán elegáns gesztus, főleg, hogy maga Klaus Iohannis azt mondta, hogy ennek az „ünnepnek” a megülése közben „a pozitív üzenetekre kell összpontosítani”. Ja, és hogy Románia az elmúlt száz évben naponta járult hozzá „az egész térség fejődéséhez és stabilitásához”.

Ennek jegyében felvetném, hogy mi lenne, ha Magyarország is állami ünneppé tenné 1485 június elsejét, amikor Mátyás bevette Bécset? Hiszem, hogy ezzel ő is hozzájárult „az egész térség fejődéséhez és stabilitásához”!

Vagy legalább egy nemzeti emléknap lehetne, amikor Hunyadi János először rendet teremtett az akkor még álmokban sem létező Románia területén. Egészen biztos vagyok benne, hogy Klaus Iohannis ezt nem nehezményezné, hiszen mindez akkor a pozitív üzenetre összpontosított.

További ötletekkel nem fárasztanám a Kedves Olvasót, arattunk annyi győzelmet, hogy a lista túl hosszú lenne.

De azon azért érdemes elgondolkozni, hogy Bukarest miért engedheti meg ezt magának. S a bájos Brüsszel meg ezt miért hagyja? Mert ugye még egyszer: a kisebbségek jogainak tisztelete szinte minden nyüves uniós dokumentumban benne van…

Úgy tűnik, a delfin sokkal inkább uniós kisebbség, mint az erdélyi magyar.

Fotó: www.dehir.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.