Pesti Srácok

Ünnepeljük meg Bécs bevételét!

Ünnepeljük meg Bécs bevételét!
Románia látványos ünnepségsorozattal készül arra, hogy jövőre lesz száz éve „Erdély és Románia egyesülésének”. Ezt mind az uniós tolerancia jegyében. Esetleg ennek keretében mi is ünnepelhetnénk Bécs bevételét.Klaus Iohannis szerint a szászok a románokkal együtt ünneplik meg „2018-ban Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát”. Románia elnöke - aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát, majd a román Nemzeti Liberális Pártot vezette – értelemszerűen nem említette a magyarokat.

A mi értelmezésünk szerint ugyanis ez az „egyesülés” kissé másképp történt. Hosszabb történelmi magyarázat ehhez talán nem szükséges: az Antant-hatalmak 1918-ban átadták Erdélyt a románoknak.

PestiSracok facebook image

A múlttal persze mindig az a baj, hogy megváltoztathatatlan. Ez akkor is így van, ha egyes „történészek” rendszeresen újraírják.

De az ember azt gondolná, hogy a nagyszerű Európai Unióban a tolerancia, a kisebbségek védelme, és a más nézetek elfogadásának égisze alatt talán felmerül, hogy ez az „ünnep" vérig sérti az erdélyi magyarokat.

Ami nem igazán elegáns gesztus, főleg, hogy maga Klaus Iohannis azt mondta, hogy ennek az „ünnepnek” a megülése közben „a pozitív üzenetekre kell összpontosítani”. Ja, és hogy Románia az elmúlt száz évben naponta járult hozzá „az egész térség fejődéséhez és stabilitásához”.

Ennek jegyében felvetném, hogy mi lenne, ha Magyarország is állami ünneppé tenné 1485 június elsejét, amikor Mátyás bevette Bécset? Hiszem, hogy ezzel ő is hozzájárult „az egész térség fejődéséhez és stabilitásához”!

Vagy legalább egy nemzeti emléknap lehetne, amikor Hunyadi János először rendet teremtett az akkor még álmokban sem létező Románia területén. Egészen biztos vagyok benne, hogy Klaus Iohannis ezt nem nehezményezné, hiszen mindez akkor a pozitív üzenetre összpontosított.

További ötletekkel nem fárasztanám a Kedves Olvasót, arattunk annyi győzelmet, hogy a lista túl hosszú lenne.

De azon azért érdemes elgondolkozni, hogy Bukarest miért engedheti meg ezt magának. S a bájos Brüsszel meg ezt miért hagyja? Mert ugye még egyszer: a kisebbségek jogainak tisztelete szinte minden nyüves uniós dokumentumban benne van…

Úgy tűnik, a delfin sokkal inkább uniós kisebbség, mint az erdélyi magyar.

Fotó: www.dehir.hu

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.