Pesti Srácok

Ünnepeljük meg Bécs bevételét!

Ünnepeljük meg Bécs bevételét!
Románia látványos ünnepségsorozattal készül arra, hogy jövőre lesz száz éve „Erdély és Románia egyesülésének”. Ezt mind az uniós tolerancia jegyében. Esetleg ennek keretében mi is ünnepelhetnénk Bécs bevételét.Klaus Iohannis szerint a szászok a románokkal együtt ünneplik meg „2018-ban Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát”. Románia elnöke - aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát, majd a román Nemzeti Liberális Pártot vezette – értelemszerűen nem említette a magyarokat.

A mi értelmezésünk szerint ugyanis ez az „egyesülés” kissé másképp történt. Hosszabb történelmi magyarázat ehhez talán nem szükséges: az Antant-hatalmak 1918-ban átadták Erdélyt a románoknak.

PestiSracok facebook image

A múlttal persze mindig az a baj, hogy megváltoztathatatlan. Ez akkor is így van, ha egyes „történészek” rendszeresen újraírják.

De az ember azt gondolná, hogy a nagyszerű Európai Unióban a tolerancia, a kisebbségek védelme, és a más nézetek elfogadásának égisze alatt talán felmerül, hogy ez az „ünnep" vérig sérti az erdélyi magyarokat.

Ami nem igazán elegáns gesztus, főleg, hogy maga Klaus Iohannis azt mondta, hogy ennek az „ünnepnek” a megülése közben „a pozitív üzenetekre kell összpontosítani”. Ja, és hogy Románia az elmúlt száz évben naponta járult hozzá „az egész térség fejődéséhez és stabilitásához”.

Ennek jegyében felvetném, hogy mi lenne, ha Magyarország is állami ünneppé tenné 1485 június elsejét, amikor Mátyás bevette Bécset? Hiszem, hogy ezzel ő is hozzájárult „az egész térség fejődéséhez és stabilitásához”!

Vagy legalább egy nemzeti emléknap lehetne, amikor Hunyadi János először rendet teremtett az akkor még álmokban sem létező Románia területén. Egészen biztos vagyok benne, hogy Klaus Iohannis ezt nem nehezményezné, hiszen mindez akkor a pozitív üzenetre összpontosított.

További ötletekkel nem fárasztanám a Kedves Olvasót, arattunk annyi győzelmet, hogy a lista túl hosszú lenne.

De azon azért érdemes elgondolkozni, hogy Bukarest miért engedheti meg ezt magának. S a bájos Brüsszel meg ezt miért hagyja? Mert ugye még egyszer: a kisebbségek jogainak tisztelete szinte minden nyüves uniós dokumentumban benne van…

Úgy tűnik, a delfin sokkal inkább uniós kisebbség, mint az erdélyi magyar.

Fotó: www.dehir.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.