A mai korszellem rémálma az, hogy ha valaki rendelkezik valamilyen identitással vagy kultúrával, azt egyből megalázzák, és megpróbálják lerombolni az általa őrzött értékeket – nyilatkozta Gérard Depardieu. A színész kétségkívül megosztó személyiség, de szavainak súlya van. Európában egyre többeknek van elegük a rombolásból.Cyrano és Obelix, klasszikus kultúra és egy képregény filmre vitele. Francia hazafi, aki felveszi az orosz állampolgárságot is, mert elege van Párizs ostobaságaiból. Ebben benne van, hogy jobban meg akarták adóztatni? Egészen biztosan. Ez végül egyébként nem történt meg. Franciaország nem bántja gazdagjait.
De Depardieuben nem csak az az érdekes, hogy jóban van Vlagyimir Putyinnal. Ez bulvárszintű hír, ha belegondolnak, egyikünknek se szebb, se rosszabb az élete az információtól. Ő dolguk.
Azonban a színészről egyet nehéz elvitatni: kimond komoly dolgokat, képes tabukat sérteni. Ilyen a felvezetőben szereplő mondat is. Mert kérem, gondoljanak bele: nem ez történik a világban?
Nem arról van szó, hogy bárki ellene lenne annak, hogy újabb és újabb gondolatok szülessenek. Hajrá! Csak ha az alapértékeket ezekkel akarják felülírni, akkor elveszik az, amik és akik vagyunk.Átírjuk Jókait, mert bonyolult a nyelvezete? Gárdonyit meg végképp kivágjuk a könyvtárakból és oktatásból, mert az egri várvédelem történetében számos „migránsokat” érintő felvetés volt?
Aztán elővesszük Petőfit, mert miért hazafiaskodott már, Arany János meg mit akart ezzel a Toldival!? A történelemkönyvekben lábjegyzet lesz minden magyar király, a Habsburgokat kivéve, hiszen európai nemzet lettünk, elég lesz hősnek Jean-Claude Juncker..?
Aztán tulajdonképp ezt az egész magyar önállóságot is végig kell gondolni, hiszen már uncsi. Egyébként is Londonba megy a „hazafi”. Ott az jobban fial. Jó, van ebben kényszer is.
Talán azoké, akik még a migránsok bemenetelése előtt olcsóbb munkaerőre vágytak? Aztán kitalálták az európai összefogás közhelyeit, ahol valamiért csak egyeseket érintenek az előnyök, másoknak meg a rákényszerített szolidaritás jut?
A végén engedjék meg, hogy idézzem Depardeu la Figaronak adott interjújának talán legfontosabb mondatait: „Franciaország gyönyörű ország, de az emberek elveszettek. Amikor Franciaországban vagyok, inkább otthon maradok a könyveimmel, nem mozdulok ki. Nem akarok kimenni a házból és látni a katasztrófát”.
