.„Minden fehér ember rasszista” – közölte Munroe Bergdorf, aki nem akárki: ő a L'Oréal kozmetikai cég első transznemű modellje. A rasszizmus szerinte a vérünkben van. Mindenkiében. Az Önében is, Tisztelt Olvasó! Az Önök helyében én elkezdenék rabszolgatartó ősöket keresni, akiktől elhatárolódhatnak. Jobb az ilyet előre megtenni a mai világban…Én magamba néztem ma reggel. Inkább uszodába mentem volna, de rendben, ha a világ ezt követeli, önvizsgálatot tartok. Esetleg ezt kifogásként rákenhetem a borotválkozás elmaradására is.Hát gondolkodjunk! Van először ez a rasszizmus-dolog. Ilyen ügyben esetleg hivatalosak lennének elsőként a gyarmatosító államok. Akár a nagyszerű, és ma mindenki szemében rebellis szálkát találó Hollandia is. Ott van ugye ez a Dél-Afrika, meg az apartheid ügye… De Belgiumra is csak a „legkedvesebb” szavakkal emlékeznek Kongóban. Vagy hát a csúcsdemokráciát, az Amerikai Egyesült Államokat is lehetne emlegetni.A rasszizmus rettenetes és elitélendő. Csak nekem, magyarnak nincs ehhez semmi közöm. Egyetlen ismert rokonom sem gyarmatosított. Részben, mert ez akár Baranya megyében, akár később a budapesti nyolcadik kerületben eléggé macerás – erkölcsileg meg kellőképpen értelmezhetetlen lett volna. Oroszországi felmenőimet is lekötötték a tatárok, majd a németek elleni küzdelmek. Megjegyzem, Berlin szintén markáns részt vállalt ebben a rasszizmus-projektben! Bűnbánatuk van, elő a bukszát!Szóval mi nem gyarmatosítottunk! Nekem ezért nincs kedvem elnézést kérni, mea culpát gyakorolni. Semmi közöm sincs ehhez ugyanis. Mint ahogy a fent említett holland, belga és német kollégáknak az iszlám elleni küzdelemhez. Mielőtt történelmet írnánk át újra és sokadszorra: Bécset anno 1683-ban Jan Sobieski lengyel király, és nem a marha nagy európai összefogás mentette meg. Aztán ezt Lengyelországnak a Habsburgok megköszönték felosztásakor…Kelet-Európa népeinek mellesleg általában a rabság alóli felszabadulás volt a hobbija.Most egy csöppet píszít sértek. Akár hiszik, akár nem, csak a minap néztem meg a Saul fia című filmet. És untam. Ettől liberális ismerőseim legnagyobb igénye ellenére sem lettem antiszemita.
Volt, van, és - alighanem - lesz is rasszizmus.
Azonban azon gondolkodjanak el, kérem, hogy a ma rasszizmusa máshol keresendő-e, mint korábban?Hogy a rasszizmus nem csak bőrszín-függő. Hogy minket, ezek onnan, Brüsszelből, Berlinből, Párizsból ma minek tekintenek?
