Pesti Srácok

Carmen megette Figarót

Carmen megette Figarót

Nőnek vagy férfinek tetszik lenni ma reggel? A minap Firenzében átírták a Carmen végét, merthogy ott megölik a női címszereplőt. A píszí megoldás: a nők elleni erőszak ellen való küzdelem miatt inkább a cigánylány öli meg Don Josét. Akkor holnap mindent átírunk? Irodalmat, történelmet, elveket? Micimackó, a kedves mesehős tegnap reggel felkelt, és megkérdezte Háry Jánost, hogy éppen nem ismeri-e a Halálcsillag pontos helyrajzi számait. Mert éppen megmenthetné ott a Kis Hableányt, akit Shrek molesztált.
PestiSracok facebook image
Ez így egy ritka nagy keveredés! Tudom, én írtam le.

Na, most, a 21. században azt is tudjuk, hogy bármit lehet átértelmezni, újragondolni, sőt füvet szívni is a közepén, aztán meztelenül megkeresni rendező párunkat – így talán még a világ egyik legszebb operáját is – de a lényegét azért talán ne vegyük el!

Igen, fogom, hogy ott a művészet szabadsága. Csak akkor ne hívjuk a Carment Carmennek. Mert nem az. Szövegírója és zeneszerzője tett abban némi erőfeszítést, hogy megszülessen ez a remekmű.

Azonban ez a történet nem is erről szól. Ha egy másik művész felhasználja az „alapanyagot”, tegye. De még egyszer: ne akarjon olyasmit belemagyarázni, ami nincs benne. Don José öli meg Carment, ami történeti szempontjából igazságtalan, de attól, hogy átírom arra, hogy a cigánylány a gyilkos, mégis, hány nőt mentek meg az erőszaktól?

„A hagyományos felfogástól eltérő befejezés a nők elleni erőszakra és a nők helyzetével való visszaélésekre hívja fel a figyelmet”.

Egyszerűen imádom ezt a hivatalos indoklást.

Tudják mit, próbáljuk ki nagyobban!

A Második Világháborút egy nagy német humanista, egy bizonyos Adolf Hitler nyerte meg? Ha ezt látják egy színdarabban, filmben, olvassák egy könyvben, megváltozik a véleményük a mocsokról? Akkor ugye nincs holokauszt sem?

De akár a közelmúltunk, a rendszerváltás, attól sikertörténetté válik, hogy egyesek visszatérnének a víg lopási időkhöz?Nem kellene hazudni!A világ nem a múltunk átírásával lesz más. Az tetszik vagy sem, olyan marad, mint ahogy megtörtént.

A tolvaj tolvaj, a gyilkos gyilkos, az áruló áruló.

Ha játszunk ezeknek a fogalmaknak az értelmével, nem múltunkkal, hanem a jövőnkkel játszunk. Fotó: bolshoirussia.com

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!