demokrácia
A Demokratikus Koalíció nem hisz a demokráciában
A Demokratikus Koalíció (DK) bejelentette, hogy nem vesznek részt a Fidesz által jelölt alkotmánybírókról, Polt Péterről és Hende Csabáról való szavazáson a parlamentben. A hír hallatán senki sem fog eret vágni, de azért továbbra is kellőképpen érzékelteti a DK hozzáállását a demokráciához, amelyen úgy tűnik, hogy a Dobrev Klára által bejelentett nagy változás sem változtatott semmit.
Ha támogatod Ukrajnát, nem kell demokráciával foglalkoznod
Az olyan apróságok, mint a népakarat nem állhatnak útjába egy mintademokráciának. Mert kit érdekel, ha az EU egyik tagállamában eltörlik a törvényesen megtartott választások eredményét, kit érdekel, ha vegzálják a kisebbségeket és minden nemzetközi jogot áthágnak az ország kormányzásában. Ha Románia támogatja Ukrajnát, akkor ilyen apróságokkal nem kell foglalkozni.
Meloni kijelentette, hogy Ukrajna nem kap olasz katonákat, erre Sorosék gyorsan kimutatták, hogy veszélyben a demokrácia
Olaszország kormánya az igazságszolgáltatást érintő változtatásokkal mélyen aláásta a jogállamiságot, és „súlyos intoleranciát tanúsított a médiakritikával szemben”, ami emblematikus példája Európa mélyülő „demokratikus recessziójának” – állítja egy Soros-birodalomhoz kötődő szervezet a Guardian szerint.
És akkor a Telex egy "közel kétharmados felhatalmazású" kormányt félt egy amerikai milliárdostól
Az elmúlt 15 évben folyamatosan hallgathattuk, hogy Magyarország választási autokrácia, diktatúra, hibrid rezsim, Orbánisztán, Putyin csatlósa, szatellit ország, hűbérbirtok és még egy sor egyéb. Ebben a 15 évben egy kétharmados felhatalmazású kormány volt hatalmon, amelyet mindenféle jogállamisági köntös mögé bújva próbált megbuktatni egy sor külföldi entitás, köztük egy közismert amerikai milliárdossal. A demokrácia őrkutyái, az Index-Telex/444 nem hogy nem emelték fel a szavukat, de még drukkoltak is a magyar kormány megbuktatásának. Most azonban, hogy Elon Musk Keir Strammer brit miniszterelnök lejátszásának gondolatával játszott el, a Telex egyből kiakadt.
Terror, anarchia, mi jöhet még?
A 2024-es év egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy ki nyeri meg az amerikai választásokat. Némileg furcsának tűnt, és tűnik visszatekintve, hogy egy olyan évben, amikor idehaza önkormányzati, a kontinensünkön pedig európai parlamenti választások vannak, mi mégis az amerikai elnökválasztást tartjuk a legfontosabbnak. Ennek oka pedig nyilvánvalóan nem más, mint hogy teljesen mindegy, mit csinál az európai, és a Magyarországon állomásozó baloldal, annak az eredője Amerikában keresendő. Így az új év kezdetén tehát érdemes számot vetni arról, hogy mit is várhatunk a 2025-ös évtől. Újévi fogadalmak helyett azonban inkább szorítkozzunk az elmúlt évszázadok tapasztalataira.
Kibírja-e a demokrácia azt Nyugat-Európában, ami majd vár rá?
Ezt a kérdést is felvetette Orbán Viktor tegnap, a Patrióta csatornán adott interjújában. Nagyon lényeges kérdés ez, mert a nyugati világon belül azért megszoktuk, hogy a kétezres évek elejéig legalábbis komoly tömegtámogatással rendelkező, karakteres programok és autonóm politikusok között választhattak az emberek.
A brüsszeli bürokraták ismét bebizonyították: nem tudják megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól, és nem ők jelölik ki egy ország kormányát
A szokásos károgók és a hivatalos rettegők nem vesztegetik az időt a georgiai választások kapcsán sem, tucatnyi európai uniós ország nem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól, és nem Brüsszelből jelölik ki az ország kormányát - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tbilisziben. A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel folytatott egyeztetése előtt írt minderről Facebook-bejegyzésében.
EP-elnök: az Európai Parlament nem hagyja magára azokat, akik a demokráciáéért küzdenek
Az 1956-os magyarországi hősök öröksége emlékeztessen arra, hogy a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemnek öröknek kell maradnia, ahogy az Európai Parlament sem hagyja magára azokat, akik a demokráciáért lépnek fel - jelentette ki az Európai Parlament elnöke az 1956-os forradalom 68. évforduló alkalmából Strasbourgban szerdán.
Kövér László: Magyarország ma olyan tényező az európai és a világpolitikában, amit az ország mérete, gazdasági potenciálja nem indokol
Sem a Fidesz, sem az ország nincs válságban, de a világ kétségtelenül nagy bajban van – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kövér László. A házelnök hozzátette, a Kormány előtt az a kihívás áll, hogy ennek a világnak a részeként próbálja az ország szuverenitását, értékeit, életmúdját meg édeni, „illetve a magunk erejéhez mérten hozzájárulni ahhoz, hogy Európa rátaláljon önmagára, és a világ is jobb irányba forduljon”.Ajánljuk még