Miért felesleges támadni a köztársasági elnököt?
Fotó: Hatlaczki Balazs
A kormányzási nehézségek elfedéséhez nyilván cirkusz kell. A köztársasági elnök támadása jó ötletnek is tűnhet egy ilyen cél megtámogatásához, de én az új hatalom helyében megfontolnám ezt a gondolatot. Még akkor is, ha Magyar Péternek van egy jónak tűnő jelöltje a posztra.
Azt mindenki fantáziájára bízom, hogy ki is lehetne az a konszenzusos, nagyon meglepő jelölt, akivel látványosan lehetne orrba törölni a Fideszt. A köztársasági elnök a folytonosság szimbóluma, és ha ezt a folytonosságot az új miniszterelnök látványosan meg is akarja törni, lehet, hogy ennek nagyobb jelentősége van és lehet később, mint most ő lendületből gondolja.
Fotó: Hatlaczki Balazs
A köztársasági elnök nem ember, hanem intézmény
A miniszterelnöki pozícióban sokkal fontosabb a személy, mint az intézmény, az elnök esetében ez meg teljesen fordítva van. Mint azt igen sokan igen helyesen megállapították, ha az új kétharmados többség megfelelő gondossággal jár el a törvényhozásban, akkor az elnök semmilyen korlátja nem lehet az új többség akaratának.
A Fidesz is elég tágan értelmezte a kétharmados többséget, és 2010 után erre meg is volt minden oka. Politikai ízlés kérdése, hogy lehet-e a 2010-es váltáshoz hasonló “fél rendszerváltásnak” tekinteni az idei választást, de az tagadhatatlan, hogy mindkét esetben egy demokratikus és szabályos választás vezetett új és kétharmados többséghez. Ebből azért levonható az a következtetés, hogy Magyarországon demokrácia van, a kormányok választáson leválthatóak. Én mindig arra igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy ez a demokrácia legfőbb ismérve, sokkal jobban sérti a demokráciát az, ha a nyilvánvaló társadalmi többséggel rendelkező alapügyekben a politikai megosztottság néha kisebbségeket hoz döntési helyzetbe. A köztársasági elnök azonban nálunk nem része ezeknek a torzsalkodásoknak.
A köztársasági elnök egyébként meg ugye fék és ellensúly. Kis fék és kis ellensúly, de majdnem két és fél millió ember szavazatát kapta meg az a politikai erő, amelyik a korábbi többsége birtokában megválasztotta a törvényeknek megfelelően. Jó okkal mondott le már két köztársasági elnök az előző háromból. Az első lemondó személyében jó figura volt, de előéletében nem, a második pedig egyszerűen nem tudott felnőni a feladatához. Sulyok Tamás leginkább Áder Jánosra hasonlít és habár ennek még eddig nem volt módja kiderülni, ha konok jogásznak bizonyul, és nem enged a nyomásnak, Magyar Péter első veresége lehet az, hogy nem tudja lemondásra bírni.
Ha pedig jogi eszközökkel, például formális vagy tényleges államforma váltással akarják elmozdítani, az az egész államot destabilizálhatja, főleg ha az öncélú politikai rendezkedést oldalba kapja egy külső okokból bekövetkező életszínvonal csökkenés, vagy bármilyen geopolitikai válság.
Semmit nem tudunk a hatalmat már birtokló Magyar Péter valóságos politikai képességeiről, de ha felesleges politikai konfliktusokat szít akkor is, amikor már további hatalmat azokkal nem szerezhet, akkor rengeteg felesleges energiát pazarol el.
