Pesti Srácok

EU-s szankciós gyár: Venezuela továbbra is büntetőintézkedésekkel néz szembe

EU-s szankciós gyár: Venezuela továbbra is büntetőintézkedésekkel néz szembe

Az Európai Unió újabb egy évvel, 2027. január 10-ig meghosszabbította a Venezuelával szemben 2017 őszén bevezetett büntetőintézkedések hatályát - közölte az Európai Unió Külügyek Tanácsa hétfőn. A Venezuelával szembeni szankciókat az Európai Unió még 2017-ben vezette be a demokrácia és a jogállamiság aláásása miatt. A helyzet pedig nem sokat javult a dél-amerikai országban, olyannyira nem, hogy Donald Trump amerikai elnök, aki kemény fellépést és harcot hirdetett a drogkartellekkel szemben, folyamatosan likvidálja a drogcsempészek hajóit. És mivel az amerikai intézkedés nem érte el eddig célját, mert Maduro venezuelai elnök nem hajlandó megfékezni a drogkereskedelmet az országában, így az amerikaiak már a csapatösszevonásig is eljutottak. És hogy mit érnek emellett az uniós szankciók? A választ úgy adnánk meg, hogy Maduro még mindig hatalmon van, és a demokrácia helyzete az országban mit sem változott.

Az uniós külügyi tanács közleménye szerint a szankciók meghosszabbításáról szóló döntést a demokrácia és jogállamiság aláásására irányuló tartós intézkedések, valamint az emberi jogok folyamatos megsértése és a civil társadalom, a demokratikus ellenzék elnyomása ismeretében hozták meg, beleértve a 2024. július 28-án tartott elnökválasztásokat követő eseményeket, amelyen ismét Maduro venezuelai elnök remekelt. 

Maduro, venezuela, unió
Nicolás Maduro venezuelai elnök a hatalomban töltött idejének legnehezebb pillanatait éli. 
Fotó: Cristian Hernández / MTI/EPA/EFE

A korlátozó intézkedések között szerepel a fegyverekre és a belső elnyomás céljára szolgáló felszerelésekre vonatkozó embargó, valamint utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása.

A jegyzékben jelenleg 69 olyan hivatalos tisztséget betöltő ember szerepel, akik felelősek Venezuelában az emberi jogok megsértéséért és a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért - írták.

Az EU számára Venezuela is csak a demokráciáról és a szabadságjogokról szól

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa korábban közölte: kész mérlegelni a korlátozó intézkedések enyhítését vagy visszavonását a helyzet alakulásától és az említett politikai megállapodás végrehajtásától függően. 

Ennek feltétele az igazságtalanul fogva tartottak feltétel nélküli szabadon bocsátása, a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása, a választási folyamat és az igazságügyi intézmények függetlenségének szavatolása, az inkluzív, átlátható és demokratikus választások megtartásának biztosítása, valamint az emberi és politikai jogok tiszteletben tartása. 

A Venezuelával szemben 2017 novembere óta hatályban lévő korlátozó intézkedéseket a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok folyamatos romlására válaszul vezette be az Európai Unió. Célja, hogy elősegítse a közös demokratikus megoldások ösztönzését annak érdekében, hogy politikai stabilitást teremtsen az országban, és lehetővé tegye számára, hogy kezelje a lakosság sürgető szükségleteit. A célzott intézkedések rugalmasak és visszafordíthatók, továbbá úgy alakították ki őket, hogy ne fejtsenek ki kedvezőtlen hatást a venezuelai lakosságra - tette hozzá közleményében az uniós külügyi tanács.

A helyzet közel sem úgy fest, hogy Maduro meghajolna az uniós szankciók előtt - legfeljebb egy jót nevet rajtuk -, azonban sokkal jobban fáj neki a Trump-kormányzat fellépése, amelyet az amerikai elnök  - állítása szerint - a drogcsempészek miatt indított meg. Ugyanakkor a Venezuelával szembeni fellépés ennél sokkal többről, a stratégiai érdekekről is szól, amelyekkel a dél-amerikai országot egy, az Egyesült Államokhoz hű, de legalábbis kezelhetőbb országgá kívánja tenni. 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.