Pesti Srácok

EU-s szankciós gyár: Venezuela továbbra is büntetőintézkedésekkel néz szembe

EU-s szankciós gyár: Venezuela továbbra is büntetőintézkedésekkel néz szembe

Az Európai Unió újabb egy évvel, 2027. január 10-ig meghosszabbította a Venezuelával szemben 2017 őszén bevezetett büntetőintézkedések hatályát - közölte az Európai Unió Külügyek Tanácsa hétfőn. A Venezuelával szembeni szankciókat az Európai Unió még 2017-ben vezette be a demokrácia és a jogállamiság aláásása miatt. A helyzet pedig nem sokat javult a dél-amerikai országban, olyannyira nem, hogy Donald Trump amerikai elnök, aki kemény fellépést és harcot hirdetett a drogkartellekkel szemben, folyamatosan likvidálja a drogcsempészek hajóit. És mivel az amerikai intézkedés nem érte el eddig célját, mert Maduro venezuelai elnök nem hajlandó megfékezni a drogkereskedelmet az országában, így az amerikaiak már a csapatösszevonásig is eljutottak. És hogy mit érnek emellett az uniós szankciók? A választ úgy adnánk meg, hogy Maduro még mindig hatalmon van, és a demokrácia helyzete az országban mit sem változott.

Az uniós külügyi tanács közleménye szerint a szankciók meghosszabbításáról szóló döntést a demokrácia és jogállamiság aláásására irányuló tartós intézkedések, valamint az emberi jogok folyamatos megsértése és a civil társadalom, a demokratikus ellenzék elnyomása ismeretében hozták meg, beleértve a 2024. július 28-án tartott elnökválasztásokat követő eseményeket, amelyen ismét Maduro venezuelai elnök remekelt. 

Maduro, venezuela, unió
Nicolás Maduro venezuelai elnök a hatalomban töltött idejének legnehezebb pillanatait éli. 
Fotó: Cristian Hernández / MTI/EPA/EFE

A korlátozó intézkedések között szerepel a fegyverekre és a belső elnyomás céljára szolgáló felszerelésekre vonatkozó embargó, valamint utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása.

A jegyzékben jelenleg 69 olyan hivatalos tisztséget betöltő ember szerepel, akik felelősek Venezuelában az emberi jogok megsértéséért és a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért - írták.

Az EU számára Venezuela is csak a demokráciáról és a szabadságjogokról szól

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa korábban közölte: kész mérlegelni a korlátozó intézkedések enyhítését vagy visszavonását a helyzet alakulásától és az említett politikai megállapodás végrehajtásától függően. 

Ennek feltétele az igazságtalanul fogva tartottak feltétel nélküli szabadon bocsátása, a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása, a választási folyamat és az igazságügyi intézmények függetlenségének szavatolása, az inkluzív, átlátható és demokratikus választások megtartásának biztosítása, valamint az emberi és politikai jogok tiszteletben tartása. 

A Venezuelával szemben 2017 novembere óta hatályban lévő korlátozó intézkedéseket a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok folyamatos romlására válaszul vezette be az Európai Unió. Célja, hogy elősegítse a közös demokratikus megoldások ösztönzését annak érdekében, hogy politikai stabilitást teremtsen az országban, és lehetővé tegye számára, hogy kezelje a lakosság sürgető szükségleteit. A célzott intézkedések rugalmasak és visszafordíthatók, továbbá úgy alakították ki őket, hogy ne fejtsenek ki kedvezőtlen hatást a venezuelai lakosságra - tette hozzá közleményében az uniós külügyi tanács.

A helyzet közel sem úgy fest, hogy Maduro meghajolna az uniós szankciók előtt - legfeljebb egy jót nevet rajtuk -, azonban sokkal jobban fáj neki a Trump-kormányzat fellépése, amelyet az amerikai elnök  - állítása szerint - a drogcsempészek miatt indított meg. Ugyanakkor a Venezuelával szembeni fellépés ennél sokkal többről, a stratégiai érdekekről is szól, amelyekkel a dél-amerikai országot egy, az Egyesült Államokhoz hű, de legalábbis kezelhetőbb országgá kívánja tenni. 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.