Gyurcsány, Szél, Vona, Karácsony, és aki odaér. Minden létező és nem létező ellenzéki erő „összefogásba” kezdett. Ez visszalép itt, az félrenéz ott. Már nincs szó elvről, vagy bármi hasonlóról – már csak a hatalom képzete, a pénz ígérete maradt. Bármi áron, bárkivel, bárhogyan.
Na, ugye, Józsikám, Hódmezővásárhely!
Lépett be a csepeli kisboltba Hangos ügyvéd, aki anno domináns szerepet játszott a Csepel Művek célirányos felszámolásában. Ideig-óráig szeretett a baloldali értelmiség szerepében tetszelegni. Néha persze jobboldali is volt, mert az üzlet az üzlet.
Látja, ha mi, demokraták összefogunk, megvan annak a látszatja!
Józsi csepeli boltos nem szólt. A szavaknak is megvan a maga ideje, most inkább hallgatott. Erőteljesen szemezett ugyan egy raklapnyi sörrel, amelyet könnyed, ám annál dinamikusabb mozdulatokkal tudna az „ügyvéd úr” fejéhez vágni - de mit tehet egy tisztességes komló-nedű a polgári demokrácia elfajulásairól?!
Én úgy látom, Józsikám, hogy most Hódmezővásárhely a demokrácia hazája! Hódmezővásárhelyi gondolat, az van most!
Józsi letette a kezében szorongatott hurkapálca-köteget. Ez volt a legfeleslegesebb, évek óta eladhatatlan termék a boltban, gondolta, ha pedánsan szétveri az ügyvéd fején, az az üzletmenetnek sem árt, könyvelő sem szól szemrehányólag, és a helyi média sem állítja be duhajnak. De a verbális konfliktus materializálása előtt azért kérdezett volna valamit.
Ügyvédkém, járt már maga valamikor Hódmezővásárhelyen?
Nem én, vidék az.
Józsi csepeli boltos szerette a vevőit. Egyfajta szimbiózis volt ez: ők pénzt hagynak itt, ő elad ezt-azt, az árban benne van a gondjaik meghallgatása, egy repi kávé, jobb embereknek bélelve. Az viszont zavarta, ha valaki „észt osztani” állít be az üzletbe. A fennkölten demokrata ügyvéd azonban tudta fokozni.
Józsi, összefogni kell! Ha ezt megtesszük, veszni fog a diktatúra!
Józsi kinézett a boltból, ott állt az ügyvéd X6-os fekete BMW-je. Hát piszkosul meghurcolta ez a diktatúra, no.
Az összefogással is voltak problémái. Ugye egyszer már nagyon összefogtak, amikor az ügyvéd úrék ellopták a gyárat. Akkor is ígértek mindent, Józsi szomszédja például egy darabig azzal büszkélkedett, hogy gyártulajdonos lett – aztán lett egy igazolása a munkanélküliségről.Józsi a bolt kishűtőjére nézett. Volt ott még a rendszerváltás hajnalából egy darab sajt. Ki akarta dobni mindig, de aztán rendszerint adódott valami halaszthatatlan dolga. Egy időben felmerült benne, hogy eladja a progresszív értelmiségnek, az állítólag eszi az ilyesmit, de aztán felülkerekedett benne az emberbarát.Na, most, a sajtnak és az ügyvéd úrnak volt egy közös tulajdonsága. Büdös volt.Az „ügyvéd úr” a szó szoros értelmében, ami liberális tisztálkodási szokásokra utal, mert minek fürdeni, ha „aftersév” is van - de elsősorban „eszmeileg”.A ballib és a Jobbik mostani összeborulása azonban minden porcikájában bűzlik.Ez nem érdekházasság, ez egyszerűen undorító. fotó: youtube.com
